Egri Népujság - napilap 1922/2

1922-08-01 / 172. szám

«MMmMsI dijak paaftai utlltttttfti POLITIKAI NAPILAP. vasa a« félévi alfifteatéat ««at tógádnak *5. Uggwl évr* 200 K. — Bgjí kért 70 X. ­Felelőt szerkesztői BREZNAY IMRE. S*«skttst#8éjj( i Egcs, Líc*b*s, *Ki«#á&iTatsI» lieenmi ggowtSs^ ¥«lefaa asáiB 11. m Fontos a nemzet érdekében, hogy érintetlen maradjon a bíróság tekintélye. Budapest. Huszár Károly a nemzet- gyűlés mai ülését 7*12 órakor nyitotta meg. Daruváry Géza igazságügyminiszter kí­ván szőlani. Csak rövid időre akarja igény­be venni a nemzetgyűlés figyelmét. Hóbeit képviselőnek válaszol, aki rendkívül he vés támadást intézett a magyar bíróság ellen. Ez a parlamenti életben teljesen szokatlan jelenség. Bármily hevesek vol­tak eddig a viták, a bíróságot mindig ki­hagyták belőle. Igen fontos a nemzet ér­dekében. hogy érintetlen maradjon a bí­róság tekintélye. Hébelt képviselő a tria­noni békeszerződés 76. § ára hivatkozott, mely szerződés amnesztiát ad minden bűn- cselekményre. Propper képviselő pedig azt állítja, hogy az amnesztiát nem hajtották végre. Ezzel szemben kijelenti, hogy ed­dig 26,900 ember kapott amnesztiát, tehát ez a vád sem állhat meg. — A társadalom egyensúlya még nem állott helyre, azonban alkotmányun­kat jellemző törvényjavaslatok készülnek, mint pl. a Főrendiházról szóló és a ma­gyar polgári törvénykönyv. Az utóbbinak elKészítésevel az a célunk, hogy áttekint hető és a nép széles rétegei számára is olvasható, érthető törvénykönyvet alkot­hassunk. A jogrendnek két alapföltétele van. Először az, hogy a nemzet zöme a fennálló jogrendet magáénak érezze és vallja. Ez az alapföltátel megvan, mert a nemzet a mai jogrend keretében nyugod­tan dolgozik. Másik alapföltétel az, hogy a kormány hatalmi kezelőjének meg le­gyen a hatalma arra. hogy, azokkal, akik a jogrend ellen támadnak, szembeszálhas- sunk. A kormány már megmutatta, hogy van ereje és hatalma a jogrendet veszé­lyeztetőkkel szembeszáliani. Teljes objek­tivitással ítéltem és jártam el minden egyes esetben. Ezeket voltam bátor a nem­zetgyűlés tudomására hozni, — fejezte be mondanivalóit az igazságügyminiszter. Ezután Bethlen István gróf emelke­dett szólásra: Hogy az indemnitási vita oly sokáig tart, ez annak bizonyítéka, hogy a képviselők tekintélyes száma nem képes, nem akar a megfelelő keretekhoz alkalmazkodni. A házszabályok teljesen elavűltak és nem képesek biztosítani a tárgyalások menetét. Az indemnitás vitája egy hónapig tartott és ennek egyetlen mentsége az, hogy a választások után a parlamenti pártok szükségesnek látták azt, hogy politikailag elhelyezkedjenek. A kormány űj helyzettel áll szem­ben. A régi nemzetgyűlésen egységes ellenzéki tábor állott szemben a kormány­nyal. Bár bizonyos visszás kérdések alap­ján frakciókra oszlott, de taktikailag egy volt. Ha az ellenzék 3 nagy csoportra, osz­lik, szemben állunk a keresztény ellenzéki, a liberális ellenzéki és a szociáldemokrata párttal. E között a három tábor közölt taktikailag összefogás lehet ugyan, de nem hiszem, hogy az bármely tábornak hasznára válnék. A kormánytól távol áll, hogy az ellenzéknek ezt a gyengeségét fel használná. Szükségesnek tartja a szoc.dem. párt előnyomulásával szemben a polgári pártok közötti ellentétek kiküszöbölését, hogy így lehetséges legyen az együtt­működés. A kormány e szempontból ki indulva kitart azon felfogása mellett, hogy amennyiben lehetséges, a normális tárgya­lások menetéi és a politikai békét meg­őrizze. De csak addig maradhat helyén, míg meggyőződése általt diktált politiká­ját követheti. Emlék-albumot adjon ki Eger műemlékeiről. Eger világhírű lesz, ha nem késedelmeskedik a propagandával — beszélgetése Maruffi Mohamed Said dal. Eger, 1922. július 31. Nádir Eiguel effendi és Maruffi Mo­hamed Said arab újságíró, amint vasár­napi számunkban már megírtuk, megíe kintették Eger műemlékeit és nevezetes­ségeit. Az Egri Népújság belső munka társa ebből az alkalomból meginterjúvolta az arab újságírót, aki nemcsak Egerről volt szíves nyilatkozni, hanem a turániz- musról, a kelet külpolitikai kérdéseiről, illetve törekvéseiről s a zsidókérdésről is. Maruffi Mohamed Said — így írja munkatársunk — magas, karcsú, szikár fiatalember. Lobogó fekete szeme rendki­Egri ujságiró vüli értelemről és okosságról, sovány asz­kétaszerű kreol arca pedig önuralomról és szívósságról tanúskodik. Arábiából fran­cia-ellenes propagandája miatt kellett tá­voznia. A diplomata pályára készül, hogy hazájának szabadsága érdekében dolgoz­hassák. Járt Francia-, Német, Angol és Törökországban. A nemzetközi politikában meglepő nagy jártassága és éleslátása van. Maruffi Mohamed Said éppen feke- tézett Nádir Eiguel effendivel, amikor bekopogtattam hozzá. Illetve csak foke- tézni akart. Amikor meglátott, kollegiális szívességgel sietett felém. — Szálam aleikum ! — Szalaam szahib mám — válaszol­tam tréfásan a hindu köszönési móddal. — Fogadja a feketémet, — szólt Ma­ruffi Said és udvariasan felém tolta a filigrán porcellán-csészét. — Ne fossza meg magát, kolléga — húzódoztam. — De csak tessék, fogadja el,— szólt komolyan. — Ez nálunk így szokás. Isten így akarja. — Látogatásom célja, — mondottam szivarra gyújtva, — hogy öntől, mint Ke­let fiától, interjút kérjek egri impressziói­ról. A városunk levegője tele van török reminiszcenciákkal. — Ezért jöttünk, — válaszolt élén­ken. — S nagyon szomorúak a tapaszta­lataink. Eger a műemlékek, a régiségek városa. Képtárában van több nagyértékű, eredeti festmény, másolatai pedig művészi hűséggel és pontossággal tolmácsolják a festészet nagy mestereit. A Líceum könyv­tára olyan gazdag, hogy külföldi' tudósok is látogathatnák, ha ismernék. A könyvtár XV-ik és XVI-ik század archaisztikus le­vegőjében sok tudásra vágyó külföldi ta­lálna . forrásokat. Csodálattal néztük a díszterem, a kápolna és a könyvtár fres­kóit, melyek vetekednek a külföldi fres­kókkal. Egernek nagy hibája, hogy ezekről az értékekről nemcsak a külföld, ha­nem még Magyarország sem tud sokat. A nyugati államok, különösen Anglia, mely a legszívósabban ragaszkodik a ha­gyományokhoz, minden kis értéket sietnek kibányászni ás megismertetni a külföld­del. Magyarország ebből a szempontból nem áll Anglia mögött. Ma a helyzet olyan, hogy Magyarország csak a kultúrájával győzhet és bizonyíthatja be fölényét a le- igázó kisántánttal szemben. Nyugaton a műemlékekről emlék-al­bumot adtak ki. Célszerű lenne, ha Eger is adna ki ilyen illusztrált emlék-albumot. (Őszintén szólva kerestünk ilyen emlék- albumot, de nem találtunk, sőt még leve­lező lapot sem.) Az emlékalbumban ismer­tetni kellene a műemlékeket írásban és felvételekben. Pénzbe kerülne, az igaz, de megtérülne a költség. Eger világhírű lesz, ha nem késedelmeskedik a propagan­dával. Nagy érdeklődéssel néztük meg a- csillagvizsgálót is. Kár, hogy tönkrement a fölszerelése. Az ujságiró kollegám azt mondotta, hogy a csillagvizsgáló jőkarban tartása nem költséges. Nem tudom, hogyan értette. Annyi bizonyos, hogy a csillagvizsgáló üzembe helyezése magyar koronában mii- liárdokat emésztene föl. — Magyarországról az a megjegyzó-

Next

/
Thumbnails
Contents