Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-08-01 / 172. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1922. augusztus 1. sem, hogy kultúrája a művelt Nyugat színvonalán áll. Egy hibája van, hogy műveltségének előnyeit nem tudja kihasználni és tőkésíteni. A művészetek hazája, de nincs benne kereskedelmi érzék. Ha az ifjúságot kereskedelemre nevelik, akkor Magyarország hatalmas versenytársa lesz j nyugati szomszédainak. Maruffi Mohamed! Saidnak igaza j van. Élhetetlenek vagyunk. Régi bűnünk. Egy török közmondás szerint «A török esze mindig később jön meg.» Illik ránk a közmondás: turáni nép vagyunk. Az emlék albumot meg kell szerkeszteni. Egerben él olyan ember, aki ezt a munkát művészi gonddal és a történész alaposságával meg tudná csinálni. Itt van Szmreesányi Miklós nyug. min. tanácsos. (És bizonyára akadna munkatársa is. Szerk.) Ideje volna, mert a török közmondással kapcsolatban ez a magyar közmondás jut eszembe: «Eső után késő a köpönyeg.» Vegyük magunkra ezt a köpönyeget, nehogy megázzunk. „Selyem-bogarat“ tenyészt a falu. Eger, 1922. július 31. Kerecsendtől Balpüspökiig az állami út két oldalán eperfák szegélyezik az utat. Néhány héttel ezelőtt fiúk, leányok, asszonyok zsák-számra hordták az eperfalevelet a falánk hernyóknak. Szóba ereszkedem egyik hívemmel, ki négy erős gyermek édes anyja s kinek férje a kápolnai malomban fűtő. — Füzesabonyból 36 gramm petét hoztunk, — mondja az asszony. Ahogy a hernyók kikeltek, én és gyermekeim hordjuk nekik az eleséget. Először csak egy zsák levél kellett; ma mindennap hat zsákkal fogyasztanak. Már kezdünk kifa radni. Falunkban 48 család foglalkozik selyemhernyóval, van olyan is, aki 42 gramm petét hozatott. Sok levél kell a sok százezer hernyónak. Az eperfák leveleit a falu táján lekoppasztották; már Kerecsend és Balpüspöki felé járunk, hogy el tudjuk tartani, fel tudjuk nevelni a sok falánkot. — Kifizeti-e magát a nagy fáradság? — kérdem. — Igen. Hat hétig tart az egész. Ha minden jól megy, 50 kgr. gubót tudok beadni, kilójáért 60—70 koronát remélek. Szép kereset, jó lesz a gyermekeknek ruhára. Egy másik eset. Özvegy asszony fiát, ki magántanuló, látom a fa tetején.' Zsákba gyömöszöli a leveleket, alul kis öccse szorgalmaíoskodik. Megszólítom. Mit csinálsz, Laci? — Selyemhernyónak szedem a leve let. Ennek árából taníttat anyám. A jó tanító úr ingyen készít elő a vizsgára. Könyvekre, vizsgadíjra, ruhára, írószerre telik majd a selyemgubőból. És Laci fiú tiszta jelesre tette a vizsgálatot az egri főgimnáziumban. Egy harmadik eset. Dohánybeváltói éjjeli őr az illető. Két fiú van a háznál. Az egyik saját, a másik fogadott gyerek. Apátián, anyátlan volt. Úgy vették magúhoz, mint ahogy az egyszerű, szegény ember szokta tenni. Majd felnő a négy leány és egy fiú mellett ez a hatodik is. Elkapálgat, elgyom- lálgat: aszatot irt . . . Megkeresi a ruhára valót. — Hogy a családot eltarthassa, saját . kis földjén kívül vállal harmadost. Igája nincs, gyerek van sok. Ő is ráér néha. Jól esik a harmadus föld, hisz’ drag a kenyérnek, ruhának való. — Megtoldom a család szerény jövedelmét, — mondja emberem. Már második éve foglalkoznak a gyermekek a se lyemhernyóval. Tavaly 2000 korona ütötte a markomat; megpróbálom most is, nem fogom megbánni. Megdicsérem a szorgalmas órabért. Lelkem örül, hogy a drága időt sietnek felhasználni. Értékesítik a család erejét; foglalkoztatják a gyermeki kezeket, hogy be lehessen tömni sok éhes szájat, ruházni a vékony tagokat. így készül apránként, az élet ezernyi szövevényén keresztül, a selyemszál, a selyomruha, melynek suhogása sok ezer apró gyermek munkáját susogja. Ezek játszva dolgoztak, hogy mások örvendhessenek az életnek, ragyoghassanak a szalonokban, hetykén járhassanak a falusi lányok, menyecskék, akik az úri divattal tartanak. Dolgozzatok, apró gyermekek. Dolgozzatok, soklábú fehér hernyók. Dolgozzatok, hogy a szegény magyarok ne halálosan ellenséges selyemszövő-gyárak dús gazdag tulajdonosainak hordják Csonka- Magyarország kevésre becsült pénzét, hanem önmaguk teremtsék elő mindazt, amit Isten, a magyarok hatalmas Istene, nekünk előállítani megadott így íasz igaz a régi latin közmondás: Sub pondera ereseit palma. (Gs.) «Tűzi instrumentumokkal való bánásmód.» Eger, 1922. július 31. Most:, hogy az Egri Önkéntes Tűzoltó és Mentő-egyesület kiképző tanfolyama megkezdődik, érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy Eger város tanácsa már 1809- ben júl. 12-én adott ki hasonló célú rendelkezést. Ennek a rendeletnek idevonatkozó része a következőképen szól: «... a lűzi instrumentumok ezen nagy hőségben megszáradván, a szerencsétlenségtől leginkább tartván, a veszedelmet könnyebben ás serényebben lehessen távoztatni — júl. 12-én minden vízipus kálihoz kirendelt Individumok és segítségek a Polgárság közül megjelenjenek, . hogy azon alkalmatossággal a vízi és tűzi szerszámokkal a próba megtétethessék és hogy a kirendelt Individuumok a vele való bánásban gyakoroltassanak és az alkalmaztatás serényebb módgyában nagyobb tapasztalások légyen ...» íme, a Péter Pál napján tartott tanácsülés határozata, melynek célja azonos a tűzoltó tanfolyaméval. Csakhogy akkor kirendelték a polgárokat a céhek és más foglalkozásúak köréből, ma pedig önkéntesen fáradoznak a derék polgárok a «Közjóért — becsületből !• Kis hírek a na^y világból Magyarország: A Pécsi Est írja, hogy a székesegyház körül a ásatások alkalmával őskeresztény templomok alapjaira, kősírokra, stb. bukkantak. — Nem lesz magyar színház Magyar Jugoszláviában. — Az űj föld-adó tervezet elkészült. — Budapesten a vaggonlakók felülvizsgálására repülő-bizottság alakúit. — Vasútanya- got szállítunk Bulgáriának. — Debreczeni lapok írják, hogy egy hajdúnánási gazdálkodó takonykórban s egy ujfehértői lépfenében halt meg. A betegséget lovaik tői kapták meg. — IV. Károly király emlékére a Budapest városmajori egyházkoz ség templomot emel. — A fővárosi lap kiadók az újságok példányait 10 koronára emelték fel. — Az új postatarifa augusztus 1-én életbe lép. — A dohányárak a legközelebbi napokban megdrágulnak : a trabukkő 15, a britannika 16, a hölgy 2, a szimfónia 1.20 korona lesz. — Baján nagy a gyermekhalandóság. — A nyugatmagyarországi fölkelők vezéreit is szabad lábra helyezték. Külföld: Athénben az ásatások alkalmával több domborművet s egy festett márványtömböt találtak, mely a Kr. e. VI. sz.-ból származik. — Kolera dühöng Romániában. — Ausztriában 20,000 korona egy kilo vaj. — A spanyol király ősszel látogatást szándékozik tenni a pápánál. — A neuserlohi bányában szerencsétlenség történt; öt bányász kiesett a felvonó kosárból és meghalt; 7 bányász és 3 tiszt viselő megsebesült. — Lloyd George kijelentette: minden erejével azon lesz, hogy az emberiséget megkímélje a háború visz szatérésétől. (De nem kímélte — Trianonban. Szerk.) — A görög hadsereg Kons tantiriápolyt szeretné megszállani. — Az olasz kabinet megalakítására Orlandó kap megbízást. Eger. 1922. augusztus 1. Klausz Ernő képkiállítása. A zene, a vers, vagy a próza hang gal, betűvel ki tudja fejezni a belső érzelmeket. Eddig a festők az érzelmeket nem vitték vászonra — közvetetlenül. Fi gurálisan érzékimnek. Ekusz Ernő viszont magát az érzelmet igyekszik színekkel, vonalakkal kifejezni. Ami a zenében <a melódia, a versben a ritmus, az a festményben a színharmónia. A hangokat, hangulatokat színekkel, a lelki megnyilatkozásokat, átéléseket vonalakkal fejezi ki. Lírikus festő. Érzékelteti az «Öröm»-et, a a «Sóhajtás» t, a *Mámor»-t stb. Hangula tot, színmuzsikát keres. Szubjektiven adja önmagát. Lelki.átéléseit forma nélkül, színekkel közli. Főcélja a színekkel való gyönyörködtetés. Még idegenül állunk ebben a világban, ahol csak a színek tobzódnak minden motívum nélkül. De a szín-skálának is határa van: amikor kiéli a színeket, kiéli önmagát. Pasztellal dolgozik. A pasztell engedelmes. Könnyen olvadnak egymásba a pásztell-színek, de kérdés, hogy az olajfesték nem lesz e csökönyös. Színhangulatai komoly háttér-tanúl- mányok s ha egybeolvadnak a figurális-, vagy tájfestészettel, új iránynak lehetnek megalapozói. így'azonban a színek (magyarázó alapmotívumok és keret nélkül) tehetetlenül vergődnek. Tehát magyarázó alapmotívumok szükségesek az űj irány hathatós közlésére. A kiállítás legértékesebb darabja Krisztus és Mózes misztikus ködbe burkolt paszvali-képe. A festő nem ismeri Krisztust, sem Mózest nem ismerte senki, tehát misztikus ködbe helyezi. De mindenki érzi, hogy a színes ködök az Em bér Fiát rejtegetik. Figyelemreméltó operai díszletterve s mint díszlettervező, nem hétköznapi jelenség. Ugyanezt mondhatjuk' rajzairól, melyekben erős karakteri- záló készség van. A festő a közeli jövő- ! ben Drezdába készül.
