Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-06-20 / 137. szám

Ära hétköznap 3 K, vasár- és ünnepnap 4 K. Eger, 1922. június 20. kedd. xxix. évi. 137. ««. üu«aiMMeai 41)ak ponttu ss*llliáM<u H'.séwéa léiért «lófiiictéBt n«w fogadónkéi. Liiwusd iné 150 K. — Egg feóra 50 K. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAT IMRE. Szerkesztőségi Eger, Liseem, Sisdőfclvate! i Llcenm! ngemiaf felefOB «síid 11. Összeült a nemzetgyűlés. A komoly munkát várjuk és üdvözöljük a nemzetgyűlés megnyitása idején. Eger, 1922. junius 19. t (Az Egri Népújság tudósítója jelenti:) Budapest. Az 1922-ik évre összehí­vott nemzetgyűlést, ősi szokás szerint ma, hétfőn, délelőtt '/,11 órakor a háznagy üd­vözölte. A nemzetgyűlés tehát összeült s mi a megszokott és szinte belénk idegző- dött reménységgel nézünk a parlamenti munka elé. De ezúttal nem iszunk a med­ve bőrére. A múltak tanúlságaiból okúi­vá csak azt várjuk a nemzetgyűléstől, hogy ha a választások alatt elhangzott Ígéreteket nem is tudja teljesíteni, leg­alább ne hozzon magával keserű csaló­dást, kiábrándúlást, meddő gyűlölséget. így még remélhető, hogy a magyar par­lament is beleszokik a komoly munkába. Ezt a komoly" munkát várjuk ős üdvözöl­jük a nemzetgyűlés megnyitásának idején. Tudósítónk a nemzetgyűlés első ösz- szeiiléséről a következőket írja: Lukovich Aladár háznagy a nemzet- gyűléstakövetkező szavakkal nyitotta meg: — Tisztelt Nemzetgyűlés ! Mint a volt nemzetgyűlés háznagya, van szerencsém a kormányzó úr Őfőméltósága által mai napra összehívott nemzetgyűlést a legezi vélyesebben üdvözölni. A házszabályok értelmében a legidősebb képviselőt, tudo­másom szerint Apponyi Albert gróf urat, felkérem, szíveskedjék a korelnöki széket elfoglalni. Apponyi Albert gróf a korelnöki szé­ket elfoglalta. — A korelnöki szék elfoglalása — mondotta többek között — alkotmányos kötelesség, mely alól csak vis maior ad­hat fölmentést Hogy politikai nyilatkoza­tot tegyen, arra az időt nem látja alkal­masnak. Azonban ez nem zárja ki azt, hogy ne adjon kifejezést annak, mely sze­rint mindenkor úgy fog cselekedni, aho gyan azt a nemzet és a Ház érdeke meg­követeli és minden időben alkotmányos lelkiismerete szerint fog eljárni. Ezután a házszabályok első paragra­fusa értelmében a korelnök a nemzetgyű­lés megnyitásának idejéről és helyéről fel­olvassa a miniszterelnök átiratát, mely a következőképpen szól: A kormányzó űr Őfőméltósága ál­tal június 16-ára egybehívott nemzet­gyűlést a korelnök előterjesztésére 1922. év junius 20-án, kedden délelőtt 11 óra­kor kivánja megnyitni. Van szerencsém a nemzetgyűlési képviselő urakat fel­kérni, hogy holnap délelőtt 10 órakor a budavári templomban vegyenek részt • az istentiszteleten. A korelnök ezután azt az iratot ol­vassa föl, amely a Kormányzó úr alkotmá­nyos jogait érinti és a nemzetgyűlés tel­jes jogi helyzetét ismerteti. Apponyi Albert gróf indítványozza, hogy a legközelebbi ülés holnap délután 1 órakor legyen, amit a ház egyhangúlag elfogadott. A jegyzőkönyv felolvasásának hitelesítése után háromnegyed 12 órakor őrt véget a nemzetgyűlés első ülése, Vitéz Ördög Gábor Kápolna, 1922. június 19. Tüzesen perzselt vasárnap a júniusi nap. Porfelhő jelezte, merre robognak a kocsik; komor felhők tornyosultak, de ü- dítő eső nem áztatta a földet. E nehéz atmoszférában érkeztek Vi­téz Ördög Gábor beiktatására, Kápolnára> 'HellebronthGusztáv altábornagy, mint ahe- vasmegyei vitézi szék kapitánya, Isaák , Gyula alispán, Hellebronth Pál főjegyző, Okolicsányi Imre egri főszolgabíró, Tilles hevesi szolgabirő; Komlóról: Vitéz Ördög Gábor feleségével, 12 éves leánykájával ős rokonságával, Gulyás Béla adminisztrá­tor, Sallay László jegyző ős számos kép- r; viselőtestületi tag, a tantestület, a képvi­selőtestület, a csendőrség és még számos vendég. Az érseki uradalmat Ridárcsik 1 Miklós tiszttartó, a kápolnai egyházat dr. , Csepela Lajos számos tanácstaggal kép­viselte. beiktatása Kápolnán. A felavatást a képviselőtestület köz­gyűlése előzte meg, amelyen Popputh Al­bert ismertette a tárgyat és javaslatára Vitéz Ördög Gábort a képviselőtestület a község polgárai közé fölvette. Majd küldöttség hívta meg a vitézi szék kapitányát és Vitéz Ördög Gábort az ünnepségre. Az ünnepséget a Himnusz nyitotta meg, mit a kápolnai r. k. népiskola növen­dékei énekeltek el Blaskő Béla tanító veze­tésével. Majd Popputh Albert főjegyző ismer­tette az ünnepély célját, okát, beszélt a vitézek megbecsüléséről s melegen üdvö­zölte úgy Hellebronth altábornagyot, mint Vitéz Ördög Gábort ős családját, vala­mint a jelenlevő kömlői polgárokat. Popputh Albert üdvözlő beszéde u- tán Hellebronth altábornogy emelkedett szólásra. Ismerteti a Vitézi Rend célját, amely a nagyok tiszteletére is törekszik. így kell megtisztelnünk Vitéz Ördögh Gábort is, aki mindenkőpen rászolgál erre a ki­tüntetésre. A beiktatandó hőstettei közül megemlíti, hogy a világháború kezdetén a saját kezdeményezéséből két zászlóalj visszavonulását fedezte tíz szál emberé­vel. Egy előretörésnél pedig néhányadma- gával tört be az ellenséges árokba, ahol 37 oroszt elfogott. A vörös uralom alatt is hű maradt a magyar állameszméhez s teljes erejével működött a destrukció el­len. Kívánja a vitéznek, hogy harci kész­ségét ős hősi energiáját munkára váltsa fel s polgári munkáját aranykalászos ara­tás jutalmazza. Kéri a községet, hogy tisz­telje a vitézt, fogadja testvér gyanánt és segítse át a kezdet nehézségein. Lelkére köti végül úgy a vitéznek, mint a község minden lakójának a hazafiságot, amely megbecsülhetetlen, nagyszerű erőt rejt ma­gában az új honfoglalásra. Megható jelenet következett ezután. Birő Anna V. oszt. kis leány szép beszéd­ben fogadta testvérévé a vitéz 11 éves leánykáját, majd kérte a vitézt, hogy le­gyen apjuk a hazafiságban s nyújtson példát ebben a község fiataljainak. Trajtler Géza, aki másfél éven át ka­tonatársa volt a vitéznek, szavalta el az­tán ünnepi költeményét, igen nagy ha­tással. A «Magyar Hiszekegy» eléneklése vi­tán Gulyás Béla kömlői lelkész beszélt, kifejtvén azt, hogy Kömlő község elöljáró­sága elhozta magával a hitet. A daliás idők elevenednek meg előtte, amidőn a magyar vitézséget a haza testéből jutalmazzák. A magyar vitézség tehát újra életre kelt, mert azt elfojtani sohasem lehet! Kápol­na község szeretőiébe ajánlja a kitünte­tettet. Élteti a kormányzót és azokat, akik földet juttattak a vitézek jutalmazására. Az iskolások éneke rekesztette be az ünnepség első részét, amely után koronás, címeres nemzeti lobogók alatt, mintegy 25 kocsin vonult ki az ünneplő közönség a vitézi telekre. Itt a «Boldogasszony Anyánk» el- őneklése után Csepela Lajos dr. az ő gyö­nyörű, ékes beszédével áldotta meg a föl­det, a vitézt és családját. Rámutatott ar­ra, hogy hősünket jó egészséggel, ép kar­ral, jó családdal áldotta meg .az Ég, de megadta neki azt a kegyelmet is, hogy a harcok viharából hazahozta. Megadatott neki az is, hogy megérje hazafiságának bőséges jutalmazását. Itt még zöldelő ve­tést látunk csupán, de ház fog itt emel­kedni. Ez a ház jelképe lesz a csonka hazának. Mindkettő távol jóbaráttól, egye­dül áll. De bízzunk, hogy nem tör meg minket semmi. Az Ég további áldását ké­ri a vitézre. \ Széosy István kömlői birtokos beszé-

Next

/
Thumbnails
Contents