Egri Népujság - napilap 1922/2

1922-08-26 / 193. szám

Ära 5 korona Eger, 1922. augusztus 26. szombat. XXXIX. évf. 193. sz Előfizetési dijak postai szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negyed évre 350 K. — Egy hóra 120 K. POLITIK!! MÄPILÜP. Pmeíót? szerkesztő tSREZNAYIKRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ugomda. Telefon szám 11. wsasttateftMBai t Egy tfjrfisdí az adfjaVaslato^n faln-tUcnes tenilenciát lát. Kisebb földbirtokkal kellett volna kárpótolni az elbocsátott tisztviselőket. Budapest. Huszár Károly alelnök, ma délelőtt fél 11 órakor nyitotta meg a nem­zetgyűlés mai ülését. Napirend szerint sor­ra kerül Prónay Györgynek a 8 órás ülésekre, vonatkozó indítványa. Az indítványt a nemzetgyűlés többsége elfogadja és így már legközelebb 8 órás üléseket tartanak. Áz elnök jelenti, hőgy Farkas Tibor sür­gős interpellációra kér engedélyt, de ó ezt nem adta meg. Gaá! Gaszton a Ház sza­bályokhoz kér szót. Az elnök nem adja meg az engedélyt a képviselőnek. Joga van a Háztól kérni az engedély megadását. Elnök: A képviselő úrnak ehhez joga van, de neon kérte. Kérdem a nemzetgyű­lést, hogy megadja-e az engedélyt Farkas Tibornak a sürgős interpelláció elmon­dására. A Ház nem adja mog. Az adójavaslaí általános vitájához el­sőnek eőii Szabó Dezső szól. Kifogásolja, hogy a pénzügyminiszter nagyrészt a földbirtokra rója a terheket és hogy a búzát vette alapul az adó kiszabásánál. A búza-alap sem szilárd, hiszen a búza értéke is ingadozó. Az adó-javaslatoknál faluellenes tendenciát lát. Egészséges pro­gresszió nélkül nem fogadja el a javasla­tot. A progressziót föltétlenül igazságos­nak tartja. Addig nem hajlandó megsza­vazni a föladó javaslatot, amíg az 1921. évi 13 ik évi törvénycikk, mely a hadivált- ságről szól végrehajtva nincsen. Na­gyon helyesnek é3 méltányosnak tartaná, ha minden egyes községben adóügyi jegy­zői állást létesítenének. Ez az adóügyi jegyző a kormány közege lenne. A kormány fizetné és a jegyző adófizetési munkát eszközölne az elöljáróság bevo­Szeptemberben Mezőkövesdre jön a kormányzó. Értekezletet tart Ínség akciójának sikere érdekében. Eger, 1922. augusztus 25. Alig néhány napja, hogy Horthy Miklós, Magyarország kormányzója kibo- csáj tóttá szózatát a magyar nemzethez, amelyben adakozásra hívja föl az [ország tehetőseit az elkövetkezendő tél nyomor­góinak megmentésére. Mint értesülünk, a kormányzó nem elégszik meg a kibocsáj- toít felhívással, hanem ő maga, személye­sen fog propagandái csinálni emberbarát! nemes akciójának. Ellátogat a csonka­ország Isten adományaiban gazdag vidő- . keire és a szó varázslatos erejével fogja könyörületre hívni a tehetős magyar népet. így szeptember hó folyamán Borsod megyébe is ellátogat a kormányzó s első násával, így még a legegyszerűbb ember is tudná, hogy mennyi az adó. A most fennálló bizalmatlanság megszűnne. Az el­bocsátott tisztviselőknek bizonyos kisebb földbirtokot kellett volna adni. Nem mond­ja, hogy ingyen, hanem kedvsző áron. Sok tisztviselő-család nagyon szívesen lett volna ilyen kisebb birtokon például bol­gár kertész. Az adójavaslatokat az általá­nos tárgyalás alapjául elfogadja. Cserti József a javaslatot nem fo­gadja el. Nagy Emil az adójavaslat részletes tárgyalásánál több módosítást terjeszt be. A politikai helyzetből kifolyóan megsza­vazza a törvényjavaslatot. Csodálkozik, hogy olyan nagy fölháborodást váltott ki a pénzügyminiszter terve, amely szerint búzában kell az adót fizetni. Fix összege­ket nem lehet máskép kifizetni, mint va­lamilyen terményben. A százalékos adó zási tipust nem lehet egy csoportba so­rozni fix adózási típusokkal. A 3-ik szakasz után azt ajánlja, hogy a budapesti tőzsdén a spekuláció kilengéseit az adózók terhére sose vegyék figyelembe, hanem az előző hónapi és egész évi búzaár legyen irányadó. A má­sik módosítással biztosítani kívánja a kis egzisztenciák szempontjából, hogy a prog­resszív fokozatot állapítsák meg. Sérelmes­nek tartja a törvényjavaslat azon intéz­kedését, hogy a költségvetési év első negye­dében kell az adózást teljesíteni. Ezt olyan képen kívánja módosítani, hogy minden év október 31 ig hosszabbítsák meg ezt a terminust, ami által elérhetjük azt, hogy a falun megszűnnek a végrehajtások. útja a matyók földjére, Mezőkövesdre fog vezetni. Itt, a járás minden községének bevonásával ünnepélyesen fogadják s kö­zös értekezleten beszélik meg az inségak- ciő részleteit. A környéken különben az inségakciő a legteljesebb sikerrel biztat. Alsőborsod egyetlen községében sincs olyan földbir­tokos, aki a falujában lakó s arra szoruló hadi özvegyek, árvák ás rokkantak meg­élhetését 50—100 ezer koronát érő termé­szetbeni adományokkal már eddig is ne biz­tosította volna. Viszont a földnélküliek kö­zül oly sokan vannak ellátandók a falvak­ban is, hogy az idei gyönge termés mel­lett, ezeknek az ellátása is derék teljesít­mény lesz. Mondanunk sem kell, hogy a derék matyók nagy izgalommal ős büszkeséggel készülnek a kormányzó fogadására. A Tárná kincse. Eger, 1922. augusztus 25. Ázó kendertől bűzlik a Tárná. Feketére festette vizét a kenderkévék sokasága. Apró és nagyobbacska halak szédülten úszkál­nak a felszínen, éhes kacsa siserahad mo­hón habzsolja a felfordűlt halacskákat. Apró gyermekek szitával, kosárral halász­szák ki a megrémült halsokadalmat. Itt ott felbukkan a járőr. A bűnös kenderáztatők a fák mögül lesik a kakas- tollasokat, vájjon nem hányatják-e a part­ra a levegőrontó rostos növényt ? A rend szigorú őrei azonban elha­ladnak, néha mordúlnak egyet s kemény szókkal leteremtetiézik a kendertermelőket. A kender pedig tovább ázik. Azután kikerül a napra, a nap forró sugara kö­rülragyogja, megsimogatja, megfehéríti az előbb agyonszidott növényt. Dolgos asszonyi kezek tilő alá viszik, nagyot nyekken a száraz rost, pereg a pozdorja jobbra balra; a kis széken ülő forgatja kezében a kévét, mint a tüzes vasat az üllőjén a kovács. A tilőt ügyes ritmussal ütteti a rajta álló, belekapaszkodva a rúdba, nehogy egyensúlyt veszítsen s a pozdor- jába essék. Készül a kender, készül majd­nem minden házban, hisz’ drága lett a vászon. .A számító palóc fehérnép csap is vele jő vásárt. Párád, Gyöngyös, Eger jő piacuk. Párád fürdőn vagyunk. Tisztán öltözött, naiv lelkű asszonynép kínálgatja a por­tékát rófre, méterre, amint tetszik. Eladja, ahogyan lehet. Leolvassa az arcról, a szem­ből, hozzáértővel van-e dolga, vagy csak laikussal. így megy az ár is, — le vagy föl. A jó szőttes Palőcországban készül. Sírok, Rscsk, Bállá, Bodony asszonyai versenyez­nek a munkában. Most tilolás, gerebene- zés folyik. Télen a fonás, szövés, Hej, de sok ház hangos ilyenkor a nótától, mesé­től, novetgőléstől. Itt-ott falusiasán, ablak alatt hailgatódznak a kiváncsiak, persze önmagukra. Amint beköszöntött a tavasz, a hosszú vásznak a kerítésre kerülnek. Megfehéríti a nap; az asszonyi szemek irigykedve nézik egymás munkáját. Egyszerű és úri házakba viszik a vásznat. Lesz belőle al3ő ruha, törlő, blúz, törülköző. Egy kis kölni víz is meghinti őkémét s elfeledi fényes dolga közben, hogy az őszön ő mocskolta be a Tárná vizét, s lett sok apró állatkának megélője. Előre, háziipar: reád nagy jövő vár! Dolgozzatok, fürge asszonyi kezek! ___ (Dr. Cs. L) «Hiszek egv Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Amen.»

Next

/
Thumbnails
Contents