Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-08-04 / 175. szám
Ära hétköznap 3 K, vasár- és ünnepnap 4 &. 1922. augusztus 4. péntek. XXIX. évi. 175. sz. £gri Tlépujjág nwäwwMMi Éi|tt «mmjw* ..?■.}» és Mltv* «IWseMMacw tegsMimA «i . 3*4 ivri 200 — lg® Mss 70 *. ~ POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE. Simkcsstötéai Eyes, Me®«»;- Kiadíklntali Líceumi nyögte felelő» mim ti. Végre! Eger, 1922. augusztus 3. A kormány ma délelőtt beszüntette Budapesten a valuta-tőzsde működését s minden vidéki pénzintézet megkapta a rendeletet, hogy nem szabad idegen valutákat vásárolnia. Végre, a tizenkettedik órában egy komoly intézkedő?, amely régen elkelt volna. * Sehogysem tudott a pénzünk — akármilyen csekély alapon is — állandósulni. Egyik napról a másikra olyan kilengéseket tapasztaltunk, amely megrázta a legerősebb idegzetet is. Ijedten, rémülten kapkodtak az emberek s immár általánossá kezdett lenni az a vélemény, hogy Ausztria sorsára jutunk. Mikor pedig kerestük a korona mostani nagy zuhanásának okait, bizony kevés valódi és komolyan elfogadható okot találtunk. A korona mostani roppant alacsony állásának magyarázatát ugyanis nem adhatja meg sem a külső, sem a belső politika, sőt még közgazdasági helyzetünk sem. Az első két ok összevéve talán ront- hatoU egy-két pontot két-három hét alatt. Segített benne, kétségtelenül, a lakások és a posta drágulása, amelyek még lejebb ejtették a megélhetés lehetőségét, mert hiszen világos, hogy ezeket mind másra hárítja, aki csak teheti. Viszont azonban kiegyenlíthette ezeket a kedveződen hatásokat az a körülmény, hogy aratás után vagyunk. Oly időszakban tehát, amikor általában javulni szokott az életlehetősége. Ha azután lovább kutatjuk az okokat, amelyek mind közelebb vittek a romlás örvényéhez: meg kell állapítanunk, kogy az emberekben volt és van a hiba. Általános lett az aggodalom, az ijedtség, a rémület, amely pedig nem gondolkodik. Mindenki csak a koronát nézte s rémeket látott még ott is, ahol alig volt ok az aggodalomra. Ennek a természetes következménye lön, hogy akinek eladni valója volt, visz- szatartotta, aki ellenben vásárolni akart, minden árt megadott. Egyrészt azért, .mivel a szükség hajtotta, másrészt pedig a- zért, mivel szabadulni akart a rossz, nap- ról-napra értéktelenedő pénztől. így érthető, hogy — csak egy-két példát említünk — a frank kávé kilója szombatról (280 K) hétfőre (350 K) 70 koronát emelkedett. (Ennyire megérezte ez az ártatlan portéka, a kereskedő raktárának zugában az emberek rémületét.) Az étkező helyek tegnapelőtt és tegnap átlagosan 50 százalékkal emelték napi vendégeiknek ebéd- és vacsora-díját. Ez pedig naponkint 40—60 koronát, egy hónapra 1200— 1800 koronát jelent. Ennek az oka végelemzésben legnagyobbrészt lelki mozzanatokra vezethető vissza. A korona esésének hírét, tessék csak megfigyelni, mindig túlzott mértékben adják tovább a «jőlértesültek». Vasárnap már arról beszéltek Egerben, hogy a koronánk 24-en áll, szerdán délben már azt a rémhírt terjesztették, hogy 20 on alul vagyunk, a szokol pedig 70-re szökkent. . . És így tovább. Most már mi* lett ennek a következménye? Az, hogy a búza ára egy nap alatt 3 — 400 koronával emelkedett, mert a gazda nem volt hajlandó eladni, a kereslet pedig napról napra fokozódott. így ástuk a saját magunk sírját csu pa ijedtségből. így kelt napról-napra több ember sjakán az a kétségbeesett sóhaj : «Ausztria sorsára jutunk!» Budapest. Gaai Gaszton elnök pontban 10 órakor nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését. Napirend szerint következik az indemnitásról szóló törvényjavaslat, valamint a katonai büntető jogszabályokról megállapított értékhatárok ideiglenes fölemeléséről szóló törvényjavaslat \ harmadszori olvasása. A Ház mindkét ja- j vaslatot elfogadta. Usetty Ferenc, a gazdasági bizottság j előadója, beterjeszti a bizottság jelentését j az 1922—23. évi előirányzatról, valamint j a háznagynak a nemzetgyűlés elé terjesztett jelentését. Mózer Ernő, a mentelmi bizottság előadója kéri, hogy a mentelmi ügyekben készítsék eí a bizottság jelentését. Kracker Kálmán, a közigazgatási bizottság előadója, beterjeszd a bizottság jelentését a vármegyei alkalmazottak létszámviszonyainak szabályozásáról, a városok fejlesztéséről, a községi és körjegyzők illetményeinek szabályozásáról szóló törvónyj avaslatot. Az elnök megállapítja, hogy a tegnapi nap folyamán a Házban sértő kifejezés hangzott el. Nem nyert megállapítást, hogy ki használt sértő kifejezést, ezért felszólítja azt a képviselőt, aki ezt használta, hogy jelentkezzék. Csengeri Gyula jelentkezik. Az elnök utólag rendreutasítja. Csengeri Gyula: Mikor a tegnapi nap folyamán Pékár Gyula a románokkal kap- rsolatban fölsorolta a Peidi kormány bűntetteit és egyéb dolgait és amikor abhoz a fejezethez ért, hogy a szociálisták mostani tagjai között olyanok is vannak a j Házban, akik az akkori szovjet tagjai vol- i tak, ennél a kérdésnél sértő kifejezést Persze, ha magunk is ebben a véleményben vagyunk; ha magunk is ezt a meggyőződést valljuk; ha oktalan, észszerűden ijedelmünkkel segítünk ezt valóra váltani: akkor csakugyan utolér bennünket ez a sors. Türelem, önbizalom, kitartás, munkakedv, erős hit a jövőben igenis megmenthetik a magyart. ... Az első komoly lépést megtette a kormány. Ez az intézkedés, ha szigorúan, megalkuvás nélkül végrehajtják: megállítja a vaiuta-lázt, a valuta őrületet s akkor szinte önmagától fog emelkedni a korona értéke. Egypár száz, vagy ezer valuta-spekuláns veszített ugyan az idegen valutákon, de millió és millió verejtékező munkásember csak hasznát látja a valuta- őrület megakadályozásának. használt. Kijelenti, hogy szóval sem akar» ta tegnapi beszédét ilyen szellemben közbe vetni, de egyben kijelenti azt is, hogy bocsánat kérése mellett érzésben és gondolkozásban továbbra is az marad, ami' volt. — Az elnök ezután javasolja, hogy a nemzetgyűlés bizonytalan időre napolja el magát. A Ház ehhez hozzájárúlt. Hősök emléktáblája főgimnáziumunkban. Eger, 1922. augusztus 3. Részletesen beszámoltunk annak idején a ciszt. rend egri Szent Bernát főgimnáziumának arról a szép és megható ünnepségéről, mellyel fölavatta az alma mater hősi halottjainak szép emléktábláját. Most közli velünk az igazgatóság, kogy a\ emléktáblára befolyt az e célra rendezett ünnepségek jövedelmétől ős adományokkal 51560 korona. Az emléktábla költségei 53164 koronát tesznek ki, így tehát fedezetlen hiány mutatkozik 1604 korona. Ezt az összeget, valamint esetleg egy másik emléktábla költségeit (hiszen a há ború áldozatainak száma oly nagy volt az egri főgimnázium volt növendékei között, hogy valószínűen másik táblára is szükség lesz) — a jövő évi iskolai ünnepségek és ismeretterjesztő előadások jövedelméből lógják fedezni. ... Főgimnáziumunk evvel az emléktáblával zarándokló helyet létesített a találkozóra jövő régi diákoknak, a mostani ős jövő diák nemzedéknek pedig ragyogó példaképül állította a haza iránti kötelesség önfeláldozó vértanúinak fényes név« sorát. A nemzetgyűlés elnapolta magát.
