Egri Népujság - napilap 1922/2

1922-08-26 / 193. szám

mm népújság 1922. augusztus 26. 2 Ä kistályai öngyilkosság. — Föltétien szükséges az új, szigorú nyomozás. — Eger, 1922. augusztus 25. Ma egy hete temették el szinte egész Kistálya részvétével Bartók Lajosne, szül. Bányai Máriát. Ez a fiatal asszony volt az, akit a múlt szerdán (aug. 16 án) hajnalban halva találtak a padláson. A nyakára hatszoro­san volt csavarva a «hátyizsineg» s a pad­lásgerendáról függött le úgy, hogy össze­húzott lábakkal a fejőszéken térdelt. Ezt a helyzetsí a leány atyja, Bá­nyai József, írta le a csendőröknek, akik a szerencsétlen fiatal asszonyt nem is lát­ták fölakasztott állapotában. A hulla megtalálása után 12 órával mégis csak bejelentették a hatóságnak, hogy Bartók Lajosne öngyilkos lett ti mi­vel a csendőrök semmi gyanúsat nem ta­láltak : az eltemetési engedélyt is kiadták. A falu azonban nyugtalan volt s így mégis csak kiszállott a miskolczi vizsgáló­bíró és a törvényszéki orvos pénteken este, a félhatos vonattal. A boncolás ered­ménye az volt, hogy a halál oka fulla­dás, az öngyilkosságot pedig pillanatnyi elmezavarában követte el az asszony, aki közös háztartásban élt atyjával s özv. Sebők Józsefné, Kerekes Máriával. Ura, Bartók Lajos, már vasárnap óta csépelni volt Bélapátfalván s nem is akarták ér­tesíteni a szomorú esetről, mert hiszen — a család szerint — «úgy sem jönne haza a temetésre». Bartók Lajos azonban hazajött s megtörtén kisérte utolsó útjára fiatal fe­leségét, akit — általánosan tudott dolog a faluban — nagyon szeretett. Hét órakor eltemették Bányai Má­riát, a törvényszék kiküldöttei pedig fél­nyolckor visszautaztak. A vizsgálóbíró, elfogadván a csendőr: jelentést, beszünte­tett minden eljárást. Pedig lett volna anyag a nyomozásra elegendő ! A vadházasságban óiö asszony és a gazda leánya között állandó volt a per­patvar. Az «öngyilkosságot» megelőző éj­jelen is nagy veszekedést, sikoltozást hal­lottak a házból úgy éjféltájban. Erre ugyan azt mondja az öreg Bányai József, hogy nem lehet az, mert 10 órától úgy aludt a leánya, «mint a bunda». Viszont Sebókné szerint még akkor is aludt, mikor ő haj­nalban fejni kiment. Mikorra azonban fejes után visszatért a házba, a fiatal asszony már nem volt ott. Igv néztek utána, hová ment s a padláson találták felakasztva, a fejőszáken térdelve. Érdekes itt megjegyezni, hogy a hul­lát egyedül az apa találta meg s oldotta le s reggeli 4—5 óra között, mikor lehoz­ták, már teljesen kihűlt, megmerevedett. Tehát: 3—4 óra között még aiudt a fiatal asszony s öt óra tájban már ki is hűlt a teste. Mivel pedig csak egy fejőszék van a háznál, azt pedig Kerekes Mária használta a fejősnél, kérdés: hogyan került a fejő- szék az öngyilkos asszony térde alá. Hi­szen mikor bement a fejes után, Bartók Lajosné már fölkelt s utána hamarosan megtalálta az apa — halva, kihűltén, me­rev állapotban. Az Öltöztető asszonyok csomőezámra fésülték ki az öngyilkos haját, amelyet pedig ő maga aligha téphetett ki. Haja között találták meg továbbá az egyik fül­bevalóját, összetörve. Hogyan tört össze? Hogyan került a haja közé ? — mind olyan kérdések, amelyekre a csendőrök nem ke­restek feleletet. Végül pedig a legegyszerűbben gon­dolkodó fő sem tudja elhinni azt, hogy egy fiatal teremtet? nyugodtan, «mint a bunda», aludjék este 10 tői reggel 4 ig s akkor rögtön — fölakassza magát. Nem az tehető e föl inkább, hogy természetes védőjéhez, urához megy, ha már olyan tarthatatlan volt a helyzete? Mindezek olyan tények, amelyeket nem lehet elhallgatni s amelyekre újabb, lelkiismeretes ős szigorú nyomozást meg­indítani feltétlen kötelessége az igazság- szolgáltatásnak. Kis hírek a nagy világból Külföld: Anglia meg akarja állítani a márka zuhanását. — Ujubb ír-felkelés van készülőben. — Musztafa Kemal eredményes támadást intézett a görögök ellen. — Ang liában 265 ezer munkást bocsátottak el. — Franciaország hajlandó Seipellel tárgyal­ni. — Olaszország a r...pallói szerződés megtartását követeli Szerbiától. — Az olasz közvélemény aggodalommal nézi a marienbádi tárgyalást. — Belgrádban bi­zalmatlanok Benes politikájával szemben. — A bécsi munkátlanok még mindig nyug­talanok ős tüntetésre készülnek. — Újabb cáfolat jelent meg Enver haláláról. — A kisantant októberben valutakonferenciát tart. — Brazília függetlenségének évfor dulőjáí tartja. — A román határon fenye­get a kolera. — Á franciak megkezdték a i német követelések lefoglalását. — Csrnin j szerint Ausztria egyetlen mentsége az j Olaszországgal való szövetség. — A fran- | cia kormány az elpusztított vidékek föl­építésére megszavazott milliárdokat kato­nai célokra használta föl. — D’Annunzio mind a kőt szemére megvakul. Magyarország: Másfálmilliárd kölcsönt kap a főváros a lisztellátás lebonyolításá­ra. — Ma már munkába állottak a salgő- j tsrjáni bányászok. — A nagybankok ki- j váltságait a pénzügyminiszter kiterjesz- ! telte a Deviza-központ minden tagjára. — Megszűnt a Becsbe való marhaszállítás. — Szobrászaink nem kapták meg az olasz j márványt. — A tankönyvek előállítását ! kiveszik a kiadók kezéből. — A jövő hé­ten nem tart ülést a Ház. — Véget ér a vasasok sztrájkja. — Az erdélyi oláhság Órománia ellen fordul. — Az ármsgálla- p'ilő bizottságok sz egész országban egy­öntetűen járnak el. — 8000 katonai lepe­dőt elloptak a katonai raktárból. — A ká­vésok plakáton, a pincérek röpiraíban ké­rik a közönség pártfogását. — Az orszá gos eső sokat használt a kapásnövénysk- nek. — Brentánó amerikai követ szabad­ságra ment. j 12 millió osztrák koronát koros egy nap a Bécsi Magyar Újság. A Bécsi Magyar Újság egyes számá­nak ára Csehországban és a Felvidéken 1-40 cseh korona, ami körülbelül 1300 oszt­rák koronának felel meg. Az ezen a terü­leten eladott lapok* példányainak száma 10 ezer é; így minden nap a cseh terüle­ten eladott újságokért a vállalat körülbe­lül 12 millió osztrák koronát keres. Ehhez járul még a kissntantnak, de különösen a cseheknek á lap részére kiutalt szubven­ciója, amellyel szemben a Bécsi Magyar Újság semmi egyébre nincs kötelezve, mint a keresztény magyar politikai irány­zatok és az ország belső konszolidációját szolgáló politikáját rendszeresen * rágal­mazni, acélból, hogy a megszállott terüle­tek lakosságában elnyomják az anya­országgal való egyesülés vágyát. ^ ^.SBEK. ■4,-^ Eger, 1922. augusztus 26. 'Az Igazság és a Hazugság. (Két fővárosi napilap beszélgetése.) Két újság beszélgetett a tőzsdében. Fővárosi napilapok voltak. Mondjuk, az egyiket Igazságnak, a másikat Hazugság­nak hívták. — Van szerencsém, kedves laptárs. . . Amint látom, Ön most nagyon jő színben van. Rovatvezetésánek árverése rendes, 'tördelés közórzülete kitűnő, — udvarolt az Igazság a Hazugságnak. — Hagyja el, kérem — legyintett sóhajtva a Hazugság, — vezércikkíszony- ban szenvedek. •' — Engem meg ideges reklámharc kínoz. Borzasztó, egész a belső oldalré­szekig hatol — nyögött az Igazság. — Na és? — érdeklődött amaz. — Megy ? — Megy — susogott a kérdezett fő­városi lap. — Ötszázezer példány Igazság naponta. — Ojjé. A Hazugságból négyszázezer fogy. Százezerrel vezet kedves Igazság- laptárs úr. Egy íúierkölcsös vidéki lap közbe­szólt : — ó, hála neked, beíűkájosz, amely­bűi alakútam, az Igazság hát végre, no, a kiskésit, nohogy, födhö vágja a Hazugsá­got. Emmá oszíán döfi. — Mi a baja gazduramnak ? — ér­deklődik az Igazság és a Hazugság. — Tuggya a f . . . Naprú-napra ka­jabálok, huj an. igátok, hogy mondok: «Én vagyok a legény a csárdában.» Nálam van a zigazság futtáivá, de hiába kajátgatok, senki se hallja a szavamot, a kutya se tö­rődik velem. Rám se néznek. Itt van la, a zigasságoa beszéd nem keli senkinek. Hői, hájjá az úr, ide hederincsen, mondok, az istőkját ennek a nekiszomorodott ve lúgnak. Tűlem tuggya meg a zúr a magyar velág szomorú járását. Ás Igazság és a Hazugság megcsó­válta a fejét. — Annyira kiabált kend, hogy sze­gény megsükeíülí. A vidéki napilap nagy bújában sajtó­hibákat könnyezett. — Hej, nagyjő uraim, a kutyának se kell mán az emberséges sző. Az Igazság megsajnálta a vidéki napilapot és elárulta nagy népszerűségé­nek titkát. — Az Igazság, az én vagyok, — mondotta — csupa hazugságot ír az igazságra szomjas ombereknek, a Hazugság pedig merő igaz­ságot vagdos azok fejéhez, akik a hazug­ságot keresik és az igazságtól retteg­nek. S e kegyes csalással javítjuk az em­bereket : igazságnak kell föltűntetnünk a hazugságot, hogy a Hazugság tábora nap- ről-napra kisebb legyen. Ez az oka a mi nagy népszerűségünknek : mindig az ellen­kezőjét hirdetjük meggyőződésünknek. — S mi lesz, ha a Hazugság lapnak nem lesz tábora ? — kérdezte a vidéki napilap szorongva. A fővárosi napilap sajnálkozva né­zett végig rajta: Iámét két pártra szakadnak az emberek. Dt» akkor szerepet cserélünk, az Igazság lesz a Hazugság s a Hazugság lesz az Igazság. S akik az előbbi, tehát a valódi Hazugságtól (mert igazat mon­dott) megundorodtak, mind — megmarad-

Next

/
Thumbnails
Contents