Egri Népujság - napilap 1922/2

1922-08-29 / 195. szám

2 SG-KJ NÉPÚJSÁG 1922. augusztus 29. mozdony legnagyobb sebessége 150 km. óránkint. — A szerb király merénylőjét, Juhász Józsefet, Dortmundban letartóztat­ták. — Az osztrák legitimisták törvényes császárjuk, II. Ottó, érdekében memoran­dumot küldöttek a Népszövetség főtitká­rához. — Berlinben nacionalista és kom­munista munkások között véres összeüt­közés volt. — Ukrajna független Galíciai Köztársaságot akar. Magyarűrszág: A Landau-perben Ru- zics Ferencet zsarolás bűntette miatt 27* évi fogházzal, Dobé Nándort zsarolás miatt 3 évi fogházzal, Siposs Kamillót zsarolás Eger, 1922. augusztus 29. «Miért nem kapott Magyarország ame- j rikai kölcsönt?» — címmel a Reichspost egyik legutóbbi száma foglalkozik a ma­gyar szabadkőművesség aknamunkájával. «Hogy a Károlyi forradalom — írja a lap — ős a magyar proletárdiktatúra a szabadkőművesek lelkiismeretét terheli, oiyan tény, amit a szabadkőművesek töb- bé-kevésbbé elismernek. így a Wiener Frei­maurer Zeitungban és a Latomiában is. A magyar kormány ugyan a páholyok működését betiltotta, maga a végrehajtás azonban elhibázott. Rau Gottlob nagy­mester például a szénközpont elnöke maradt. A páholyok házainak tulajdon­joga ugyan fel van függesztve, de nincs megsemmisítve. A páholyok természetesen serényen dolgoznak a tilalom föloldozá- sán. Erről a «Latomia» a következőket írja: «Szükségükben a magyar testvérek az északamerikai nagypáholyhoz fordúl- tak. Az eredmény az volt, hogy mikor Magyarország kölcsönt kért Amerikától, azt a választ kapta, hogy a kölcsönről csak akkor lehet szó, ha Magyarországon a jogrendet helyreállítják, ami mellett fél­reérthetetlen célzás történt a magyar pá­holyok jogellenes kirablására (?). Ezek után a magyar kormány jónak látta a volt nagymesterrel összeköttetésbe lépni A bólapátfalvai zarándoklat Eger, 1922. augusztus 28. Lázas izgatottsággal várta vagy ezer lélek a tegnapi hajnalt. Előtte való nap, szombaton, délután beborul s mire a litá­niáknak vége, szakad az eső. De csak az avatatlanok ijedtek meg, mert tegnap gyö­nyörűreggelre virradtunk. Özönével tődül a nép a barátok templomába, honnőt a za­rándoklat reggel 6 órakor elindul. Négyes sorokban, összeszedett lélek­kel, énekelve vonul a menet a vasútállo­máshoz, hol már készen várja a 25 kocsi­ból álló különvonat. Minden baj nőikül történt meg a beszállás. Fél hét előtt 5 perccel megérkezik Nagy János dr. c. ka­nonok, nemzetgyűlési képviselő Vizy Miklós dr. tanúimányi felügyelővel. Nagy János dr. mondja majd az ünnepies, kör­menettel egybekötött szentmisét. Most felhangzik a Thun Endre ta­nító által vezetett Földműves Ifjak Dalár­dájának ajkán a Himnusz. Éles fütty és a vonat kigördül. Minden egyes kocsiban elkezdődik a Rózsafüzér-imádkozás a Ma­gyarok Nagyasszonyához. Pontosan 8 órakor megáll a vonat. Bélapátfalván vagyunk. Szép csendben, rendben, négyes sorokat alkotva, megin- dúl a menet, a Mindenszentek litániáját énekelve. Majdnemegy mőrai menet után fel és személyes szabadság megsértése miatt 5 évi fegyházzal, Becker Istvánt hivatalos hatalommal való visszaélés miatt 3 hónapi fogházzal, Tóth Andrő Endrét hivatalos hatalommal való visszaélés miatt 10 hónapi fogházzal sújtották. — A parlamenti- szü­net szeptember 5-ig tart. — Kalocsd me­gyeszékhely akar lenni. — A Kis Újság, a legrégibb krajcáros napilap, beszüntette megjelenését. — Csongrádi Újság címen új lap indúl meg. — Öt milliót utaltatott át herceg Eszterházy Pál a Horthy-akciő támogatására. és neki a munkálkodás megengedését ki­látásba helyezni. Avval a föltétellel azon­ban, hogy azon minden profán részt ve­hessen. A nagymester ezt természetesen visszautasította s így a kölcsönből nem lett semmi. Az antant képviselői ismétel­ten közbeléptek már a magyar szabadkő­művesség érdekében, amire a bécsi sza­badkőműves újság a következő megjegy­zést teszi: «■Olaszország. Torrigiani nagymester a «Bauhütte» nyomán körlevélben közli, hogy az ő intézkedésére Genfben egyhan­gúan elfogadták azt a javaslatot, hogy az ott képviselt szabadkőműves hatalmak (!!) kormányzatai, amennyiben Magyarország jelenlegi uraira nyomást tudnak gyako­rolni, ezt a jogtalanul elnyomott magyar- országi szimbolikus nagypáholy érdeké­ben meg fogják tenni». Már ebből látszik, hogy a magyar szabadkőművesek ma sem tétlenek. Csak igen kevéssé ismeretes, hogy mily nagy szerepet játszottak a magyar szabadkő­művesek Károly király utolsó magyaror­szági utazásánál. Jellemző a magyarországi szabadkő­művesek munkájára az is, hogy időről- időre m-gjelennek a szabadkőműves új­ságokban a felhívások és levelek a ma­gyar testvérektől. tűnik az ősrégi apátsági templom, mire szívből eredően hangzik fel a «Téged, Is­ten, magasságban» című örökszép hálaadó­ének. Programmszerűen folynak ezután le egymásután a csöndes mise alatti áidoz- tatások, gyónások, majd felbűg az orgo­nán a «Jöjj el, Szentlélek Úristen» kez­detű ének s máris beszelni kezd dr. Vizy Miklós, az ünnepi szónok. Lassan, meg­fontolva peregnek az első szavak, hogy miért jöttünk ide; majd áttüzesedik a szó­nok ős viszi, ragadja magával az ezernyi hívő leikét, fel, a Usztűltabb felfogás, a i valódi életcél, az örök szépség hona felé, leckét adva mindannyiunknak, miként kell megváltoznunk külső ős belsőképen, hogy kitűzött célunkat elérhessük. Most jött a zarándoklat fénypontja, az ünnepélyes szentmise. Nincs szebb, nincs meghatóbb, mint az, amikor ezernyi-ezer ajakról fel­hangzik a népének. A zöldben, hátunk mögött a gyönyörű Bélkővel, kedélyesen tréfálkozva, nem is megy, hanem röpül az idő az evés alatt. Fálháromkor harangcsendűlés hívja a zarándokokat újra a szentelt falak közé, Jézus Szive litániára é3 megkórlelő ájta- toss ági’a, amilyet Konkolyi Barnabás mi­norita házfőnök imádkozott eiő. Végül újra P. Prizsler lép az oltárhoz, hogy általá- i nos {eloldozásban részesítse a harmadren­deseket, buzdító beszédet intézve az egész néphez, örömének adva kifejezést a szép magaviseletért és azon reményének is ki­fejezést adott, hogy amiként taValy az első zarándoklatra visszakaptuk Sopront és kör­nyékét, úgy most bizonnyal visszakapunk újabb részeket. Áldást adva, megindúl a menet 724-kor vissza az állomásra ugyan­olyan szép rendben, mint eddig. Egerbe érkezve, úgy, mint reggel, zárt négyes so­rokban vonűl el a menet a Ferenciek tem­plomába, hálát adni a jó Istennek a szé­pen sikerült zarándoklatért. Csökken a szőlő terméskilátása. — Nem fejlődik a szőlő szeme. — Sok tőke kivész a nagy szárazság miatt. — Eger, 1922. augusztus 28. A szőlő gyökerei tudvalévőén igen mélyre bocsátkoznak a talajba. Vannak olyan fajok, amelyek 5—6, sőt olykor 8—10 méternyire is lenyúlnak. Innét van azútán, hogy a szőlő igen nagy szárazsá­got elbír, mert a mélyebb talajrétegből kap nedvességet. Annyit persze nem, hogy ebből hizlalhatná a szemeket, mert ahhoz eső ős dús harmat szükséges. így történt, hogy a szőlőket is meg­viselte a példátlan időjárás, pádig gyö­nyörű bortermést vártunk az időn. Fürt hátán fürt volt a nemes tőkéken. Csodál­kozva ős örömmel olvasta a gazda: hűsz, harminc, negyven fürtöt is rakott rá az Isten. Az esőtlen nyár aztán semmivé tette a reménységet. A gyöngyösi szőlőkben is 30—40°/o terméscsökkenés állapítható meg eddig, mert a szőlő szeme nem fejlődik. Különösen nem a borfajtáké. Olyan ma­radt, mint a vadászsörét, pedig immár augusztus végén vagyunk. Sőt egyes fúj­ták már érnek is, mint pl. a mézesfehér. Erre már jöhet akármilyen eső, nem sokat segít rajta. Még hozzá ritkák is a fürtök, mert egyes sűrűbb ültetőm szőlőkben sok kárt tett a szőlőmoly. De maguk a tokák is igen érzik a mostoha időjárást. Sok tőke kipusztul, kü­lönösen a homokos talajon . Sárguló leve­lén már látszik, hogy nem bírja tovább. Persze egyes borfajták állják a meleget, ezeken még segíthetne az egyhetes kiadós eső. Ha azonban hamarosan nem esik, ak­kor szomorú szüretre lehetünk elkészülve. Bizony napról-napra szomorúbbak a kilátások. Vájjon megkönyörül-e rajtunk a Mindenható Isten ? — sóhajtunk föl mi is Gyöngyös és vidéke c. laptársunkkal. Eger, 1922. augusztus 29. A papság lelkigyakorlata. Az érsekfő- pásztor, mint a múlt évben, az idén is háromnapos lelkigyakorlatot rendelt el az egri egyházmegye papsága számára. A lelkigyakorlat, melyben 60 lelkész vesz részt, tegnap est9 kezdődött a Szeminári­umban és csütörtök estig tart. A lelké­szek a Szemináriumban vannak elszállá­solva. Adományok A Minoriták templomának építési költségeire Nádasy Ferenc sarudi plébános 10,000, az egri helyőrség tiszti­kara 2000, a Posta- és Távírda-altisztek Egyesülete 500, egy dohánygyári munkás- nő 100 K-t adományozott. A vasúti tarifa-emelés nyomán, általá­ban az volt a vélekedés, megcsappan az utasok száma. A tények azonban mást mondán; Íj, mert az új (100—120% os eme- lésű) tarifa egyáltalán nem órezieti hatá­sát. Most is éppen annyian utasnak, mint aug. 19 dike előtt. A teherforgalomnál van ugyan csökkenés, de ez is inkább az üz- lettelenségnek, a kereskedelem pangásá­nak okozata. A magyar szabadkőművesek aknamunkája.

Next

/
Thumbnails
Contents