Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-08-26 / 193. szám
Ära 5 korona Eger, 1922. augusztus 26. szombat. XXXIX. évf. 193. sz Előfizetési dijak postai szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negyed évre 350 K. — Egy hóra 120 K. POLITIK!! MÄPILÜP. Pmeíót? szerkesztő tSREZNAYIKRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ugomda. Telefon szám 11. wsasttateftMBai t Egy tfjrfisdí az adfjaVaslato^n faln-tUcnes tenilenciát lát. Kisebb földbirtokkal kellett volna kárpótolni az elbocsátott tisztviselőket. Budapest. Huszár Károly alelnök, ma délelőtt fél 11 órakor nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését. Napirend szerint sorra kerül Prónay Györgynek a 8 órás ülésekre, vonatkozó indítványa. Az indítványt a nemzetgyűlés többsége elfogadja és így már legközelebb 8 órás üléseket tartanak. Áz elnök jelenti, hőgy Farkas Tibor sürgős interpellációra kér engedélyt, de ó ezt nem adta meg. Gaá! Gaszton a Ház szabályokhoz kér szót. Az elnök nem adja meg az engedélyt a képviselőnek. Joga van a Háztól kérni az engedély megadását. Elnök: A képviselő úrnak ehhez joga van, de neon kérte. Kérdem a nemzetgyűlést, hogy megadja-e az engedélyt Farkas Tibornak a sürgős interpelláció elmondására. A Ház nem adja mog. Az adójavaslaí általános vitájához elsőnek eőii Szabó Dezső szól. Kifogásolja, hogy a pénzügyminiszter nagyrészt a földbirtokra rója a terheket és hogy a búzát vette alapul az adó kiszabásánál. A búza-alap sem szilárd, hiszen a búza értéke is ingadozó. Az adó-javaslatoknál faluellenes tendenciát lát. Egészséges progresszió nélkül nem fogadja el a javaslatot. A progressziót föltétlenül igazságosnak tartja. Addig nem hajlandó megszavazni a föladó javaslatot, amíg az 1921. évi 13 ik évi törvénycikk, mely a hadivált- ságről szól végrehajtva nincsen. Nagyon helyesnek é3 méltányosnak tartaná, ha minden egyes községben adóügyi jegyzői állást létesítenének. Ez az adóügyi jegyző a kormány közege lenne. A kormány fizetné és a jegyző adófizetési munkát eszközölne az elöljáróság bevoSzeptemberben Mezőkövesdre jön a kormányzó. Értekezletet tart Ínség akciójának sikere érdekében. Eger, 1922. augusztus 25. Alig néhány napja, hogy Horthy Miklós, Magyarország kormányzója kibo- csáj tóttá szózatát a magyar nemzethez, amelyben adakozásra hívja föl az [ország tehetőseit az elkövetkezendő tél nyomorgóinak megmentésére. Mint értesülünk, a kormányzó nem elégszik meg a kibocsáj- toít felhívással, hanem ő maga, személyesen fog propagandái csinálni emberbarát! nemes akciójának. Ellátogat a csonkaország Isten adományaiban gazdag vidő- . keire és a szó varázslatos erejével fogja könyörületre hívni a tehetős magyar népet. így szeptember hó folyamán Borsod megyébe is ellátogat a kormányzó s első násával, így még a legegyszerűbb ember is tudná, hogy mennyi az adó. A most fennálló bizalmatlanság megszűnne. Az elbocsátott tisztviselőknek bizonyos kisebb földbirtokot kellett volna adni. Nem mondja, hogy ingyen, hanem kedvsző áron. Sok tisztviselő-család nagyon szívesen lett volna ilyen kisebb birtokon például bolgár kertész. Az adójavaslatokat az általános tárgyalás alapjául elfogadja. Cserti József a javaslatot nem fogadja el. Nagy Emil az adójavaslat részletes tárgyalásánál több módosítást terjeszt be. A politikai helyzetből kifolyóan megszavazza a törvényjavaslatot. Csodálkozik, hogy olyan nagy fölháborodást váltott ki a pénzügyminiszter terve, amely szerint búzában kell az adót fizetni. Fix összegeket nem lehet máskép kifizetni, mint valamilyen terményben. A százalékos adó zási tipust nem lehet egy csoportba sorozni fix adózási típusokkal. A 3-ik szakasz után azt ajánlja, hogy a budapesti tőzsdén a spekuláció kilengéseit az adózók terhére sose vegyék figyelembe, hanem az előző hónapi és egész évi búzaár legyen irányadó. A másik módosítással biztosítani kívánja a kis egzisztenciák szempontjából, hogy a progresszív fokozatot állapítsák meg. Sérelmesnek tartja a törvényjavaslat azon intézkedését, hogy a költségvetési év első negyedében kell az adózást teljesíteni. Ezt olyan képen kívánja módosítani, hogy minden év október 31 ig hosszabbítsák meg ezt a terminust, ami által elérhetjük azt, hogy a falun megszűnnek a végrehajtások. útja a matyók földjére, Mezőkövesdre fog vezetni. Itt, a járás minden községének bevonásával ünnepélyesen fogadják s közös értekezleten beszélik meg az inségak- ciő részleteit. A környéken különben az inségakciő a legteljesebb sikerrel biztat. Alsőborsod egyetlen községében sincs olyan földbirtokos, aki a falujában lakó s arra szoruló hadi özvegyek, árvák ás rokkantak megélhetését 50—100 ezer koronát érő természetbeni adományokkal már eddig is ne biztosította volna. Viszont a földnélküliek közül oly sokan vannak ellátandók a falvakban is, hogy az idei gyönge termés mellett, ezeknek az ellátása is derék teljesítmény lesz. Mondanunk sem kell, hogy a derék matyók nagy izgalommal ős büszkeséggel készülnek a kormányzó fogadására. A Tárná kincse. Eger, 1922. augusztus 25. Ázó kendertől bűzlik a Tárná. Feketére festette vizét a kenderkévék sokasága. Apró és nagyobbacska halak szédülten úszkálnak a felszínen, éhes kacsa siserahad mohón habzsolja a felfordűlt halacskákat. Apró gyermekek szitával, kosárral halászszák ki a megrémült halsokadalmat. Itt ott felbukkan a járőr. A bűnös kenderáztatők a fák mögül lesik a kakas- tollasokat, vájjon nem hányatják-e a partra a levegőrontó rostos növényt ? A rend szigorú őrei azonban elhaladnak, néha mordúlnak egyet s kemény szókkal leteremtetiézik a kendertermelőket. A kender pedig tovább ázik. Azután kikerül a napra, a nap forró sugara körülragyogja, megsimogatja, megfehéríti az előbb agyonszidott növényt. Dolgos asszonyi kezek tilő alá viszik, nagyot nyekken a száraz rost, pereg a pozdorja jobbra balra; a kis széken ülő forgatja kezében a kévét, mint a tüzes vasat az üllőjén a kovács. A tilőt ügyes ritmussal ütteti a rajta álló, belekapaszkodva a rúdba, nehogy egyensúlyt veszítsen s a pozdor- jába essék. Készül a kender, készül majdnem minden házban, hisz’ drága lett a vászon. .A számító palóc fehérnép csap is vele jő vásárt. Párád, Gyöngyös, Eger jő piacuk. Párád fürdőn vagyunk. Tisztán öltözött, naiv lelkű asszonynép kínálgatja a portékát rófre, méterre, amint tetszik. Eladja, ahogyan lehet. Leolvassa az arcról, a szemből, hozzáértővel van-e dolga, vagy csak laikussal. így megy az ár is, — le vagy föl. A jó szőttes Palőcországban készül. Sírok, Rscsk, Bállá, Bodony asszonyai versenyeznek a munkában. Most tilolás, gerebene- zés folyik. Télen a fonás, szövés, Hej, de sok ház hangos ilyenkor a nótától, mesétől, novetgőléstől. Itt-ott falusiasán, ablak alatt hailgatódznak a kiváncsiak, persze önmagukra. Amint beköszöntött a tavasz, a hosszú vásznak a kerítésre kerülnek. Megfehéríti a nap; az asszonyi szemek irigykedve nézik egymás munkáját. Egyszerű és úri házakba viszik a vásznat. Lesz belőle al3ő ruha, törlő, blúz, törülköző. Egy kis kölni víz is meghinti őkémét s elfeledi fényes dolga közben, hogy az őszön ő mocskolta be a Tárná vizét, s lett sok apró állatkának megélője. Előre, háziipar: reád nagy jövő vár! Dolgozzatok, fürge asszonyi kezek! ___ (Dr. Cs. L) «Hiszek egv Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Amen.»
