Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-06-11 / 131. szám

9 EGRI NÉPÚJSÁG 1922. június li. — A nagyváradi püspök súlyos beteg. — Az eszéki magyar gimnáziumok nem kap­nak nyilvánossági jogot. — Párisi köve­tünk Madridba és Lisszabonba utazott. — Elpusztul a kolozsvári Mátyás ház. — Pécsett művésztelep épül. — Rendezték a román-magyar postaügyet. — A békeárak kilencvenszeresükre emelkedtek. — Föl- lendílik a balatoni fürdőéletet. — Káro­lyiék Jugoszláviában maradhatnak. — Az osztrákok mérséklik a magyar bor vám ját. — Fémből készült pénzeket veret a kormány. — Szeptemberben lép életbe a fölemelt fényüzési adó. A főreáliskola előkészítő osztálya. E lap hasábjain már egy rövid köz­lemény jelezte, hogy az egri áll. főreális­kolában az elemi iskola harmadik osztályát végzett növendékek részére előkészítő ősz tály fog megnyílni. A szervezetére vonat­kozó rendelet már leérkezett s e köz­lemény célja annak főbb intézkedéseit a közönség tudomására hozni. Mielőtt azonban a szervezetre vonat­kozó rendelkezéseket ismertetném, pár szó­val rá akarok mutatni azokra az okokra, melyek az előkészítő osztály felállítására vonatkozó javaslatom megtételére serken­tettek. Középiskolai tanítástervünknek álta­lánosan panaszolt hibája az, hogy nem kapcsolódik szorosan az elemi iskola ne­gyedik osztályának tanítástervéhez. Az eb­ből származó bajt ott, hol gimnázium és reáliskola van egymás mellett, a reáliskola mindig jobban érzi, mert silányabb anya­got kap. Ennek oka nem tanítástervében rejlik, mert hiszen ez közelebb áll a reális élethez, mint a gimnáziumé, hanem inkább a minősítési törvényben keresendő, mely a reáliskolai érettségi bizonyítvány elé korlátokat állít. S mint későbben kifejlő­dött intézmény, a reáliskola máig sem tu­dott a társadalom minden rétegében mély gyökeret verni. Ezek többé-kevósbbó mindenütt és régóta érzett bajok. A háborúnak és a forra­dalmaknak az iskolákra való hatása a bajokat csak növelte. Ezzel szemben a vezetésem alatt álló főreáliskolában nem zeti szempontból mindenesetre örvendetes, de tanító és nevelő munkánkat még job­ban megnehezítő jelenség mutatkozik. A falvak anyagi jólétének emelkedésével u- gyanis nagyobb számban keresik fel isko­lánkat a faj,usi gyermekek. Akad is közöt­tük tehetséges, de nagyobbára olyan gyenge az előképzettségük, hogy haladni képtele­nek. Már pedig nemcsak általános műve­lődési szempontból,hanem araagyar közép osztálynak új elemekkel való fölfrissítése céljából is fölötte kívánatos, hogy a fal­vakból is minél több — de csak igazán arravaló ifjú — nyerjen tudományos ki képzést. Első sorban ezekre a falusi gyer­mekekre — kiknek éiőképzettsége termé­szetszerűen gyengébb a városi iskolákat látogatóknál — voltam tekintettel, mikor a munkánk sikerét akadályozó sokféle baj orvosszerét kerestem. A vallás- és közoktatásügyi miniszter magáévá tette javaslatomat segy előkészítő osztálynak az 1922—23. tanévben egyelőre kisérletképen való felállítását elrendelte és pedig nemcsak a vezetésem alatt álló fő reáliskolában, hanem a mezőkövesdi kir. kath. főgimnáziumban és a miskolczi áll. főreáliskolában is. A rendeletnek a szülő­ket érdeklő főbb intézkedései a következők: Az előkészítő osztály tanításterve megegyezik az elemi iskolák negyedik osz­tályának tanítástervável. 2. A vezetésére bevált módszerű és eddig már sikeresen működött elemi isko lai tanítók rendelendők ki. 3. Az előkészítő osztályok az illető kö­zépiskola épületében helyezondők el, igaz­gatásukat az illető középiskolák igazgatói látják el 4. Az előkészítő osztályokba olyan tanulók vehetők fel, akik az eleini iskolá­nak harmadik osztályát sikerrel elvégez­ték. Az igazgató által fölvehető tanúlók maximális száma 40, a tanker, kir. főigaz­gató azonban, az igazgató megokolt elő­terjesztésére, még további öt tanuló föl vételét engedélyezheti. A fölvételnél a falusi iskolákból jelentkező tanúlók elsőbbségben rószesítendők s az illető középiskolák szék­helyén levő elemi iskolákból csak az eset ben vehetők fel tanulók, ha a falusi isko­lákból jelentkezők fölvétele után még ma­rad hely. 5. A tanév végén a tanulók az osz­tálynak, mint IV. elemi iskolai osztálynak, elvégzéséről szabályszerű bizonyítványt kapnak. 6. Az előkészítő osztály tanulói az illető középiskola számára megállapított felvételi- és tan díjnak .felét tartoznak fi­zetni. Tandíjmentességet az igazgató én gedélyezhet. Ennek megfelelően az elő­készítő osztály növendékei — ha csak idő­közben az intézetre nézve megállapított díjak nem változnak — 23 K felvételi és évi 200 K tandíjat s ezenkívül még az if­júsági könyvtárra, az évi nyomtatott ér­tesítőre és tintára 40 K-t fognak fizetni. Ezekből az intézkedésekből világo­san kitűnik, hogy elsősorban a falusi is­kolákban szórványosan jelentkező tanulók tömörítése a cél. Rendkívül nagy haszon­nal jár ez az osztály a gyermekekre az­által, hogy közös és már a középiskolai kívánalmakra is támaszkodó vezetésben részesülnek. Könnyebb lesz a haladásuk, de könnyebb és sikeresebb lesz a mi mun­kánk is, ha egy ilyen egységes tanítás ban részesült törzsre támaszkodhatunk. De megbecsülhetetlen haszon az is, hogy ezek a gyermekek a reáliskola szellemé­vel, tanulmányi és fegyelmi rendjével meg­ismerkednek, mielőtt még valóságos kö zépiskolai tanulókká lennének. Ha a szülők belátják az előkészítő osztálynak sok jóoldalát és hasznát, ak­kor a létszám rövidesen meg fog telni s megtöltik a falusi gyermekek annak elle­nére, hogy ezeknek a városban vsló el­helyezése tetemes költséget jelent. De ezt a költséget, mely később esetleg meg is térül, sajnálni nem lehet, mikor azoknak az erős alapoknak lerakásáról van szó, melyekre aztán biztosan lehet építeni. Az előkészítő osztályba a végleges fölvételt augusztus 31 ón fogom csak esz­közölni. A hely biztosítása céljából azon­ban az előjegyzés föltétlenül már e tan­év végén megejtendő. Az előjegyzés nap­jaiul július 1. és 2. napját (délelőtt 9—11.) tűzöm ki. Ekkor jelenjenek meg el sösorban természetesen a falusi szülők fel­vétetni szándékolt gyermekükkel s hoz­zák be a gyermekek harmadik osztályú elemi iskolai bizonyítványát. Ugyanekkor előjegyzem a helybeli tanulókat is, azon­ban az ő előjegyzésükre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a falusiakkal a 40-e3 létszám meg nem telik. Eger, 1922. június 8-án. Dr. Habán Mihály, áll. főreáliskolai igazgató. Sáskajárás van Oroszországban. A Volgalartományokban sáskahad pusztít. Budapest. M. T. I. Oroszország új katasztrófális helyzet előtt ál. Oroszország északi részein levő tartományokban, va­lamint a Volga déli részein roppant sáska had pusztít. Moszkvai körökben attól tar­tanak, hogy a sáska járás délre is el fog jutni és azt a kevés vetést, ami jelenleg van, a sáskák szintén el fogják pusz­títani. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen.> A főgimnázium atlétikai versenye. Eger, 1922. junius 10. Ma délután folyt le a ciszt. rend Szent Bernát főgimnáziuma Testyyakorló Körének atlétikai versenye az Érsek-kerti sdort-pályán. Örömmel láttuk, hogy a főgimnázium tanulóifjúságának testnevelése a lehető leghelyesebb mederben folyik. Edz és erő­sít, azonban lenyesegeti a túlzásokat. A főgimnázium ifjúságának Testgya­korló Köre az 1913—14. iskolai évben ala­kult s már 1914. májusában igen sikerült tornaünnejírály keretében mutatkozott be az egri közönségnek. Akkor is szép ered­ményeket mutatott fel az atlétikai ver­seny, éppen úgy, mint most. Sajnos, pár héttel később kitört a vi­lágháború, melynek sebesültjei számára berendezték a főgimnázium tornatermét is. így hajlék nélkül maradván a főgimná­zium! testnevelés, a Testgyakorló Kör is kénytelen volt felfüggeszteni működését. Hozzájárult a szüneteléshez a háborús vi­lág folyton fokozódó nehézségein kivül az is, hogy egy ideig még tornatanárt sem kapott az intézet. A hiányok azonban két év alatt eltűntek, a közbeeső hézagot át­hidalta Szabó Ferenc tornatanár lelkes ki­tartása s ma már a következő eredmény­nyel zárúlt az atlétikai verseny : Síkfutás I—II. osztály. Győztes Hor­váth Gyuia II. Bobok Béla I. Távolugrás I—Il ik osztály. Győztes Siincso Andor II., 4 30 m., Rusz II. 4.00 m. Magasugrás I—II. osztály. Győztes. Brindza II. 1.25 m. 100 méteres síkfutás III—IV ik oszt. Győztes Glózer László IV., Boschanszky IV., Szabó Gábor III. Magasugrás IILr-IV-ik osztály. Győz­tes Glozer IV., 140 m, Holzreiter IV. 1‘30. Távoluurás. Ill—IV ik osztály. Győz­tes Glózer IV. 4 95. Szabó III. 420. 200 méteres síkfulás V—VII ik oszt. Győztes Hegedűs VI., Kalász V. Magasugrás, V—VIII ik osztály. Győz­tes Balpataky V. 1*45; Fekecs VII. 140. Távolugrás, V—Viliik oszt. Győztes Pavlyák VII. 5*25, Fekecs VII. 5J5. Stafótafutás 4X100 rn. IV —V—VI— VII ik osztály számára. Győztes a VII ik osztály. Stafétafutás 4X50 m. az I II—III —IV-ik oszt. számára. Győztes a IV. oszt. Sulydobás: Győztes Szabó Gábor 9'50 m, Fucsek VII. 9‘25. Schmiedt VII. Gerelydobás: V—VIII ik o. t. számá­ra. Nyertes: Pavlyák F. VII. 3190 m., Fu­csek VII. 29'20 m. Diszkoszdobás: V—VIII. o. t. számá­ra. Nyertes Kovács József V. o. t. 26 30 m., Lengyel VI. o. t. 25 m. Kézigránát dobás. Nyertes : az indu­ló négy alsó osztályosok közül Szabó Gábor III. oszt. 40 m, a felső osztályo­sok közül Lengyel VII. oszt. 47.10 m. Rúdugrás V—III ik osztályosok kö­zött. Nyertes : Fekecs VII-ik oszt. 2 30 m. Turul egyéni verseny. Nyertes : V VIII. o. Balázs V. őszt. és I-IV. o. Horkay Zoltán IV. oszt. Turul csapatverseny. Nyertes az I, és IV. osztályosok közül a III ik osztály, az V-ik és Vili ik osztályok között pedig az V-ik lett a győztes. Az V ik és Vl-ik osztály football mér­kőzésének eredménye 0 :,1 az V-ik osztály javára. A football mérkőzés után Bartók Egyed dr. főgimn. tanár beszédet mon­dott a testnevelés fontosságáról és a régi görög s római, majd a modern német, an­gol, svéd és amerikai testnevelési példák kai világosította meg a testnevelés fontos­ságát, szoros kapcsolatba hozva a honvé­delemmel. Ezután az ifjúság elénekelte a Szó­zatot és a lelkesea tapsoló nagy közönség előtt díszlópésben, katonai fegyelmezett­séggel elvonult. \

Next

/
Thumbnails
Contents