Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-07-30 / 171. szám
2 EGRI NEFUJSAC* 192^. július 30. «camr „A közjóért — becsületből.“- Az Egri Önkéntes Tűzoltó- és Mentőegyesiiletröl. — Eger, 1922. július 29. E héten, irtózatos szélviharban tűz ütött ki Eger egyik külvárosában. Megborzongott a lelkünk arra a gondolatra, hogy mi lesz, ha a «vörös kakas» több házra, esetleg egész házsorokra, út- cákra átrepül . . . Aggódva, sokan rémül ten figyeltük: nem ismétlődik e meg az a katasztrófa, amely már nem egyszer pusztította Egert. Akik messzebb tudnak visszatekinteni Eger múltjára: kétségbeesetten gon doltak az 1800. aug. 23 án dühöngött tűzre s arra a másikra, mely 27 évvel később, aug. 26 án kezdődött s két nap alatt több templomot, kolostort és 134 lakóházat és borházat pusztított el. Az előbbi kerekszámban 325 ezer, utóbbi pedig 750 ezer ezüstforintnyi értéket hamvasztott el. Mérhetetlen kincs ez e mai pénz-értékre átszámítva. Az öregebbek pedig arra a tűzre gondoltak döbbenetes félelemmel, amelyet 1874. jul. 3-d,lkának délutánján tehetetlenül nézett Eger közönsége. És ebből a veszedelemből sarjadzott ki az Egri Önkéntes Tűzoltó-Egyesület. (A hamu ugyanis jó talaj javító, termékenyítő szer.) 1874. júl. 12-én már meg is alakult az az egyesület, amely ezt választotta jelmondatának : «A közjóért—becsületből». Két év múlva lesz ötven éves ez az alakulat, mely az egriek javainak vádelme- zésében soha el nem évülő érdemeket szerzett. Annyira, hogy az elmúlt fél évszázad alatt semmi nagyobb kárt nem tudott okozni nálunk ez a pusztító elem. Mindenkor — éppen úgy, mint most is — meg tudta akadályozni a tűz tovább terjedését önfeláldozó munkájával. — S ha az érem másik oldalát tekintjük, meg kell állapítanunk, hogy Eger lakossága sohasem fejezte ki háláját kellőképen a Tűzoltó egyesület iránt. Egernek ugyanis van mintegy 2400 háza, de alig hisszük, hogy az egyesület nek több támogatója — alapító és pártoló tagja — lenne 350—400-oál. Ezek között is nem csekély számban vannak házatlan zsellérek. Hol van a többi háznak tulajdonosa, akinek földi javait oly lelkesen védi, oltalmazza ez az érdemes testület ? ! Hol van az az erős, soha nem csökkenő erkölcsi támogatás, melyre ez az egyesület mindenkor oly nagy mértékben rászolgált ? A társadalom annyira nem állott a Tüzoltó-egyesület mellé, hogy ha a hivatalos Eger nem támogatná: már régen be kellett volna szüntetnie működését. S akkor talán a legutóbbi tűz elharapózása következtében Gyöngyös sorsára jutottunk volna .,. . Tegye meg tehát a kötelességét mindenki. Vegyék kezökbe az ügyet városunk érdemes fertálymesterei s gyűjtsenek az egyesületnek minél több alapító és pártoló tagot! Akik pedig erőt éreznek magukban : álljanak be a működő tagok közé s vegyenek részt azon a kiképző tanfolyamon, amelyre még ma jelentkezhetnek s amely kedden kezdődik és tart aug. 31 ig. * Isten segítsége, áldása csak azokkal van, akik maguk is mindent megtesznek a maguk jóvoltáért. Kis hírek a nagy világból Magyarország: A Bácskában mindösz- sze két vitézi telket adományoztak. — A miköfalvai passziójáíékokat eddig több mint 20,000 főnyi közönség nézte meg. — A győri keresztényszociálisták Miákitsot nem ismerik el képviselőjüknek. — A szél vihar nagy károkat okozott a borsodi termésben. — Damjanics tábornok utolsó katonája, Káli Hegedűs Pál dr., hajdúmé gyei nyug. járásorvos, meghalt. — Szegeden, mint hírlik, szeptember elején a Csanádi, kalocsai, váci és nagyváradi egyházmegyék katolikus nagygyűlést tarta nak. — Ölvén amerikai tudós látogat el Magyarországba. Külföld: Salvatore Rspigardát, a híres olasz banditát, Szicíliában elfogták a ka- rabinierik. — Az ukránok föllázadtak a lengyelek ellen. — Liverpoolban nagy vasúti szerencsétlenség történt; az utasok közül mintegy ötvenen megsebesültek. — A román külügyminiszter békülékenységet hirdet a magyarok iránt. — Kun Béla titkára hatvan milliós csalást követett el. — Jugoszlávia ismét 200 magyar családot utasít ki. — Franciaországnak, a Journal Officiel szerint, 39,219.666 lakosa van. — Szovjetoroszország offenzivára készül Lengyelország ellen. — Indiában zavargások törtek ki. Színház és Művészet* Heti műsor : Vasárnap (júl. 30.) délután 4 órakor Drőtostót; este 8 órakor Limonádé ezredes. Hétfő (júl. 31.) A vörös talár. Színmű. Kedd (aug. 1.) Drőtostót. Szerda (aug. 2.) A kölcsönkért feleség. Víg operette. Csütörtök (aug. 3.) A kölcsönkért feleség. Péntek (aug. 4.) Hollandi menyecske. Szombat (aug. 5.) Gazdag leány. (Bemutató.) I Vasárnap (aug. 6 ) délután népünnepély az Érsekkertben. Vasárnap este: A kölcsönkért feleség. A hamburgi menyasszonyt zsúfolt ház előtt és nagy sikerrel adták péntek este. Azt lehetne mondani, ho?y szinte a betegségéből felgyógyűlt Latabár estéje volt. Zúgó és hosszas t?ps fogadta a kedvelt művészt, aki elemében volt egész este. Szeretetraméltóan játszott és énekelt Papp Manci (Lotti) és Marczinka Vica (Charlotte), valamint szép sikere volt Nagy Pálnak (Bálint gróf). Baghy (Werner H), mint mindig, most is elsőrangú volt. Rendezés, zene, összjáték kifogástalan. A színházi iroda hírsi. Vasárnap délután 4 órakor Papp Manci és Solymossy Sándor felléptével a Drótostót kerül színre. Este 8 órakor a Limonádé ezredes, Solymossyval a címszerepben. Hétfőn, július 31-én, Brieux nagyhatású drámája, a Vörös talár v^n műsoron, Dinnyéssy Juliska, Földessy Sándor, Andai Ernő és Baranyay Lászlóval a főszerepekben. Mi is lesz az a népünnepély? A Városi Színház tagjai az egri közönség kedves szórakoztatására készülnek aug. 6-án (jövő vasárnap) az Érsekkertben. Egy nagyszabású népünnepély programmját állították össze, amelynek a legapróbb részletekig való gondos előkészítését elsőrendű színészeink vállalták. Egyelőre állanak szabadon. A szétliajlított geren- dázaton, az oszlopok fölött, leveles füzérekkel díszített vázák vannak, a középen pedig a szép keretbe foglalt feliratos táblát áldozatlánggal ékesített urna koronázza. Az enyhe elhajlások, a fűzéres vázák, a vonalas keret, az oszlopok magas lábazata, az ion oszlopfők leveles rojtjai még az antik alakzatokkal szabadon játszó barokk ízlésnek maradványai. Hasonlóan díszített kecses oszlopokkal már a Pöp- pelmann mesésen szép barokk-rococo művén, az / 7//—21. közt épült drezdai Zwingeren is találkozunk. De a formák karcsúságán, az elhajlások mérséklésén, a szimmetriának növekvő szerepén szembetűnő ennek a kiválóan művészies díszkapunak a klasszicizmus felé hajló stílusa, melyet egy szóval a XVI. Lajos nevével szoktunk jellemezni. Az összehasonlítás kedvéért érdemes megnézni a volt jezsuita gimnázium (most reáliskola) szobrokkal ékesített oldalának kapuját, valamint az Irgalmas nővérek s a szerviták templombejáratainak oromzatát. Ezek dagályos, telivér barokk-művek. Értékes emlékei a maguk korának. De a Ferenciek díszkapujával szemben oly átváltozásról adnak felvilágosítást, mint magán a templomon a felső oromzatot és a kaput díszítő, egymástól teljesen elütő vázák. A XVI. Lajos korát jellemző díszítésnek magas iskolája a Líceum nagyszerű palotájának nyugati főhomlokzata, melyhez minden járókelőnek tekintete oly könnyen hozzáférhet. A templomba lépőt első pillantásra magával ragadja a távlat végső határán, a szentély mélyébe állított oltár környezetének ragyogó pompája. Az oltár fölött remek faragással ékesített, félköríves keretbe foglalt festmény a szeplőtelen szűz Mária gyöngéden nőies, karcsún kiemelkedő alakját ábrázolja, amint összekulcsolt kézzel és bájos fordulattal, átszellemülten a magasba tekint. A megnyílt égbolt aranyos fényt áraszt körülötte. Cherubok koszorúja tűnik fel fölötte alig észrevehetően, áttetsző színárnyalatban. Halvány, lilásan kevert rózsaszínű ruhája fölött, élénk égszínkék palástja dús redőzetben omlik le a válláról, melyet két szárnyas angyal fog fel mindkét oldalán. Balfelől egy gyermek-angyal liliomszálat nyújt feléje. Alant két kis angyal veres és kék kelmével játszik, ezzel megismétlődik a kép színes alaphangja. A Mária jobbján lebegő angyal világos veres leple, a palást széles kék foltjával a festmény közepén egymást fokozó ellentéttel, a virító színhatásnak legfőbb tényezője és annál magasztosabban lengi körül a felülről sugárzó fényáradat az ég Királynőjének elbájoló alakját. Ehhez az oltárképhez utólagosan hozzáillesztették a nagyszerű tabemaculumot. Az oltár mindkét oldalán magas talapzaton, a boltozatig érő két-két hatalmas ko- rinthusi oszlop emelkedik, -— az első kettő távolabb, a két hátulsó közelébb egymáshoz. Az aranyozott oszlopfőket szélesen terpeszkedő gerenda-darabok fedik s azokról merészen felhajló és hosszú konzolokon, félgömb alakú kupola lebeg. Az első két oszlop fölött térdelő szárnyas angyalok, a hátsó kettő fölött gazdagon díszített vázák emelik a meglepően merész alkotásnak magasba törő hatását. Az oszlopok talapzatát mindkét oldalon íves gerendák kötik össze, melyeken jobbról Joá- j kim, balról Sz. Anna életnagyságon fe- I lüli aranyozott szobrai állanak, a barokk I művészetben szokatlan nyugodt és fenséges tartással. A mesteri márvány-stucco ! lágy fénye, a finoman elszórt rococo-ékít- mény s az aranyozás gazdagsága a nagy oltárkép viruló színpompájával oly teljes I és magasztos összhangban sugárzik felénk, melynek titka abban rejlik, hogy a barokk művészet forma- és színvilága minI
