Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-01-17 / 13. szám

Ära: hétköznap 2 K, vasár- és ünnepnap 3 K. Bger, 1922 január 17 kedd. oix évi. 13 *», M&fixctési dijak postai szállítása PO LITIKÄI NAPILAP. Itgétt is félévi eififixetést aeia fogadunk el. 8?®t?ged évre 15C E. — Egg hóra 60 W. — Felelős szerkesztő: B R E Z N ÄY IMRE. I '***rkie»zí;ÓA'i'X' i Eget, Lics&m, iO»áéhivat&l i Llceami apóssá* Tel«?«» szám 11. *&* Képviselő-sors. Eger, 1922. január 16. Sajnos, sokszor tanácskozásképtelen a tisztelt Ház! De legyünk igazságosak! így volt ez a legliberálisabb korszakban is. A leghevesebb parlamenti harcok ide­jén is heti turnusokba kellett a kormány­pártnak tagjait beosztani, hogy az ellenzék ostromát a kormány kivédje. Akkor a köz­véleményt gyártő lapok egy húron pen- dűltek az uralkodó párttal és az akkori parlamentek hibáit nem nagyították, nem hánytorgatták. Ma azonban a közvéleményt gyártő lapok nagy tömege szöges ellentét­ben van a nemzetgyűlést szülő alapelvek­kel s így ezek a szócsövek minden hiányt, minden hibát nagyon élessé, nagyon bán- tóvá tesznek. Ez a lejáratásnak ügyesen kiválasztott módja. És sikerűit Jerichő kürtjei jól működtek. De legyünk még igazságosabbak! A tanácskozás-képtelenségnek a legfőbb oka, hogy a választók a képviselőket számozat­lan hordároknak tekintik.*) Minden ügyes­bajos dolgaikat, — miből ma nagyon sok van, — minden kinevezést, előléptetést, át­helyezést a képviselójükkal intézteinek el. Némelyik képviselő iktatót vezet a hozzá- érkező ügyekről. Én nem vezetek ilyesfó lét; nem tartom számon a két óv alatt hozzám érkezett ügyeket. Csak egyszer számoltam meg hat héten át és az ered­mény 152 ügy volt, melynek elintézését választóim bízták rám. Erre a hétre is tizenkét ügyet hoztam magammal. Tessék csak utána nézni, mennyi 16 tás futásba, mennyi időbe kerül csak egy doiog elintézése?! Mennyit kell ácsorogni az előszobákban ?! Küldik az embert a ál-es szobába, onnan a 39 esbe, innen a 87-esbe, innen a 92 Jósbe, míg végre a 81-esbB ráakad az ember az aktára. Az a szegény füzesabonyi ember is tanú rá, hogyan kergettük a közélelmezési minisz­tériumban fél 10-től, délután fél 2 óráig, két malacát, melyet Tisza-Derzsen a főszol­gabíró elkobozott, míg végre ráakadtunk nem a malacra, hanem az — aktákra. A képviselő ettől nem szabadulhat. Különösen ebben az ügyes bajos vijágban nem. Azt tartják a választók, hogy ez kö­telessége a képviselőnek. Mi lenne, ha a kéréseket visszautasítanánk ? ! Hisz’ már azért is beszüntetik egyesek a köszönést, ha nem sikerült a közbenjárás. Bizony mi, képviselők, is érezzük azt a «haragszom rád*-ot, mellyel a vén leányok állnak bosszút szent Antalon azért, hogy nem hozott nekik kérőt, hiába tartottak tiszte leiére kilencedet. A képviselőházban az ülések délelőtt *) Elég sajnos, hogy a választók igy gon­dolkoznak. (Szerk). vannak, a hivatalokban is délelőtt van munka. Ez a tooka annak, hogy határozat- képtelen a tisztelt Ház. Egy pár perc, vagy negyedóra múlva mindjárt határozat- képes a Ház, amint a minisztériumokban, a hivatalokban berregnek a telefonok és hívják a képviselőket a Házba. De legyünk még ennél is igazságo­sabbak. A képviselőnek tiszteletdíja napi 100 korona. És igen számosán vagyunk, akiknek száz korona napidíjukon kívül más egyebük nincs, csak becsületük. Tes­sék száz koronából naponta Pesten szobát bérelni, belőle megélni, ruházkodni, levele­zéseket lebonyolítani, reprezentálni. Sokan érezzük ezt a tisztviselői garasoskodást! Ezért is kénytelen sok otthon tartózkodni a negyedévnek a vége felé. Valóságos bű­vésznek kell lennie az embernek, hogy úgy ossza be azt a napi száz koronát, hogy amikor a Ház üléseket tart, akkorra mindig legyen miből élni. Szaladunk1 is haza az első vonattal, ha kormányválság, vagy más miatt szünetel a Ház. Ha nekem nem volna a jó budapesti szerviták szí­vességéből lakásom és ha nekem is 2500 koronát kellene fizetni havonta egy búto­rozott szobáért, mint más fizet: akkor ón sem tudnék eleget tenni annak a köteles- ! sógemnek, hogy mikor a Ház ülésezik, ! Budapesten tartózkodjam. Igaz, hogy erő- i sen megszervezett kormánypárt, mint volt : a munkapárt, turnusos beosztással nagyon ! könnyen kiküszöbölhette volna ezt a hiányt, Hát ne legyen az képviselő, akinek ninc3 vagyona! mondják sokán, Ez igaz! De hol van akkor a demokratikus elv, . amelyet ma annyira hangoztatnak, ha a képviselőnél elsősorban a zsebnek és nem az észnek a képességét nézik?! Van itt a képviselők között vagyonos ember is: gróf, nagybirtokos, gazdag kisgazda meg mi egymás. De ezek jórésze úgy politizál, hogy egészen értem, miért nevezi a ma­gyar nép a politikát úri huncutságnak. Mikor bosszúból gáncsot kell adni; mikor keverni kell a kártyát; mikor a politika boszorkány-konyhájának üstje alá kell gyújtani: otthon érzik magukat, de alkotó munka körül nem igen forgolódnak. Ehhez nincs érzékük. Sport nekik a politika; já­tékszenvedély, mint a kártya, azzal a kü­lönbséggel, hogy a kártyára a saját va­gyonukat, a politikában az ország érdekét teszik kockára, mint a legutóbbi királv- puccsban is láttuk. Nem a kötelességórzét hiánya; nem az általános választójog az oka a határo­zatképtelenségnek, hanem a fentiek, meg néha az ellenzék gyerekessége: egyetlen egy jelenik meg közűlök naposnak, hogy kérje a tanácskozáskápesség megállapítását. Ezek elmondásával tartozom az igaz­ságnak, de a becsületnek is. Nagy János dr. A Vagyonos állatni tisztviselőig nyugdíjazzák Cserty József javasolja, hogy a 100 holdnál nagyobb birtokkal rendelkező állami tisztviselőket és azokat az állami nőtisztviselőket, akiknek férjük nyugdíjas állásban van, nyugdíjazni kell. • Budapest, 1922. január 16. A nemzetgyűlés mai ülését 10 órakor nyitja meg Bottlik József alelnök. A Ház tanácskozőképességének meg­állapítását (ez már szinte el sem marad­hat) Cserty József kérte. S az ülést 5 percre határozatképtelenség miatt felfüg­gesztették. Szünet után az indemnitási vita kö­vetkezett. Az első szónok Cserty József. Kije­lenti, hogy az indemnitást nem szavazza meg. A politikai kibontakozás egyedüli módjának az új választást tartja, mert csak ez után lehetséges az egységes pár­tot és a nemzeti demokráciát megalkotni. Határozati javaslatot terjeszt a nemzetgyű­lés elé, amely szerint: 1. Mindazok az állami tisztviselők, akiknek 1000 hold földjük van, azonnal nyugdíjaztassanak; 2. azok az állami tisztviselők, akik­nek 1000 holdon alul, 100 holdon felül van birtokuk, egy éven belül nyugdíjaztassanak; 3. azokat a női tisztviselőket, akiknek a férjük nyugdíjas állást tölt be, szintén nyugdíjazni kell. Ezután Lingauer Albin beszélt. A saj­tóban azt látja, hogy nagyon örvendenek a franciaországi eseményeknek, mert ezek­ből az antant bomlására következtetnek. Azt látja, hogy külpolitikai horizontunk nem emelkedett és fogalma sincs róla, hogy a kormány orientációjának mi az iránya, Lét ja, hogy a Move Németország fa­ló, az Ébredők Türr Stefánia közvetítésé­vel Olaszország s a kisgazdák Jugoszlávia felé orientálódnak. A politikai hatalmassá­gok ma Clark-el tartanak szoros összeköt­tetést. Kérdi, hogy orientálódjunk ezek utáa a külpolitikában? Színjáték az angolkisasszonyoknál. Az an­golkisasszonyok intézete nagyszabású szi- nielőadásra készül. Margit király leány cí­men dr. Tordai Ányos dolgozta fel ifjú­sági színjátékká IV. Béla királyunk szent­életű leányának történetét. Akik emléksze- nek még a szerzőnek a főgimnáziumban két évvel ezelőtt előadott Mikes c. színjá­tékéra, nagy érdeklődéssel várják az új színdarab előadását. Legközelebb bőveb­ben írunk a részletekről.

Next

/
Thumbnails
Contents