Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-07-04 / 148. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1922. július 4. A „szaladó“ vásár. Nagy a felhajtás az állatvásárhan. — Szaladnak fölfelé az árak. — A kirakodó vásár. — Feltűnően sok vidéki árus jött Egerbe. Eger, 1922. július 3. «Szaladó* vásárnak hívják Egerben a júliusi vásárt. Azért, mert aratás ideje van, s ilyenkor mindenki siet eladni, megvenni a portékáját és szalad hazafelé. Sürgős a munka, drága az idő. Azonban a mai vásárt az áralakúlás tekintetében is bátran lehet szaladőnak mondani. Szaladtak, szöktek, rohantak az árak fölfelé, minden cikkben, az egész vonalon. Már vasárnap délután igen mozgalmas volt a város. Mindenfelől özönlöttek Egerbe a vásárosok. Ki kocsin, ki gyalogosan. A Vásártér környéki korcsmákban és korcsmák előtt tanyáztak a falusiak. Ott falatoztak és találkoztak «földieikkel», akik ide szakadtak kis falvaikból katonának, vagy munkásnak. A jóféle hazaiból aztán nekik is jutott bőven. Gyönyörű teheneket, ökröket, lovakat hajtanak az úton. Nagy, mozgalmas vásár Ígérkezik. Hétfőn korán reggel folytatódik ez a «népvándorlás». Már 4 órakor talpon van minden árűs, minden eladó. Az állatvásárba sok kocsi igyekszik kifelé. Falusi gazdák, urak, földbirtokosok, bérlők. Elég nagy mindenből a felhajtás. Nagyban folyik az alku, pedig irtózatos az ára mindennek. Egy maradha- tős lónak 20—30.000, egy tehénnek szintén ennyi az ára. Egyébként egy lovat csikóval 40,000 koronáért vettek. Jobb lovak 50—60,000 koronáért keltek. Sovány vágómarhákat 16—18,000 koronára tartót tak. Egy pár jő közepes ökör 73,000 koronáért kelt, Persze, aztán van drágább is, olcsóbb is. Egy borjú 6400 korona. A sertésvásár lanyhán indúlt, aztán itt is szaladtak fölfelé az árak. 8—9 hónapos süldő párja 10—12,000 korona, 2 —3 hónapos malacé darabonkint 1500—2000 korona volt. Vevő bőven akadt, egy uradalom 20 malacát valósággal elhúzták a kupecek, mert valamivel olcsóbb árért vesztegették, mint a környékbelieket. A kirakodó vásár is meglehetősen élénk volt. Lehetett mindent kapni — jó pénzért. Feltűnően sok vidéki árűs jött Egerbe, akik leginkább faárúkat és kosarakat, tót garabolyokat árűsítottak. Mindegyik sopánkodik az óriási fuvar miatt. Ez drágítja meg leginkább a portékát. Az egyes cikkek árai a következő- képen alakultak: Seprő 20—40—50 K ; fonott kosár 100 K; fehér kosár 60—100 K; kocsikas 100— 200 K; teknő 200—800 K. A teknőárúsok nagyon panaszkodnak: — Dorogmáról jöttünk, 3000 koronát fizetünk a fuvarosnak és bizony nagyon gyenge vásár Ígérkezik. Pedig sok a gyerek Egerben, minden tizedik asszonynál kis gyerek van — és még sem kell a teknő! Gereblye 70, gyékény 120—180 K. A puttonvásár is élénk. Keresik a kis put- tonokat. Ebbe kevesebb gyümölcs és e- gyéb holmi fér, azért szeretik az egri asz- szonyok, persze, akiknek árulnivalőjuk van. Kisebb puttonnak 400—450, nagynak 650 K az ára. Élénk a hordó- és kádpiac is. Űj hor dónak 15 K literje. A kis kádak ára 3500 K, a nagyoké hektoliterenkint 700—800 K. Vajköpülő 500 K a tótoknál, s ugyanitt a tőt garabolyok ára darabonkint 160 K. Az asztalosok is sok portékát hoztak a vásárra. Egy «kaszni» ára 4000, egy ágyé 1500—2500, szekrényé 4500—5500, asztalé 2000, széké 400-700. A cserépedények, fazekak ára 12— 40—100 K. Tálak 110-120 K, a korsók csobolyók ugyancsak ennyibe kerülnek. A csizmadiák és suszterek között mérsékelt volt a kereslet. A csizma 3000—3400 —3500 koronáért kelt, szórványosan a finom, megrendelésre készült s visszamaradt árú 4000 K ért. A vásári női cipők 1200—1400—1500 K-ért keltek, a papucsot 300—320 K-ért vásárolták. Kapós a szalmakalap is. Magyar papák, magyar mamák apró emberkéikkel körülállják a kalaphalmazt és próbálgatják a gyönyörű fehér, zöld, piros, cifra szalagos szalmakalapokat. A kereskedő a kalap szélét lehajtva nyomja bele a kis ember fejébe, az apa azonban zsörtölődve penderíti fel a kalap szélét: — Ne csúfíjja má’ el! A lacikonyháknál is élénk az élet. Enni kell, így sok a vásárló. Egy nagyobb darab pecsenyét 40, kisebbet 32, egy darab hurkát 15—20, kolbászt szintén 20 koronáért vesztegetnek. Aki inni is akar a finom ételre, az kap egy üveg sört is 40 koronáért Textilárú is volt bőven, azonban ezeknek az árai nagyobbára olyanok voltak, mint az üzletek hasonló portékái. Az árak különben így alakúltak: hímzés métere 30 -75, Margit-dísz 15—16, szallag 10 —50—60, egy méter delén 280, karton 220—230, vászon 180, kanavász 210, virágos műselyem métere 600, battiszt 450, ruhaszövet 1000—2500—3000 korona. Selyemkendőket 1000 koronától feljebb, munkás férfiingeket 400—500—600 koronáért adtak. A kirakodó vásáron nagy volt a kínálat, valamint az állatvásáron a felhajtás. Panaszra sem az eladónak, sem a vevőnek nem lehet oka, már amennyiben a vásárt mérsékelt üzletmenet jellemezte s bőségesen lehetett válogatni a különböző cikkekben. Volt tehát minden bőven, csak a ruhások hiányoztak. Ilyenkor senki sem vesz ruhát. Színház és Művészet. Taifun. Szombaton, f. hó 1 én, a Városi Színházban a Taifun került színre. A szereplők kvalitásosán játszottak. Czakó Pál Linder Ottó írót merész jellemző erővel alakította. Varaz8keringő. Vasárnap, f. hő 2-án, a Czakő-társulat a Várázskeringő c. 3j fel- vonásos operettet telt ház előtt adta elő szép sikerrel. Heti műsor: Kedden, július 4-ón: Obsitos. A. 17. Szerdán, július 5-én: Elvált asszony. B. 19. Csütörtökön, július 6-án: Otthon. (Czakó Pál felléptével.) A. 18. Pénteken, július 7-én: Hollandi menyecske. (Bemutató. A Királyszínház nagysikerű újdonsága. Bérletszünet.) Szombat, július 8-án: Hollandi menyecske. B. 20. Vasárnap, július 9-én, délután 4 órakor: Sárga csikó. (Czakó Pál felléptével.) Rendes helyárak. Bérletszünet.) Vasárnap, július 9 én, este 8 órakor: Hollandi menyecske. (Bérletszünet.) Pénteken, július 7-én kerül bemutatóra a Király-színház ezidei nagy operett- újdonsága, a Hollandi menyecske, az e- gész operett-személyzet közreműködésével. A műsorral kapcsolatban említjük meg, hogy a Rátkai vendégszereplése még mindig szőnyegen van. Czakó Pál szín- igazgatót vasárnap értesítette telegramm- ban, hogy péntekre és szombatra hajlandó lejönni s föllépni a Mágnás Miskában és a Luxemburg grófban 30 ezer korona tiszteletdíjért. Hogy a mi kis színházunk befogadóképessége mellett miképen hozza ki ezt az összeget Czakó igazgató, igazán el sem tudjuk képzelni 50 °/o-os áremeléssel talán menne, de nem biztos, hogy lesz-e ilyen árak mellett telt háza. HÍREK. Eger, 1922. július 4. A tisztikért megnyitó ünnepe. A m. kir. 14. honvéd gzalogezred tisztikertjőt szombaton nyitották meg igen kedves házi ünnepség keretében. A kert, amely teljesen kiheverte a forradalmak és a vörösuralom pusztításait, ismét az a kellemes hely, ami régen volt. Helyesebben szólva: sokkal kellemesebb, mivel a nemzeti hadsereg tisztjei a házigazdák. A legnagyobb előzékenység, a legkedvesebb figyelem a meghívottak irányában. E téren Juhász László dandárparancsnok és Zalán Antal ezredparancsnok járnak elől jó példával, — igaz ugyan, hogy a tisztikar minden tagja jó példa nélkül is oly figyelemmel teljesítette házigazdái kötelességét, hogy az előkelő vendégsereg a legkellemesebb emlékekkel távozott a kert megnyitó ünnepségről. Vacsora után tánc volt, amely jól belenyúlt a hajnalba. Ezüstmise. Grosch Adolf menekült besztercebányai prépost - kanonok, akit Szmrecsányi Lajos dr. érsek az alsómis- kolczi plébániához rendelt szolgálattételre, szombaton mondotta ezüstmiséjét Miskol- czon. Az ezüstmisés kanonokot a miskolczi papság nevében Rétay Kálmán esperes- plébános üdvözölte. A tábori püspök Gyöngyösön. P. Zadra- vecz tábori püspök Gyöngyösre érkezett, hol áldozőpapokká és alszerpapokká szenteli a végzett ferencrendi hittanhallgatókat. Halálozás. Özv. galánthai Balogh Vik- torné, szül. hollőkeői Mátray Emma, húgánál, özv. poroszlói Graefl Andornénál, június 29-én, 83 éves korában elhúnyt Kétútközön. A boldogult úrnő évekig lakott Egerben, hol köztisztelet és általános szeretet környezte kedves egyéniségét. Temetésén nagy és előkelő közönség vett részt. — Az elhűnytban özv. felsőeőri Hegedűs Ferencné szül. ferbachi Troli Ilona és kisdobronyi Isaás Gyuláné szül. Troli Jozefin nagynénjüket gyászolják. A minoriták templomának jótevői, hála Istennek, nem fogynak ki. Legújabban Ambrus István dr. prépost-kanonok adott a javítási munkálatokra ötezer koronát. Harangszentelés Nagyfügeden. A háború alatt elrekvirált nagyfügedi harang helyett Eisele Vilmos újat csináltatott. Az új harangot most szentelték meg a község lakosságának nagy részvétele mellett. Az egri Katolikus Tudósító július-augusztusi száma most jelent meg, amelybe Po- lánkay László dr., Balassa Brúnó dr. Szabó Laurus és mások Írtak értékes cikkeket.
