Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-06-11 / 131. szám

Ära hétköznap 2 K, vasár" és ünnepnap ó K. '■’feí, *^22. június 11. vasárnap. X.XIX «vr. 131 «« .«ÜlUWWtt «Hin* pOtttMt tttUliÉnM és léiért «léttsctési net» fogadnak él. j «iMuod évrs 180 X, — Ear taór* 60S. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő i BREZNHY IMRE. ÜS**ífc«8Sí!6f!!ég s Eger, 9B»46hivatali Ue«tnmi agoncgs­sssis? 11, Az ország szíve. Eger, 1922. június 10. Immár kétségtelen, hogy Budapest, a főváros, az ország szíve — ismét merő­ben ellentétes politikai állásponton van, mint az ország egész teste. Egymagában több szociáldemokrata nemzetgyűlési kép viselőt választott, mint az egész ország. Ezenkívül annyi úgynevezett liberális de­mokratát, amennvi az egész országban alig akad. Számszerint a beadott 292 335 szava­zatból 167 618 esett a szociáldemokraták ra, ami körülbelül 42 % nak fele' meg. A demokrata liberálisok is kaptak 79.469 voksot, vagyis az egésznek mintegy 19 százalékát. Jutott azután valamicske a 48-as Kossuthpártnak, a nemzeti polgári pártnak és a honvédelmi pártnak -is. Szomorú statisztika ez, amely bizo­nyítja, hogy Budapest semmit sem okult a közeli, keserves múltból. Budapest ma is a régi. Az, amely megcsinálta a fórra dalmakat; az, amely szétzüllesztette a hadsereget; az, amelynek legnagyobb ré­sze van tönkrejutásunkban és az, amely — a leghatározottabban megállapítható — az ország akarata ellenére ültette nyakunkra a kommunizmust. Romlott,szív a magyar főváros, ame­lyet agyontáplált a jó magyar «provinc«. Oda hordtunk mindem, ami csak becses, ami értékes volt a szemünkben. Büszkék voltunk reá,< lelkesedtünk érte. Áldoztunk a javáért sokai; rengeteget, mindent. És cserébe nem adott semmit, ami jó lett volna reánk. Ami tőle jött, minden csak rossz, csak káros, csak átkos volt a magyarságra. A túlságos centralizáció büszkévé, gőgössé tette. Budapest diktált az ipar ban, a kereskedelemben. Az ő egyedüli joga volt a politikai «nye pozvolim«. Tőle indult ki, mert ott vert gyökeret a nem­zetköziség, az erkölcsrontó irodalom, a romlott művészet, az áltudomány. Onnan kaptuk a megfertőzött magyar nyelvet, a posványos színművészetet.... Rengeteg sok rosszért tartozik Ma gyarország teste ennek a romlott szívnek, mely most — pár hónapig tartó vezeklós után — ismét levetette álarcát s immár ott folytatja, ahol 1919 ben elhagyta. Egy ideig csak használta a kendőző szereket, de most már azt is fölöslegesnek tartja. Most már levetette az álarcot . . . Budapest, az ország fővárosa és szíve semminemű érzelmi közösségben nincs a magyar nemzettel, Magyarországgal. . . Szomorúan, keserűen kell ezt meg állapítanunk. De megállapítunk egy másik tényt is. Azt, hogy Budapest diktatúrájának vége. Végének kell lennie. Kétszer bele vihette ezt az országot a szerencsétlen forradalomba, de harmadszor már nem sikerül neki. A vidék, a jő, a lenézett magyar «provinc« bizonyára talpon lesz és ellen­áll, ha bárminemű politikai pálfordulást akar csinálni az ország romlott szíve. A becsületes magyar vidék mindenütt Jgy gondolkodik. Űj huszitizmus terjed Felsőmagvarországon, Szlovákiában. A cseh-zsebrákok hozták be és terjesztik a nép és az iskola falai között. Kiélt, üres, fáradt lelkek tana, amely oly messze esik Húsz Jánostól, mint Makó — Jeruzsálem­től. Húsz a két szín alatti áldozásért ke­veredett eretnekségbe. Pietizmusból akart reformátor lenni, de makacsságból mág­lyán végezte. Az űj hit követői fegyverrel in­dultak hódító útra. — A vége rablás, gyuj togatás, fosztogatás lett. Az újkori huszi­ták a rablást, fosztogatást megtartották, követik serényen a régieket, de a hitből a katolicizmus tagadása, modern raciona­lizmus, a reformátorok koholmányainak felújítása lett. így: a fülgyónás papi ta lálmány, a pápa antikrisztus, a szerzetes- rendek fölöslegesek és mint ilyenek eltör- lendők, a papi-vagyon elkobzandó, a nőt­lenség embertelen stb. Ma 400 huszita pap, két püspök — prágai és brünni szolgálják az égi tévtant a modern racionalizmus szűrőjén lehigítva, családi életet élve, a kultuszt jámbor énekekkel, az Egyház gyalázásával pótolva. Ez a cseh nemzeti egyház. Massaryk és Benes büszkesége, dédelgetett gyér make. A szociálista Massaryk megrokkanva, materializmusából fölemelKedett a nemzeti cseh egyházig. Hogy hite most is a hitet­lenség, egyháza a szabadkőműves páholy, gyűlölete Róma ellen a régi — bizonyí tásra nem szorul. Ez a veszélyes irányzat propagandát fejt ki a megszállott területen s fájdalom, nem eredménytelenül. Léván 24 katolikus tanítójelölt lépett be közéjük. Mit jelent ez, — nem nehéz elképzelni — az agitáció bevonul a faluba, az iskolába a neofitá­kon keresztül, akiket nem a meggyőződés, hanem a jobb jövő reménye vezetett a huszitizmus karjaiba. A köznép, a magyar középosztály még tartja magát. Az első hitéhez, a má­sodik magyarságához ragaszkodik; mutat­ja, hogy Vojtacsák szepesi püspököt nagy örömmel fogadták az esztergomi egyház­megye területén, ahol bérmált, de a cseh hatósági személyek távollétökkel tüntet­tek. Ámde az új hit terjesztése egyre fo­lyik az egyletekben, iskolában, lapokban. Az esőcsepp pedig lassan kivájja a követ is. Látom Kistapolcsányt, egykori Rákő- czy kastélyt, ma József kir. herceg tulaj­dona. Látta hajdanta Giskrát rabló csapa­taival, kik gyújtogatás, fosztogatás után két szín alatt áldoztak. Évtizedes zsarno koskodás után kiűzte őket a magyar kard. Ma újból a zsebrákoké. Kiirtva szép fái, a garderob ruhái, a termek mesés bútorai, a főhercegnő nehéz arany selyemruhái Micsura és Micsuráné birtokában. A va­gyont a csehek kezelik, jövedelmét elke­zelik, a deficit egyre nő. Ilyenek az új husziták. De üt majd a szabadulás órája s a kisíapolcsányi kastély ormain újból a ma gyár zászló fog lengeni: pro patria et libertate. Addig is kitartás, becsületes magya­rok ; hűség, hivő katolikus nép s ifjak, jövő reményei. , (Cs. L. dr.) A drágaság oka. Uzsora a haszonbérietek világában. Eger, 1922. június 10. A drágaságon pedig senki se csodál­kozzék ! A drágaságot valóban mestersé­gesen idézik elő a termelők, a birtokosok, akik haszonbérbe adják földjeiket s nem különben a bérlők. A birtokosok hallatla- nuLmagas haszonbérösszegeket kérnek sa bérlők hajlandók mindent megfizetni, csak­hogy földhöz jussanak. Természetes, hogy a borsos haszonbérösszegeket a fogyasztó­közönséggel fizettetik meg. S valóban nem ártana, ha ezt a bérleti uzsorát egy kissé letörné a kormány. Különben itt van egy eset a haszon bérletek világából, amely a legmerészebb fantáziát is túlszárnyalja. A «Kecskemét és Vidéke» ad róla hirt a következőkben: Egy földbirtokos a várostól négy kilométerre fekvő földjét bérbe akarja adui. A földbirtok 45 holdat tesz ki. Eb­bői 24 hold rét, a többi szántó. A tulajdo­nos tervezete szerint a haszonbérlő a kö­vetkező pénzbeli és természetbeni föltéte­leket köteles teljesíteni: Évente holdan ként 3 mm. rozs tőzsdei értékének meg­felelő összeg. Terményekben: 12 mm. bú­zát, 12 mm. rozsot, 10 mm. burgonyát, 8 mm. morzsolt tengerit, 2 drb 150 kilogram mos hízott sertést, 20 pár csirkét, 5 pár pulykát, 5 pár libát, 5 pár kacsát, 500 drb tojást, 3 kgr. vajat, 10 kgr. sajtot, 1 mm. paradicsomot, 1 mm. téli káposztát, 25 kgr. zöldséget, 40 kgr. sárgarépát, 25 kgr. zel­lert, 50 kgr. kalarábét. 50 kgr. hagymát, 5 kgr. fokhagymát, 20 kgr. babot, 10 kgr. ecetbe való apró dinnyét, 10 kgr. mákot, 50 drb görögdinnyét, 50 drb sárgadiny nyét és 250 drb paprikát köteles a tulaj­donosnak kiszolgáltatni. Ezenkívül újévkor 5—6 kgr. mos malacot, naponta 3 liter te­jet, félliter tejfölt köt ki a tulajdonos. A bérletre sokan jelentkeztek. A természet­beni föltételeket hajlandók elfogadni, csak a holdankénti 3 ram. rozs tőzsdei értékét sokalják. Kis hírek a nagy világból Külföld: A kisantant vereséget szen­vedett a prágai népszövetségi kongresz- szuson. — Ma kezdődik a szociál forra­dalmárok pere Moszkvában. — Bécsben ismét szédületes drágulás állott be. — A pá risi bankárkonferenciát az amerikai kor mány irányítja. — Két millió korona egy ökör Bécsben. — Becsben monarchists napilap indul. — Moszkvai kommunisták meggyilkoltak Bulgáriában egy orosz ezre­dest. — Amerika a francia politika mel­lett nyilatkozott. —- Az eckensaui kastély ból hajléktalanok menhelye lesz. — Új katolikus püspökség lesz a szerb meg­szállott területen. — 50 politikai fogoly vár kicserélésre Nagyváradon. Magyarország: A termelők ismét sür­getik a dohánybeváltási árak emelését. — A Népszava mai számát lázitó cikke miatt elkobozták. — 9-én hajnali 4 órakor kez­dődött a Hortobágy—balatoni automobil­verseny. — Leégett a Gábor féle vegyé­szeti gyár raktára és üzlete. — Bársony János dr. lett a budapesti Egyetem rektora.

Next

/
Thumbnails
Contents