Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-08-20 / 188. szám
mm népújság 1922. augusztus 20. 2 munkák idején. — A Magyar Távirati Iroda illetékes helyen érdeklődött a fen tebbi hír valódisága felől és a következő felvilágosítást kapta : A hír teljesen valótlan, már csak azért is, mert Magyarországon toborzott hadsereg van és így a korosztályok behívása raeg sem történhetett. Egyébként is semmiféle szükség nincs ilyen intézkedésre, mivel teljesen elegendő számú ember áll a belső rend fenntartására. A hír nera egyéb, mint rosszakaratú koholmány, melynek forrása nem kétséges. Nyilvánvaló, hogy az volt a célzata, hogy az antant bizottság munkáját megtoldják, illetve, hogy az antant bizottság eltávozását minél későbbi időre halász- szák el. ' / Az Egri Hóm. Kát Fiú-Felsőkereskedelmi iskola első éve. Eger, 1922. augusztus 19. Rendkívül fontos, hézagpótló intézménnyel gazdagodott városunk, mikor az elmúlt évben megalakult az ország egyetlen keresztény jellegű kereskedelmi tanintézete : az egri róra. kát. négyévfolyamú fiú-felsökereskedelmi iskola. Éddig nem volt itt helyben olyan iskolánk, amelyben a tanuló ifjúság a túltömöít tudományos pályák helyett a közgazdasági életre készülhetett volna. Érezték is ezt a hiányt nemcsak a szülők és a tanuló ifjúság, hanem városunk rohamos fejlődésnek indult közgazdasági és kereskedelmi vállalatai is. Régi kívánsága teljesült tehát városunk polgárságának a fiú felsőkereskedelmi iskola felállításával, melynek célja : a magyar ifjúságnak a kereskedelmi pályákra való vezetése és a magyar közgazda sági élet számára szilárd erkölcsi alappal bíró s hazájukért önfeláldozóan dolgozni tudó szakképzett, egész férfiak nevelése. A kereskedelmi iskola felállítását városunknak minden nemes célért áldozai- rakész legjobbjai és vállalatai tették lehetővé. Hirdessék e sorok az új intézménynek és Eger polgárságának irántuk tartozó háláját, de tegyenek tanúbizonyságot egyúttal arról is, hogy nem igaz az, amiről újabban oly előszeretettel írnak már Egeidben is egyesek, avatatlanok, vagy rosszakaratúak, mintha az egyház ée az illetékesek az idők szavát meg nem értenék. Ha mindenki úgy tenné meg kötelességét nemzetével szemben, mint éppen az egyház, a sokat szenvedeti magyarság bizonnyal előbb éledne új életre! Szmrecsányi Lajos dr. érsek 60.000 koronával és az iskola egész évi tűzifa szükségletének bőkezű adományozásával, a főkáptalan és Eger városa 60—60 ezer koronával, a Hevesmegyei Takarékpénztár, az Egyházmegyei Takarékpénztár és Bőhsn János prépost-kanonok 10.000 — 10.000 koronával, a keresztény magyarság ügyének egy közkatonája 7000 kpronával, Gröber Jenő szőlőbirtokos 5000 koronával, Gröber Ferenc vaskereskedő 1300 koronával, az Egri Takarékpénztár, Egri Hangya, a Lakatos és Lemezárúgyár és az Egri Borszövetkezet 2000—2000 koronával, Müller Ferenc és Polátsik Ferdinand kereskedők 1000—1000 koronával, Takács István kereskedő 500 koronával, Hevesvármegye pedig egy írógépnek az adományozásával járult az új iskola felállításához, illetve fenntartásához. A kereskedelmi iskola a Líceumban nyert ideiglenes elhelyezést és működését nagyon megkönnyítette az, hogy használhatta az érseki tanítóképző-intézet szer tárait. Hogy pedig erre az új iskolára milyen nagy szükség volt városunkban, mutatja már az is, hogy mindjárt az első évben 38 tanuló iratkozott be az I. évfo lyamra. As iskolának van segítőegylete, ahonnan a szegénysorsű, jó előmeneteld növendékek ingyen tankönyvekben ré szegülnek; van saját könyvtára és árú- isme szertára; a növendékeknek pedig 6 írógép áll rendelkezésére. Az 1922/23. tanévben megnyílik az iskola II. évfolyama is; a másik két felső évfolyamot az iskola fokozatos fejlesztésével állítják fel. Akik a jövő tanévben az első évfolyamra fel akarnak vétetni, jegyeztessék elő magukat mielőbb, mert egy évfolyamra csak 40 növendék lévén felvehető, felvételüket az iskola igazgatósága később nem tudja biztosítani. Az első évfolyamra előjegyzettek augusztus 31-én, délután 2 órakor a Líceumban felvételi vizsgát tesznek és a második évfolyammal együtt, szeptember 1-én és 2-án délelőtt ugyanott beiratkoznak. Adja Isten, hogy városunknak ez a legifjabb iskolája, jótevőinek támogatásával. fejlődjék és erősödjék s megdönthetetlen vára legyen az újjáéledő magyarságnak és büszkesége Eger városának. Egyre följebb szöknek a bőr-árak. üűibsri járunk a télen? — ä júliusi és augusztusi árak. — Egyes bőripari cikkeknél 100—200°/o-os drágulái tapasztalható. — Á kereskedők a földadótól várják a gazdasági helyzet szanálását Eger, 1922. augusztus 19. Munkatársunk a napokban több egri bőrkereekedőt megkérdezett, hogy várható-e a bőráruk áremelkedése. Persze a regi nóta kezdődik a drágaságról, a korona következetlen ingadozásáról. A bőrárúk áremelkedése várható. S ez nagyon szomorú, mert a napi robot emberét a téli tüzelő anyag beszerzése közben a cipő kérdés is aggasztja; különösen ott kisért veszedelmesen a cipő-kérdés, ahol öt-hat gyermek van egy családban. Nyáron még csak megvoltak mezítláb, a Kneipp-kúrát már kora tavasztól élvezték, de mi lesz az őszi esőzések beálltakor, és mi lesz télen, amikor a lukas cipőcskék'be beszivárog a víz, a hőié és se szeri, se száma nincsen a meghűlésből eredő nyavalyáknak? A bőrkereskadők válasza nem éppen biztató s így ellehetünk rá készülve, hogy a télen semmiesetra sem lasz olcsóbb a cipő vagy a csizma, mint az elmúlt télen s így egyelőre probléma ma»*ad a kisfizetésű emberek számára a cipőkárdés. Egyelőre keserű humorral megjegyezhetjük, hogy a télen nem fogunk járni — mezítláb. Tehát nézzük a bőrárakat. Egy helybeli kereskedő így nyilatkozott: — A mosőtalp kilója, mely júliusban 1130 k. volt. most 2000 k. A marhabox quadrátja 450 kor., júliusban 260 k. volt, a eevrő bőr 500—600 kor. quadrátonként. Július óta l00°/o-al emelkedett. A cipőkellékek is ugyanilysn arányban drágultak. A bélés méterje 140 koro náről 400—500 koronára szÖKÖtt. A ringli , ezrenként 700—800 kor. A múlt hónapban 150 kor. volt. A drótszög 330 kor. A bőrbélés quadrátja 800 kor., bélés vászon métere 220 kor. (160—200°/o os áremelkedés.) Az arany-csiriz 805 k. (júliusban még 360 kor. volt), az O-csiriz ára 180 koronáról 403 k-ra emelkedett. A atifíni (sarokba való hegyes acélszög) kilója 250 kor. Kérésünkre a kereskedő elmondotta, hogy mibe kerül ogy fejelés bőr és hozzávaló anyaga: A fejeléshez kell egy kvadrát bőr (mondjuk box), az 500 kor. Bélés 60 kor. Talp 400 k., egy pár ráma a talphoz 50 kor. Spicc bőr 20 kor. Felsőrész munka 225 kor. A kereskedőnek magának 1235 koronájába van a fejelés. A kereskedői 10% os hasznot, a cipész 30% -os munkadíját is számítva, mire a cipésztől kikerül a fejelés, a boldog cipőtulajdonos már 3158—3200 k. fizet, luxus-cipőknél olykor 4000 koronát is a mai áralakulások mellett. A cipőfűző is karriert csinált. Egy közepes minőségű cipőfűző ma 23 kor. (azelőtt 12 k ), 140 cm-es 20 k ről 35 re. 160 cm-es 25 k-ről 45 re, sárga selyemül- zők 30 k ről 60 k-ra, feketék 25-ről 55-re emelkedtek. A drágaság oka egyébként az is, hogy az angrő-kereskedők betartják az árakat. Szókéiért sera adnak semmit, mert a szokol ingadozása is érzékeny veszteséget okozott a borkereskedelemnek az utóbbi időben. A kereskedők a földadótól várják a gazdasági helyzet szanálását. Földadóból befolyna legalább is 25 milliárd, a 3°/o-os forgaimi adóból ugyancsak 25 milliárd, a fényűzés! adóbóí 15 milliárd remélhető. így az államháztartás szénája rendbejöhetne s enyhülne a drágaság is. Kis hírek a nagj világból. Külföld: A jóvátéleli bizottság a német külügyminisztert is meghívja ülésére. — Ausztria bankjegyszükséglete 1 billió. — Ausztria a Népszövetségre akarja ruházni sorsának intézését. — Amerika katonai erővel töri le a vasutasok sztrájkját. — Nem oszlatják fel a római parlamentet. — Megjelent a lengyel választójogi törvény. — A vladivosztoki magyar' sírokat mindörökre a japánok őrzik. — Lloyd George az angol parlament összehívásával felel a francia kamara összehívására. — Berlinben betiltották a Rothe Fahne-í. — Az antant napja’, állítóan, meg vannak számlálva. — A cseh kormány tehetetlen a szokol emelkedésével szemben. Magyarország: Hétfőn vagy kedden kilakoltatják a salgótarjáni sztrajkolókat. — P;>yer kifogásolja, hogy a keresztény szocialisták szervezkednek a bányászok között. — A Deviza-központ kiosztotta a valuta-igénylés kérdőíveit. — A vasipar ban elkerülhetetlennek látszik az általa nos sztrájk. — A Nemzeti Összetartás Köre hódoló táviratot küldött Zita király nőnek. — Megroozdúlt a felvidéki magyar ellenzék. — József főherceg megnyitotta a borkiállítást. — Nem lép életbe a He- gyeshalmy féle ipartörvény. — A ealgó tarjáéi sztrájk eddig 10 ezer vaggon szou- hiányí okozott. t ■■IIIMiiiiniimiínmill»Ml■WIIMiilillWiaiiyillllftiW'lfílflIWftBIIWIlHI I T'lill'illlH'fMiHbI UMHIN llllMUMliina »I II Ausztria agóniája. Bécs. MTI. A német lapok Ausztria agóniájáról írva foglalkoznak azzal a ko moly oldalról eredő ötlettel, hogy az osztrák államot esetleg felosszák. Minden esetre figyelemreméltó, hogy az ötlet újabban és újabban felmerült. Azon az ismert elven kívül, hogy Ausztria csatlakozzék Németországhoz. illetőleg Bajorországhoz, most már itt az a kívánság is fölmerült, hogy Csehország annektálná Ausztria terű letét. A szociáldemokraták lapjai követelik, hogy a kormány újabb áldozatokat hozzon és tegyen meg minden lehetőt Ausztria függetlensége érdekében. A polgári sajtó erélyesen tiltakozik Ausztria függetlenségének megcsonkítása ellen. Tovább tart a salgótarjáni sztrájk. Budapest. (Uj Nemzedék.) A salgótarjáni sztrájk változatlanul tovább tart. A munkások eddig semmiféle jelét m m adták annak, hogy újra munkához készülődnek. Az n hír tehát, hogy hétfőn megkezdik a bányákban a munkát, nem felel meg a valóságnak. Hír szerint Peyer Károly szociáldemokrata vezér ma reggel S lgőtarjánba utazott. Hogy milyen célt szolgál Peyer Károly salgótarjáni utazár-a, azt, egyelőre, nem lehet tudni. Egyéb ként is, amint előre látható, a sztrájk ügyében semmiféle fordűlat nem várható. m
