Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-07-30 / 171. szám
1922. július 30. SG-RI PfSFOJSÁO 3 csak annyit közlünk,, hogy a népünnepély jelmezes felvonúlással kezdődik, s a sok kacagtató bohóság között lesz kabaré, tombola, szépségverseny, próbaházasság, póznamászás, világposta, szerpentin-csata, labdarúgás, tűzijáték, hangverseny, eredeti spanyol bikaviadal, amelyhez a bi kát egyenesen Madridból hozatják. Lesz kitűnő enni és innivaló is a Szép csaplár- nőhöz círazendő borsátorban, amelyben kitűnő borok és nagyszerű ételek fognak a közönség rendelkezésére állani. HÍREK. Eger, 1922, július 30. Személyi hir. Érdekes vendégei van nak Egernek. Nádir Eiguel effendi, a török főkonzuiátus titkára és Maruffi Mohamed Said, arab újságíró és publicista érkeztek városunkba és megtekintették nevezetességeit. Segódjegyzö választás. Ecséden Gönczy László és Kun Barnabás okleveles jegyzőket választották meg segéd-jegyzőkké. Adományok. A Szt. Fersncrendi templom restaurálási költségeire adakoztak : dr. Nediczené 500, Ott Péter 1000, Eisen- mann család 1000, egy újmisés 2000, Egyházmegyei Takarékpénztár 10,000, Kubik Nándor 1000 és Kaja Istvánná 100, az Egri Népújság utján Kaja Istvánná ugyancsak 100 K-t küldött szerkesztőségünkbe a mi norita templom javítási költségeire. —Maj- zik Viktor közigazg. bíró (Bpest) 500 K t küldött hozzánk a Fájdalmas temetői harangra. A Líceumi képtár délelőtt 10 órától 12-ig nyitva. A tűzoltó tanfolyamra Az Egri Önkéntes Tűzoltó- és Mentőegyesület kiképző tanfolyamára, mely aug. 1—31-ig tart (he tenkint háromszor, délután 5 órától 8 ig) ma van az utolsó jelentkezési nap az Őrtanyán. Kertészeti-gyűlés. A Hev^svármegyei Kertészeti Egyesület ma (vasárnap) délelőtt 11 órakor gyűlést tart a Hevesm. Takarékpénztár tanácstermében, melyre a tagokat s az érdeklődőket meghívja az Elnökség. A gyűlésen szakkérdéseket is megbeszélnek s a vezetőség kéri a tagokat, hogy erre vonatkozó gondolataikat, eszméiket terjesszék a gyűlés elé. Az egri Műkedvelők Körének kirándúlását, melyet aug. 6 dikára terveztek, — mint értesülünk, — a rákövetkező vasárnapra halasztják el a színtársulat érsekkerti népünnepélye miatt. Az Erzsóbet-alapítványnak, melyet néhai Samassa József dr. bibornok-érsek tett, kamatait szopt. 10-én osztja ki Hevesvármegye alispánja. Minden szegénysorsú, tiszteíséges özvegy nő folyamodhatik aug. 15-ig a polgármesteri hivatalnál beadandó kérvénnyel, melyhez szegénységi és erkölcsi bizonyítványt kell mellékelni. Bizottság állapítja meg, kik tartoznak az ellátatlanok kategóriájába Tájékoztatásul közöljük, hogy a hivatalos lap szerdai számában az ellátatlanokról megjelent egy rendelkezés, mely szeriut ellátatlanoknak tekintik azokat a földműveseket éa nap számosokat, akik az idén nem kaptak arató részt.. A rendelet értelmében minden városban és községben bizottság alakúi s ez a bizottság állapítja meg, kik szőrűi- nak rá a hatósági ellátásra. Versenykugiizás. A Polgári Lövéaztár- sulat helyiségében ma (vasárnap) délután nagyssíabású versenykugiizás lesz. A dijakat a verseny bezárásakor azonnal kiosztják. Gyönyörű iparművészeti alkotást helyeztek el tegnap a Szerviták templomának Máriaoltárán. Az olíárterftó Kráhl József- nek, a tavasszal Egerben elhűnyt jeles iparművésznek, utolsó tervezése, melyet özvegye művészi kézzel dolgozott ki ős — kegyeletes érzéseit követve — a Szer viták templomának ajándékozott. Özv. Kráhl Józsefnógyönyörű kézimunkái megtekinthetők Szervita u. 7. sz. alatt lévő lakásán. Beomlott a Würth fele ház borpincóje. A Csíky-Sándor-utcában tegnap délelőtt a Würth féle ház borpincéjének boltozata beomlőtt. Emberéletben nem esett kár. Az emeletes ház a borpince fölé épült s így veszélyeztetve vannak a fölötte lévő lakás részek is. Mint értesültünk, a bútorokat ezekből a helyiségekből egy szakasz katonaság, mely Szlávok Jenő százados ve zetésével jelent meg á veszélyeztetett, ház előtt, kimentette Szlávek Jenő szá zados életének kockáztatásával csúszott be a beomlott pince fölött lévő szobákba és kötelet hurkolt a bútorokra, amelyeket azután a katonaság kihúzott. Képkiállítás. Klauss Ernő festőművész, aki 6 évig volt Oroszországban hadifogoly és csak nemrégiben tért haza, képeiből a Városháza nagytermében kiállítást rendezett. Klausz Ernőnek szülővárosában ez az első kiállítása, mely ma, vasárnap délelőtt 11 órakor nyílik meg. A kiállítás naponként délelőtt 11-től 1-ig és délután 5 tői 8-ig lesz nyitva. Érdekessége az, hogy a festő új iránnyal próbálkozik. Az Ersekkerf szépségének megóvása érdekében. . . A városi tanács az Ersekkert szépségének megóvása érdekében elhatá rozta, hogy mindazokat, akik a fákat, cser jéket rongálják, vagy a pázsiton futká- roznak, szigorúan megbünteti. Egyszersmind figyelmeztető táblákat is készíttet, melyeket az Érsekkert forgalmasabb pont jain állítanak föl. A «Figyelmeztetés» arra is inti a járó-kelőket, hogy a kertben sem miféle járóművel nem szabad közlekedni. A kerékpárosok az Érsekkertben csak kézzel vezethetik át gépeiket s polgár- mesteri engedély nélkül kocsik nem mehetnek át a kerten. A rendelet ellen vétőket szigorú büntetéssel sújtják. A városé célra parkőri állást rendszeresített. S uta sította a parkőrt, hogy a legkisebb szabálytalanságról tegyen jelentést, Holttest a kútban. A Kapás-utca 3 ik számú ház előtt a kuíban tegnap egy csecsemő hullát találtak. Az egyik lakos vi zet akart, húzni, amikor a vödröt megbuktatta a vízben, a hulla beleakadt. Azonnal jelentést tett a legközelebbi őrszobán. Krajnák Pál rendőrkapitány azonnal kiszállott a helyszínére. A hullát kihúzták a kűtből és megállapították, hogy koraszülött, 5 hónapos csecsemő holtteste. A nyomozás megindult. Búcsú. — Amerikába való kivándorlásom alkalmával mindazon jóbarátaimnak és ismerőseimnek, kiktől személyesen elbúcsúzni alkalmam nem volt, ez úton mondok Isíenhozzádot. í-i Eger, 1922. julius 29. Knoll József. Dr. Kállay Zoltán jogi szemináriuma — Budapest, Andrássy ut 8. és Szeged, Pal- lavicini u. 3. felelősséggel és biztos sikerrel készít elő bármely egyetem és jogakadémia összes jogi vizsgáira és az ügyvédi vizsgára. Jegyzet-Bérlet ! Rekapituláció ! Minden felvilágosítást szóval vagy levélben készséggel ad akár a budapesti, akár a szegedi igazgatóság. 7—10 den művészi erőt és tényezőt egyesített, egymást megértő alkotásra. Az oszlopos tabernaculum legfőbb mintáját Bernini, a barokk művészet atyamestere, alkotta meg a római Szt. Péter templomban. Magam is láttam az ittenihez hasonlót a karinthiai Villach szép csúcsíves templomában. Az oltárképen nincs semmi névjelzés, ezért más úton kell felkutatni a kétségen kívül jelentékeny művészt, aki festette. Nagy tévedés volt eddig az egri születésű Hesz Mihálynak tulajdonítani a szerzőséget. A rendház története szerint a főoltár Máriá-képét 1761-ben helyezték el a templom szentélyében és Hesz Mihály 1768-ban — tehát 7 évvel később —született. De már csak azért sem lehet reá gondolni, mert ennek a különben érdemes művésznek a Liceum és a szeminárium kápolnáiban levő két oltárképe abban a kissé száraz és tompaszínű modorban készült, melyet ő már az álklasszicizmus korában a bécsi akadémián elsajátított. Sokkal közelebb esik az a feltevés, hogy Kracker fános Lukács volt ennek a nagyszabású festménynek szerzője, aki Jászóról Egerbe költözött, sok éven át élt itt és számos maradandó értékű műve van Egerben s a környéken. Igaz, hogy Foltin János prépost-kanonok, Krackernek egyetlen életírója, Jászon, magyarországi tartózkodásának első helyén, nem talált tőle való képet 1762- nél korábbi jelzéssel. De az nem zárja ki azt, hogy Kracker már jóval előbb volt Jászón, mert Sauberer, prépost, ki őt meghívta, 1745-től fogva töltötte be ezt az állást és Wurzbach nagy művész-lexikon a az ő korábbi életéről csak annyit 1 tud mondani, hogy 1750 körül Prágában I volt tevékeny. Eddig a mellékoltárok képei közül azt, amelyen paduai Sz. Antal leborul a Mária ölében tartott kis Jézus előtt, álta- i Iában a Kracker művének tartották. Úgy ezt, valamint a Szt. Anna-oltár képét vissza lehet vezetni a múzeum képtárában levő két, Krackertől való vázlatra. Sajnos, mindkettő újabb átfestés miatt elvesztette eredetiségét. A mellékoltárok képei különben is gyengébb minőségüknél fogva talán nem magától Krackertől, hanem az ő vázlatai alapján segédeitől valók. Annál inkább lehetne elfogadni azt a lehetőséget, hogy a legszebb feladatot, a főoltár- kép megfestését, nem engedte át másnak. Összehasonlító gondos vizsgálat alapján arra a meggyőződésre jutottam, hogy a szeplőtelen szűz Máriát ábrázoló szép képet más élem festhette, mint Kracker. A barokk korszak festőit rendszerint az a vád terheli, hogy csupán a dekoratív színezés külsőségeiben voltak mesterek és nem volt érzékük a bensőség, a lelki meghatottság iránt. A mi Krackerünk igazi barokk mester volt, a nagy terek színgazdag tömegelosztásához meg volt a kiváló gyakorlata. A mellett azonban szeretetre méltó gyöngédséggel tudott képeibe mélyebb érzést és vallásos ihletet szivárogtatni. A minoriták főoltárképe, a szerviták refektóriumának két frescója, a múzeumban levő vázlatok erről rokonszenvesen tanúskodnak. S a Ferenciek főoltárképe annál becsesebb, ha Krackertől, az egri Fájdalmas temetőben nyugvó mestertől való s a nagyszerű tabernaculummal együtt mindenesetre Egernek, egyik kiváló nevezetessége az itt uralkodóvá lett barokk művészet korából. Utolsó nagy korszaka volt ez a művészetnek, amikor a művésznek nem kellett azon töprenkednie, hogy milyen stílust is válasszon; amikor még a kézművesnek is a vérében volt, hogy azon az egyféle forma- és színnyelven dolgozzék s éppen azért a közepes tehetségű mesterek is tudtak egyöntetűen nagyot és szépet alkotni. Szmrecsányi Miklós.
