Egri Népujság - napilap 1922/2

1922-08-20 / 188. szám

Ara 5 korona Eger, 1922. augusztus 20. vasárnap. XXXIX. évf. 188. sz ««ussésbkj Előfizetési dijak postai szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negyed évre 350 K. — Egg hóra 120 K. POLITIKAI NAPILAP. Felelő#szerkesztői BREZNÄY 5MKE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Ötmillió szegényadót vet ki Eger városa. — A képviselőtestület közgyűlése. — Szent István király napja immár negyedszer köszönt reánk, mióta kiütötték kezünkből az ősi föld védelmére fogott fegyvert. Köszönt bennünket a szent király szelleme s nagy bajunkban, könnyes sze műnkön keresztül feléje fordul e napon bágyadt tekintetünk. Szinte elkábulunk a fénytől, mit e nagy szellem felénk áraszt: le, ide hol a szenvedés, a nyomorúság, a békétlenség, a testvérharc, a nepök gyűlölete ütött tanyát. — Milettbelőied Nagymagyarország, én magyar népem! — suttogja felénk szellő szárnyán a nagy, szent király. Az­tán beszél nekünk s minden szava a szí­vünkbe markol, sújt, fölemel s öntudat­lanul zokogjuk el a mea culpát. Elzokogjuk .... Ah! aztán nincs tovább. Haladunk a régi csapáson, mely a mához vezetett. Nincs hatalom, nincs erő, mely megállítana bennünket a lejtőn. Az önzés férge pusztítja fajunkat, az űzte ki az emberek leikéből az Isten, Király, Haza szent fogalmát. Milyen üres pedig ezek nélkül a ma­gyar lélek. Talmi már az, ami benne xua- radt, a valódi értéket elmosta az idők zi vatara. Hiába mormol az imádságos ajak, a kérges szív nem követi Isten paran­csait, mit a szent király a legkövetkezete­sebben megtartatni igyekezett. Királyság vagyunk — király nélkül. Á forradalmak és ellenséges külső hatá­sok homályba vonták Szent István koro­nája viselőinek tiszteletreméltó, sokszor fájó emlékeit a búsuló honfi keblekben... Haza? «Oltár, atyáid által Istennek építve, ház, hol az élet első örömeit ízle lód, föld, melynek gyümölcse föltáplált, hitvesed, gyermekeid, házad népe, bará­taid, ismerőseid: mind, mind, csak ki­egészítő részei annak» — mondta a költő kortársainak. Szent Isten! Hogy megcsúfolták ezt a gyönyörűen klasszikus meghatározást a legközelebbi muls eseményei. «Az én inesgyém az én hazám!« «A haza? üres fogalom, reális értek nélkül. Az én hazám az egész világ, testvérem és honfitársam a föld mindsn lakója». Fáj ezt leírni, még jobban tudni azt, hogy a Szent István országa, Boldogasz- szony anyánk földje, a tejjel-mézzel folyó Kánaán sok meghasonlott lelkű magyar lelkében olyan már, mint a Szahara ho­mokja. mint az eszkimók tundrás, jégkér- ges földje. . . . Szent István szelleme világosítson meg titeket szegény, eltévedt, bűnös ma­gyarok és zokogjátok el ezen a napon a •Mea culpát.» Jobb későn, mint soha. Az utolsó túszok hazaérkezése. Budapest. MTI. Augusztus 23 án d. c. érkezik a Keleti pályaudvarra az utolsó turkesztáni tiszti túsz szállítmány. Belépő­jegyet csak azon hozzátartozók részére adnak ki, akik igazolásul a hadifoglyok­nak Csőiről írt értesítését felmutatják. Eger, 1922. augusztus 19. Eger város képviselőtestülete ma dél­előtt 9 órakor tartotta Trak Géza h. pol­gármester elnöklete alatt rendes közgyű­lését, a Városháza nagytermében. A köz­gyűlés bővelkedett izgalmas jelenetekben. Petravich Gyula és Láng János dr. váro­si képviselők támadták a közellátást, han­goztatva, hogy ez csak az igazgatósági tagok zsebére dolgozik. A képviselőtestü­let ismételten nem szavazta meg a sertés- hizlalda fölállítását, hanem a megszava­zott kölcsönnel kapcsolatban utasította a közellátást, hogy zsírszalonnát és zsírt szerezzen be. Lóláb ide, lóláb oda, a köz­ellátásnak lesz annyi esze, hogy ne az Egri Sertéshizlaió R.-T.-tól szerezze be a potom 10 millió értékű szalonnát. Mert az Egri Sertéshizlaló R.-T. kisért a háttér­ben, nem tetszik neki a városi konkur- rencia. A képviselőtestület ismét nem gon­dolta meg, hogy a 10 milliós befektetés gyümölcsözött volna a létesítendő sertés­hizlaldában, nem veszett volna el a tőke, míg így a 10 millió a szalonna-vásárláson lassan-lassan elmorzsoiódik. Erre már most el lehet készülve a város. A 22 milliós kölcsönt tehát o módosítással elfogadták. Ugyancsak elfogadták, egy kis hu­zakodás után, Nagy János dr. képviselő szegényadő-javaslaiát is. Munkatársunk a gyűlésről a követ­keződet írja: Napirend eiőtt Tóth Csepreghy András interpellált a mu­latságokról kizárt földművesek miatt és az osztálykülönbséget hangoztatta. A pol­gármester megnyugtatta Tóth-Csepreghyt, hogy a jövőben teljes erejével fog küz­deni, hogy az ilyen szomorú jelenségeket meggátolja. Kánitz Gyula dr. Gárdonyi Géza for­galmi adó ügyét tette szóvá. Elmondotta, hogy Gárdonyit forgalmi-adó tisztek zak­latják. ó ismeri annyira úriembernek Gár­donyit. hogy nem titkolja el a jövedelmét. Frank Tivadar h. városi tanácsos vála­szában kijelentette, hogy a forgalmi-adó­tiszt a törvényben előírt kötelességét tel- jeaítette. Ezután rátérnek a tárgysorozat részletes tárgyalására. A városi közpónzíár és számvevőség átszervezése következtében szükségessé vált a szervezkedési szabályrendelet mó­dosítása, amennyiben 8 állás vált felesle­gessé. Az űj módosítás szerint a borter­melési ellenőrt ezután a polgármester ne­vezi ki a fogyasztási bizottság előzetes meghallgatásával; a menház-felügyelő, helypénz- és vámellenőr megválasztása a tanács elé tartozik. A módosított szabály­rendeletet elfogadták. Megszavazzák a 22 milliós kölcsönt. Kálnoky István dr. h. főjegyző, elő­adó ismertette ezután azt a 22 milliós kölcsön ügyét, amelyről az Egri Népújság annak idején részletesen írt. A képviselő­testület, mint bevezető sorainkban emlí­tettük, megszavazta a 22 milliós- kölcsönt, melyet felerészben a Jegyintézet, felerész­ben a Pénzintézeti Központ fog folyósí­tani. De ez korántsem ment simán, tá­madták a közellátást, hogy az igazgató- sági tagok ezreket tesznek zsebre a jö­vedelemből. Az elnöklő polgármester a haragtól kipirosodva mondotta: — Hiszen úgy tüntetik fel a dolgot, mintha a közellátás panamista társaság volna ! A rágalmazónak helyt kell állania azokért a rosszakaratú rágalmakért, ame­lyeket terjeszt. (Kiáltások: Ne tessék fe- nyegeiőzni!) Nagy János dr., Petravich, Kánitz Gyula dr. és Alföldi Dávid dr. hozzászó­lása után bocsátják szavazás alá a javas­latot. Alföldi csak 12 milliós kölcsönt ajánl elfogadásra, rizikónak tartja a sertőshizla- lást. Kánitz Gyula zsír-szalonna beszerzé­sére utasítja a várost, a 22 milliós köl­csönben megnyugszik. Nagy János dr. szól még a vitához, kifejtette, hogy a főváros­nak milyen szépen sikerült a sertéshizla­lója. Neki is vannak aggályai a sertéshiz­lalás sikere iráni, de azt hiszi, hogy hasz­nára lesz a Városnak. A kölcsönt nem so­kallja és elfogadásra ajánlja. A kölcsön javaslatot Kánitz módosí­tásával, 26 ellenében 40 szavazat fogadta cl. A polgármester indítványára Popini Nándornak, az egri fiók jegyintézeti igaz­gatójának és Windisch Hermannak, a Pénzintézeti Központ elnökének közben­járásáért köszönetét mondott a képviselő- testület. A szegény-adó javaslat már forró hangulatban találta a közgyűlést. Nagy János dr. kifejtette, hogy a sze- gényadőt az 50.000 koronánál kezdődő jö­vedelmi adó alapján vetik ki progresszi vitás szerint. Ha nem igyekszünk segíte­ni a szegényeken, hová fordúljanak a kol- dúsok, hová fordúljanak azok a szegé­nyek, akik szégyelnek alamizsnát kérni? Akiknek van pénzük, van gazdagságuk, legyen szívük is! Iszonyú felelősség ne­hezedik most a gazdagok vállaira. Tőlük függ, hogy az ország elpusztuljon, vagy fölemelkedjék. A képviselőtestület a szegényadó-ja- vaslatot, mely 5 millió koronát jelent Eger város gazdag és jóindulatú polgárságára, egyhangúan elfogadta. S Lipcsey Péter dr. felszólalása után ügy határozott, hogy a befolyt önkéntes adományokból támogatni fogja a kormányzó úr őföméltósága orszá­gos jótékonysági akcióját. A tárgysorozat következő pontjairól hír rovatunkban számolunk be. Francia lap magyar „katonai intézkedésekről“. Páris. MTI. A Journal de Débats legutóbbi száma azt írja, hogy a magyar kormány katonai oktatás ürügye alatt, a rendfenntartás céljaira, szolgálattéielre hívta be a három iegfiatal.bb korosztályt. A lap csodálkozik azon, hogy a magyar kormány ilyen intézkedéseket tesz a leg­nagyobb és legfontosabb mezőgazdasági

Next

/
Thumbnails
Contents