Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-01-22 / 18. szám
Ära: hétköznap 2 K, vasár- és ünnepnap 3 K. Fs?*r, 1922. január 22. vasárnap. OIX évi. \ S **. r rrvfiMWn»wr»wwwwri»w m 11 nmn-Tn-iitiiimirr'-rnwiTnTiiim tiwb fijftsctisi 4lj«k gx&ilHáes ifegéss ént félévi «UfSxcüii nem fogadnak el. i;rged évre 150 K. - Bgg bór* 50 £ ~ Űj választójog előtt. Eger, 1922. jan. 21. A kimulőfélben lévő nemzetgyűlést most űj választójogi törvény megalkotásának feladata elé akarják állítani s régi, meddő pártharcok felújulását látjuk, régi üres jelszavak körül. Minden oldalon elismerik, hogy az ország súlyos helyzetbon van. S ebből a kibontakozás a legnehezebb, a legbonyolultabb feladatok egyike, amelyek valaha államférfiakat foglalkoztattak. Ebben a helyzetben tehát az ország jövője függ attól, hogy milyen lesz a legközelebb ősz- szehivandó törvényhozó testület. Rendkívüli feladatok megoldásához, rendkívüli tulajdonságokkal felruházott emberekre van szükség. Mindenki érzi azt, hogy az országnak ma olyan paidarnentre volna szüksége, amelyben erős, egységes többség állna a kormány háta mögött. S ennek a többségnek tagjaiban meg kellene lennie a reá váró nehéz feladatokhoz mért szellemi és erkölcsi tulajdonságoknak: a magasfokú műveltségnek, a sokoldalú tudásnak, a széles politikai látókörnek, a bőséges kormányzati tapasztalatoknak, a jellembeli szilárdságnak, az önzetlen hazafiságnak éa a különböző osztályérdekek fölé emelkedni tüdő méltányosság és igazság érzetének. Az űj választójogi törvénynél azonban nem azt keresik. Nem azt, hogy mily módon, lehetne a legmagasabb színvonalon álló parlament megválasztását biztosítani, hanem előszedik a ré^i politikai pártviszályok el&opístott üres jelszavait, a demokráciát és az általános, egyenlő, titkos választójogot . . . Ezeket állítják slőtérbe, mint olyan mértéket, amelyhez az áj választójogi törvény rendelkezéseit szabni kell. Az ország érdeke tehát háttérbe szorul. A fődolog az, hogy a demokrácia eszméje és az általánosság elve csorbát ae szenvedjen. Megint , csak jelszavak szerint csinálunk tehát politikát, nem az or POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE. szag gyakorlati szükségleteinek számbavételével és nem a tapasztalatokból leszűrt tanulságok alapján. Pedig az utolsó három év eseményei eléggé föltárták az ország valódi szükségleteit és mikor majdnem mindenünket elvesztve, koldusokká lettünk, egyetlen egy gazdagságunk maradt: a tapasztalatok gazdagsága. Ezekből a tapasztalatokból meg kellett tanulnunk, hogy hová visz a széles néprótegek alacsony szenvedélyeinek föl- zaklatása ádáz pártviszályokkal. Láttuk, hogy ez a belső viszály döntötte meg azoknak a tényezőknek uralmát, melyek a nemzet egységét őrizték. S mihelyt a konzerváló erőket leszorították vezető állásukból, ^ helyüket a destruáló erők foglalták el. És ha ezek nem is voltak egyedüli okozói bukásunknak, de nagy mértékben siettették, segítették azt és fokozták az összeomlás pusztító hatását. Tisza Istvánt ugyanis a demokrácia és radilcálismus jelszavaival buktatták meg. És az a zászló, amelyet ellene harcba vittek, két év alatt az ország bukásához és néhány hónap múlva a vörös uralomhoz juttatott bennünket. Diadalmaskodott a demokrácia. Megvalósult az általános titkos választójog. És belepusztult az ország. Az általános választójog alapján jött össze a nemzetgyűlés is, amely a reá váró feladatok közüí egyetlenegyet sem tudott elvégezni. Sem az alkotmányt helyre nem állította, sem a gazdasági helyzetet nem enyhítette. A nemzet egységének és jövőjének biztosítására pedig még kísérlet- számba menő, előkészítő lépést nem tudott tenni. Ha az új választójog ugyanazokon az elveken épül fel, amelyek alapján a mostani nemzetgyűlés létrejött: akkor az újonnan megválasztandó törvényhozó testülettől sem várhatunk jobb munkát, mint amilyet az eddigi végzett. Minél alacsonyabb mértékben szabjuk meg a választók többségének erkölcsi és értelmi szinSserkesstóaég s Eget, üsdóiiivatili Lican-saí ngsmd»? Telefon %%ám fi.' vonalát: annál alacsonyabb lesz a megválasztottak átlagos színvonala is. Ezt a szempontot kell tehát figyelembe vennie az új választási törvénynek. S ha ez a szempont az eddigi választójog szűkítését követeli : nem szabad vissza riadni a szűkítéstől sem. Nem bizony, még akkor sem, ha az bizonyos felkapott jelszavakkal ellentétbe juttat. Az ország érdeke fölötte áll minden jelszónak. Az ország érdekével szemben nem szabad hivatkozni se szerzett jogra, se korszellemre, se divatra. Az ország érdekéért még önmegtagadást is kell követelni,, ügy egyesektől, mint pártoktól, vagy társadalmi osztályoktól. Hiszen, az ő boldogulásuk is csak akkor lehetséges, ha a* ország boldogul! Boldogulni ős magának jobb jövőt teremteni pedig csak az a nemzet képes, melynek fiai megértik, megérzik a nemzet egyetemes nagy érdekeit, ős azoknak a maguk külön személyi vagy osztályi érdekeit alá tudják rendelni. _________ A pápa fölvette a halotti szentségeket. Róma, jan. 20. (Stefani-ügynökség.) Ma reggel 6 órakor a pápa környezetéhez tartozó notabilitások, mint a főszertármes- mester, a kamarai prelátus, a nemesi test- őrség feje imát mondtak a haldokló pápáért, akinek életereje láthatóan fogy. Ma éjjel 11 órakor az orvosok megállapították, hogy a tüdőgyulladás előrehaladt. Éjjel 2 órakor pedig azt jelentették, hogy a pápa öntudata csökkenőben van. Róma. Stefani. A pápát ma, áldozása után saját kívánságára a halotti szentségekben részesítették. A szentségek fölvétele után őszentsége magához kérette Respigi főszeriartásmestert, akinek megköszönte a szertartás elvégzését. Róma, jan. 21. A pápa unokaöccse!, Pcrsinó grófot a pápa betegágyához hívták. Az orvosok kijelentették, hogy az agónia megkezdődött, az árverés kihagy. Margit kiráiyleány. Eger, 1922. jan. 21. Űgv a magyar történelemnek, mint a magyar irodalomtörténetnek is bájos, szende alakja Margit, IV. Béla király leánya. Ismerjük mindnyájan a Ráskai Lea dömés apáca kéziratos munkájából, a Margit legendából, mely irodalomtörtónetünK középkorának egyik legbecsesebb forrásmunkája. Egyaránt föl is használta ezt a forrást Beöthy Zsolt mint tudós és másik jelesünk Gárdonyi Géza, mint regényíró. És fölhasználta Tordai Ányos dr. egri ciszterci tanár is, aki valóban kedves ifjúsági színdarabot irt árpádházi Margitról. A darab négy részből áll (I ős IV.) a keret, mely a mai korban játszódik le, másik kettő (II. ős III.) a középkori apáca-élet megelevenítése a föntemlített hiteles kútfő és alapos történelmi tanul mányok nyomán. A keretben (I. és IV. rész) a mai Margitszigeten egy kedves, kiránduló leánycsapat játszadozik. S a régi emlékeken, romokon elandalogva, szívesen hallgaiják a leánykák tanítónőjük magyarázatát Margit királylányról, a Nyulak szigetén levő egykori kolostor szent lakójáról. Érdekes itt, a szerencsésen utánzott kódex-szerű szöveg, amely mintegy bevezetése Margit királyleány élettörténetének. A mozgalmas, eleven és kedves I. kép után jön a II. szín, mely 1248-ban játszódik le a veszprémi Szent Katalin- kolostorban. A Szőrorok ős kolostor szolgálók pompásan jellemző társalgásából s három előkelő nemes asszony, valamint a fejedelemasszony beszédéből megértjük, hogy s. királynét várják leányával, Margittal, ki apáca-növendéknek akar beöltözni atyja fogadalmához képest. Pompás alakok itt Hévizyné, Bér- csyné, Somogyiné és Hévizy Ágnes, aki korán jutott özvegységre, de nem akar férjhez menni, hanem a kis királyleánnyal marad, akitől édesanyja, Mária királyné alig bir elszakadni. A III. szin (1260.) a margitszigeti kolostor káptalan-terme. Az apácák jelenlétében olvassák a Margit legenda bevezető sorait. Ágnes (itt már mater Olimpiász) beszélget szoror Margittal s közli vele, hogy kérője van, Ottokár cseh király. Mar| git nem akar róla hallani se most, se akkor, midőn édesanyja megérkezik s előadja a cseh király kérelmét. Margit tántoríthatatlan s fölveszi a •fekete vélpmot», a fátyolt, eljegyezvén magát az Üdvözítővel. Az előttünk lejátszódó középkori kép olvasmányban folytatódik a IV. színben, ahol a ma fiatal leányai áhitatos megille- tődéssel hallgatják tanítónőjük szavait és jő tanácsait. A múltba ringató ifjúsági darabot, mely legközelébb a «Magyar Jövő Leány, könyvtárát ban is megjelenik, az angolkisasszonyok leánynevelő intézete január legvégén (29,, 30.) ős február 2 án adja elő. Az előkészületek, a próbák már igen előrehaladtak s a darabban előforduló karénekek már is gyönyörűen mennek. Az intézet, ügy halljuk, már eddig ig naL?T áldozatokat hozott, hogy a színpad mfn- den izében korhű legyen a jelmezekkel együtt. Érdeklődéssel várjuk az előadást mely bizonyára fényes lap lesz az egri angolkisasszonyok évkönyveiben.
