Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-08-04 / 175. szám
I 2 EGRI NÉPÚJSÁG 1922. augusztus 4. Harmincötmilliq szivar készül évente az egri dohány-gyárban. Eger, 1922. augusztus 3. A dohányneműek árát 30—40°/o-kal emelik a közeli jövőben. S az is meglehet, hogy mire e sorok napvilágot látnak, egy trabukkóért már 15 koronát kell fizetni 15 helyett, a portorikkoért 7-et, a britannikáért pedig 16 koronát. Régi közmondás az (bocsánatot kérünk), hogy <a disznó is makkal álmodik». Munkatársunk ma délelőtt ,megtekintette a dohánygyárat, hogy ha már nincsen szivar az egri tőzsdékben, legalább megnyugvást öntsön a dohányosokba: az egri dohánygyár is dolgozik, gyártja a karcsú, finom, pöttyös szivarok millióit, körülbelül harmincöt milliót évente. — Munkatársunk látogatását a következőkben írja le: Illényi Domonkos dohánygyári tiszt szives vezetése mellett tekintettem meg a dohánygyárat. Nagy, ralctárszerű helyiségben vannak felhalmozva a dohány-bálák. A Brazil, Szumatra-boríték- és burok-dohányok hatalmas, kockaalakú gyé- kény-kötegekben, a Havanna-dohány háncsokba csomagolva érkezik. A belföldi dohányokat úgynevezett «háromszöveti vászonba» csomagolják. Ezek a «bálozási módok*. Megérkezés után a dohányt kiválogatják, kocsányait levágják, a leveleket kisimítják és nedvesítőbe teszik. Innen a dohánylevelek a szárító-keretre kerülnek. Ezekkel a munkálatokkal 50 munkásnőt foglalkoztatnak. A szivar előkészítő osztályban 85 munkásnő dolgozik. Tágas, szellős, egészséges munkaterem ez. A faion Jézus- és Mária-kópek függnek. A munkásnők maguk viszik. Egy teremben Mária-szobor is van. A munkásnök, akik a keresztény- szociálista szakszervezet tagjai, nagyon vallásosak. A szivarelőkéazí'ő osztályban az ereket kiszedik a dohánylevelekből, simítógépek alá helyezik. Ezután következik a kiválogatás munkája. Ez csinos, kékre festett, rekeszes kiválogató asztalkán tör ténik. A munkásuő önállóan szortírozza ki a Regalitas, Trabukko, Britannika, Cuba-Poríorikko, Portorikko felírásúrekeszek- be a boríték- és burok-dohányt. A belföldi dohányleveleket is itt kocsánozzák. A kocsánokat összegyűjtve Debreczenbe küldik, hol pipadohány céljaira dolgozzák föl. Ezután a szivargyártási osztályokba viszik az előkészített dohány-anyagot. Szi- vargyártő asztalok élőit ülnek a munkásnők. Az asztalkák alatt egy egy bél-tartó szekrény van. A bélből «bábot» gyúrnak, a rekeszes fa-formába helyezik, azután beburkolják, lepréselik. A dialitból készült boríték-tartályban lévő fedőlavd kkel beburkolják s a megragasztott szivarvéget ónkupakkal kihegyezik. Minden munkás- nónek van egy szivar-mérője, melynél rö- videbb, vagy hosszabb nem lehet a szi var. Ritkán kerül rá a sor. Nagy a gyakorlatuk. Az elkészült szivarokat ezután megmérik. Pl. 25 darab trabukkőnak 1477a dekagrammnak kell lennie. A két szivar készítő teremben 110+116 nő dolgozik. A szivarokat a csomagodba szállítják, hol kötegelő gépekkel csomagolják, ládikákba helyezik. A gépek segítségével nem kell számolni a szivarokat, mert egy gépbe több szivar nem fór 25-nél, vagy ötvennél. A becsomagolt szivarokat ezután szárítás végett egy hatalmas raktárban helyezik el. A dohánygyár a csomagoláshoz szükséges faládákat, vagy kis szivarládikákat maga állítja elő és adjusztálja föl ízlésesen. Zellervári a szeretőm. A földszinten megtekintettük még azt a munkatermet, ahol a bél-anyagot készítik elő a feldolgozásra. A munkásnők előtt kis, forgatható szárító keretek vannak. Ezekre kerül a dohány, a Brazil Félix. A szárítás gőzfűtés utján történik egy erre a célra berendezett helyiségben, ahol a tüdőt maró levegő miatt csak pár percig tudtunk a munkahelyiségben tartózkodni. A munkás leányok vígan dolgoznak. Mi kor kiléptünk, felharsant a nóta: «Zellervári a szeretőm, az szoktatott rája.» A munkásnőket jóléti intézmények segítik. A dohánygyárnak van csecsemő otthona, melyet Szmrecsányi Lajos dr. érsek alapított. Húsz kis ágyacska van a hőtiszta- ságű bölcsődében. Az apróságok, amikor beléptünk, egy rugalmas széles parnlag- szerű heverőn rídogáltak. Az ápolónők csucsűjgaíták, babusgatták őket. Egy kedves irgalmas-nővérrel beszélgettünk, aki elmondotta, hogy csak háromnégy csecsemő sírdogál. Ezek még nem voltak a bölcsődében, a sírás persze lassanként átragad a többiekre is. A gyár közéielmezéséből lisztet, zsírt, cukrot, sót kapnak a munkásnők kedvezményes áron. Egy hónapra személyenként 6 kgr. lisztet (3 kgr. fehér, 3 kgr. kenyér lisztet,) 60 dekagramm cukrot, a családfőnek egy kilogramm zsírt, a családtagoknak pedig fél fél kilogrammot. Egy kis statisztika a gyárról. A dohánygyárban 815 munkásnö dolgozik. Háromszáz' munkanapot számítva naponta 110,000 szivart állít elő a gyár, évente pedig 32 milliót. Egy közepes ügyességű munkásnő 250 darab szivart készít el egy nap alatt, 8 órai munkaidőt számítva, melyből egy negyedóra reggeli, egy félóra ebédidő. Átlag 950 koronát keresnek egy hót alatt. A sors iróniája — jegyeztem meg, hogy Egerben, ahol szivargyár van, sohasem lehet kapni kubaszivart — Hja, válaszolt szíves kalaúzom — arról a dohánygyár nem tehet. Mi a szivarárúkat a Budapesti Központi Árúraktárnak küldjük. Hogy az Árú-Raktár hogyan gazdálkodik a szivarral, az már nem a mi gondunk. Az Egri Koszorús Dalkör tagjait kérjük hogy f. hő 4-ón, pénteken, a szokott időben éá helyen összejönni szíveskedjenek, fontos megbeszélésre. Tárgy: a szarvaskői kirándulás. Az Elnökség. Alakúló gyűlés. A Székely-Társaság alakúié gyűlése holnap, szombaton, délután 6 órakor lesz a Katolikus Kör helyiségében. A gyűlés tárgysorozatát már közöltük. * Ötven korona értéke 8 évvel ezelőtt és most. Eger, 1922. augusztus 3. Egy kis alkalmi számadást sikerült J ellesnünk egyik fűszer- és vegyeskereskedő üzletében, mely gyakorlati összeállításánál fogva gyönyörű kristálytükre a mai és a háború előtti életviszonyoknak. Egy vasutas bejön egy reggel az üzletbe és vásárol: 1 deci rumot 28 K, 5 kilo tűzifát 22 K, összesen 50 K. Ezért a két cikkért fizetett tehát 50, azaz ötven koronát. Hogy ennek a vasutasnak ma mi a havi fizetése, azt (a sokféle pótlékokkal) még talán ő sem tudja pontosan hirtele nében kiszámítani. Hanem a boltos kiszámította nekem, azon melegében összehevenyészve egy csomó árút, hogy mit lehetett kapni 1914. elején 50 koronáért. Lássuk tehát részletesen felsorolva: 85 kiló főzőliszt 17 E, 85 kilő kenyérliszt 13 K, 1 kilő szappan 0 88 K, 1 kilő cukor 0 88 K, 1 kiló Cuba-kávé 4 K, 100 kilő vágott fa 210 K, 10 liter bab 120 K, 100 kiló krumpli 6 K, 1 liter finom törköly T60 K, 1 liter bor 0’48 K, 50 kiló porosz szén 160 K,* 1 kilo rizskása 0‘32 K, 1 kilo faszén 012 K, 5 darab tojás 0‘20 K, 1 doboz gyufa 0 2 K, összesen 50 K. Tehát ezt a sok mindent meg lehetett venni 50 koronáért. Lássuk most, mibe került a napok ban (mert ma már igen sokkal drágább), ugyanez a sok, előbb felsorolt minden: 85 kilő főzóliszt 7650 K, 85 kiló kenyér- liaz 6800 K, 1 kilő szappan 400 K, 1 kilő cukor 350 K, 1 kilő Cuba-kávé 900 K, 100 kilő fa 400 K, 10 liter bab 340 K, 100 kiló krumpli 5000 K, 1 liter finom törköly 280 K, 1 liter bor 80 K, 50 kiló kőszén 400 K, 1 kiló riz*kása 192 K, 1 kiló faszén 22 K, 5 darab tojás 60 K, 1 doboz gyufa 4 K, összesen 22,878 koronáért vesszük meg ma azokat az élelmi- ás háztartási cikke két, amelyeket háború előtt megkaptunk 50 koronáért. Az 50 megvan a 22,878 ban 471-szer, vagyis a iegelsőrendű életezükségleti cikkek ára 471-szerese a békebeli árnak. A ruházati és egyéb szükségletek ára még enné! is nagyobb Evvel szemben a munkálkodók jö vedelme, jó, hogy ha 20—80 szoros. És annak a kötött fizetésű embernek, akinek akkor 60 korona havi fizetése volt: ma lehet 3000, legfeljebb 3500 korona fizetése. Hogy mit nélkülöz az ilyen ember és annak családja: — arra az feleljen, aki gondolkozni tud. Ez már ennek a kristály tükörnek a sötét oldala. Különösen sötét ez az oldal, ha meggondoljuk, hogy ez a kis összehason lítás pár nappal ezelőtt készült. Azóta ismét roppant áremelkedések vannak. A Franck kávé kilója például szombatról hétfőre 70 K-t emelkedett s körülbelől ilyen áremelkedés van mindé árúban. Kis hírek a na^y világból Külföld : A szovjet kormány rendeletet adott ki, amelyben megtiltja a gyermekek keresztelését. — Habsburg Albrecht fő herceg, a lengyel hadseregbeli tüzér ezredes István főherceg fia, állítólag lengyel király-jelölt. — Egy Kemp Albert nevű angol zongoratitán 110 óráig zongorázott egyfolytában. — Franciaország nem enged a német jóvátételből. — A franciák között hódít a pacifizmus. — A császárhű német egyesület Héjjas Ivánt érmével tüntette ki. — Villeromtal délfranciaországi városka vasútállomásán két Lourdes felé haladó zarándok-vonat összeütközött; 40 zarándok meghalt, ötvennől több megsebesült. — A Newyork American éles tárna dást intézett a délszláv állam ellen. — Németországban rossz lesz a termés. — Az árvíz Pekingben 1800 házat sodort el. w — A lengyel határ közelében rablóbandák ^
