Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-08-29 / 195. szám
Ä?a 5 korona. Eger, 1922. augusztus 29. kedd. XXXIX. évf 195. sz. ...... ■ irm mn E lőfizetési dijak postai szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negged évre 350 K. — Egg hóra 120 K. üKssMíttMssn * POLITIKAI MAPI LAP. Fdelő*szerkesztő? BR535NHY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Á tízes honvédek első ezrecl-napja. Kik vettek részt Egerből az ezred-napon ? — Czelláth Árpád dr. tart. főhadnagy egy milliót érő házát a 10 es árva alapnak ajándékozta. — 1923. május 18 án lesz a következő ezrednap. — Minden esztendőben egyszer kiadják a *10-es honvéd» tábori lapot. Eger, 1922. augusztus 28. Vasárnap, f. hó 27-án, volt nyolc esztendeje a tarnawadkai ütközetnek, amelyben a volt 10-es gyalogezred dicsőségesen vette föl a tűz - és vórkeresztséget. Ezen a nevezetes évfordulón tartotta meg a volt 10-es ezred első ezrednapjáí. A megjelent méltóságok között ott láthattuk: Ludwig György gyalogsági altábornagy-körletpa- rancsnokot, Daubner Samu altábornagyot, Adorján Ágoston tábornokot, vitéz Kádár (Kobek) Bála tábornokot, Sáfrán Géza tábornokot és Lichl Károly miniszteri tanácsos, népf. századosi. Egeiből Mossőczy József ezredes, Zelenka Aladár alezredes, Pillér Ernő és Pillér István századosok, Ludányi Antal és Petrik Sándor főhadnagyok, Petrik Jenő dr. (aki a tarnawadkai ütközetben sebesült meg) és Michelstädter Jenő tart. főhadnagyok vettek részt az ezrednapon. A minoriták templomában délelőtt 10 órakor nagymise volt, melyet Dömötör György v. tábori lelkész celebrált nagy papi segédlettel. Mise után Bánkövy Kornál mondott hazafias tűztől lángoló beszédei, melyben az elesett tarnawadkai hősökről emlékezett meg. A szomorú jelen és a dicsőséges múltra való emlékezés nagyon sok harcot járt, erős szivű katonának könnyet csalt a szemébe. A Korona-szálló dísztermében Daubner Sándor gyaiogs. altábornagy elnöklete aiaít tiszti értekezlet volt az ezred történelmének megírása, a 10 es árvaalap ás a 10-os ezredmúzeum létesítőire tárgyában. Petrik Ernő százados, volt ezred- segédtiszt referált z ezred elveszett naplójáról, mely az olasz front felbomlásakor kallódott el. A íisztiártekezlet egy bizottságot küldött isi, melynek feladatául fűzte ki, hogy az ezred történelmére vonatkozó adatokat összegyűjtse. A 10-es árva-alapra befolyt 632.000 koronára vonatkozóan úgy határoztak, hogy gyümölcsöztető vállalkozásba fektetik, míg az árvaházat sikerül totó alá hozni. Sáfrán Géza tábornok ezután felolvasta Czelláth Árpád dr. miskolezi ügyvéd, tart. 10-es főhadnagy levelét, melyben közölte, hogy egy millió koronát érő házát az árvabáz céljaira ajándékozza. Rácz Vilmos dr. tart. gazdasági tiszt egy 10-es árva ellátását vállalta. • Elhatározta még az értekezlet, hogy ezredmúzeumot létesít. Kádár Béla tábornok nagy szorgalommal gyűjtött minden tárgyat, azonban a gyűjtemény, melyet biztonság okáért a román megszállás elől Tápiősülyre vittek, elpusztul!; csupán Kövér Gyula és Meilinger Dezső festőművészek háborús festményei vannak meg a fővárosi hadi levéltárban. Kövér Gyula és Meilinger Dezső festőművész kijelentette, hogy az czredműzeum számára a volt három ezredparancsnok (Daubner, Kádár és Sáfrán) arcképét megfestik. A jövő ezrednap 1923. május 18 án lesz. Ez a nap is a 10-es ezred egyik dicsőséges fegyvertényének évfordulója, mely a gorlicei áttörést követte. Végül elhatározták, hogy az ezred «10-es honvéd* c. kedves tábori újságját Thurző nagy László szerkesztésében minden esztendőben kiadják az ezrednap után. Félkettőkor a Korona földszinti helyiségeiben bankett volt, ahol meghitt baj- társiasságbau találkoztak a lelkek. A nagy idők tanúi, míg visszaálmodták az ország régi nagyságát, hatalmát: a jövő század Magyarországának dicsőséges fényét álmodták meg az 1922 ik esztendő szomorú jelenében. valamelyik bekövetkezik, — az bizonyos. Franciaország a Prágához való csatlakozás mellett van, mert fel akarja támasztani a régi monarchiát cseh alapon, hogy Középeui’ópában egy, a németeket ellensúlyozó, államszövetséget hozzon létre. — Mivel ez az új állam Olaszországnak erős versenytársa lenne és az Adriát veszélyeztetné, Róma arra törekszik, hogy Parist ellensúlyozza ebben a törekvésében. Ha Ausztria nem helyezkedik az ő protektorátusa alá, fölosztását fogja követelni úgy, hogy Ausztria egy részét Bajor-, másik részét Magyarországhoz csatolják, mart az ő szemében Bajorország ős Magyarország erősödése nem oly veszedelmes, mint Csehország megnagyobbodása, vagy Jugoszlávia és Csehország egyesülése a korridor utján. Ezért Magyarországnak résen kell lennie és mindent elkövetni, hogy Ausztria összeomlása esetén készen álljon ős első lépését megtehesse az integritás felé. Áz interparlamentáris konferencia első ülése. Becs MTI. Szombaton délután 3 órakor tartotta az interparlamentáris főtanács első bécsi ülését. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítésénél Rutgerd holland főtanácsi tag kifogást emelt a jegyzőkönyv ellen. A következő pont az egyes nemzetek kiküldötteinek igazolása volt, A belgák igazolása ismét hosszú vitára adott okot. A belgák ugyanis azt a határozatot hozták, hogy az interparlamentáris unióból kilépnek, mert nem akarnak a németekkel egy asztalnál ülni. A napirend következő pontja a kisebbségi kérdés volt. A vitához igen sokan szóltak hozzá. Végül mégis az alap szabály eredeti javaslatát fogadták el. A magyar javaslatot Berzeviczy Albert dr. csoport-elnök ismertette. Nagy figyelemmel hallgatták a javaslatot és tanulmányozás végett kiadták a szervezőbizottságnak. A főtanács ülését vasárnap délelőtt folytatták. Az ülésen jelen voltak: Amerika, Japán, Chile; az európai államok közül Anglia, Belgium, Hollandia, Dánia, Svédország, Norvégia, Námatország, Svájc, Ausztria és Magyarország kiküldöttei. Kis hírek & nagy világból Külföld: Olaszország több hadosztályt mozgósított. — Gróf Károlyi Mihály emlékiratai német ős magyar nyelven legközelebb megjelennek Becsben. — Monar- elásta tüntetés volt Münchenben. — Mary hercegnőnek, Lascelies viscount feleségének, tiszteletbeli jogi doktori címet adományozott az aberdeení egyetem. — Az első villamos mozdonyt a napodban indították el Nagy-Brittanniában. A villamosEger, 1922. augusztus 28. Egy volt magyar képviselő, — aki most Nyugatmagyarországon tartózkodik s akinek kitűnő összeköttetései vannak még a régi időkből úgy a cseh, mint az osztrák diplomatáknál, — egy dunántúli újság munkatársának feltűnést keltő kije- latőseket tett Seypel kancellár útjáról. — Tény az, — mondotta, — hogy Ausztria dögrováson van. Küisö és belső politikai nehézségeit nem tudja leküzdeni. Seypel azért jár most mindenfelé, hogy meg lehetne-a még menteni az országot. A kancellár azt szeretné tudni, hogy ha a kölcsön pumpolás nem sikerülne, melyik állam az, amelyhez Ausztria a legkedvezőbb feltételek mellett hozzácsatlakoz- hatnék. Hárem állam jöhet szóba: Csehország, Németország és Olaszország. Mivel az antant a Németországhoz való csatlakozást nem engedi, csak Prága és Róma jöhet számításba. Hogy a számítás közül Miért „házal“ Seypel kaneellár?
