Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-05-10 / 105. szám
Blgfesctési fcijafe pótlói uilUtáMtl *-■$«» ét lélíTi «löfisctéei aea» fogadon* «1. ***•*»«* évrB ISO H. — San hóra 80 K. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNHY IMRE. Sscnrkessifitég t Eger, License Kiedéki vitait Lleenml agomé&i Telefon mám, 11. Kiszólások. Eger, 1922. május A függetlenségi és 48-as képviselőjelölt vasárnap programmb6szédet mondott a Városház udvarán. Nem voltam ott, de szavahihető polgároktól azt hallottam, hogy a beszéd kapcsán a következő — fölötte jelleeaző — epizód játszódott le. A hallgatóság köréből valaki, közbeszólás alakjában, megkérdezte: Mi van a királykérdéssel ? A jelölt így válaszolt: A k-irálykér- dósről nem beszélek. Ezt a kérdést elintézte Kossuth Lajos, 1849. április 14-én, Debreczenben. Bár egyedül helyes és hazafias álláspontnak, a mai viszonyok között, magam is azt tekintem, ha a királykérdést most nem feszegetjük, vagy amint mondani szokás: kikapcsoljuk, mégis azt hiszem, hogy ilyen huszáros oldalvágással éppen azt a célt nem lehet elérni. Egyáltalában nincs szándékomban, hogy az 1849-ki trónfosztó határozatot akár a jogi érvényesség, akár a politikai célszerűség szempontjából, újból megvitatás tárgyává tegyem. A tárgyilagos történetírás ezt a kérdést elég éles világításba helyezi. Azt azonban szeretném tudni, miért írják a jelölt úr választási plakátján, hogy a jelölt függetlenségi és 48-as program mai lép fel. Az 1848-as pártprogramra, — miként az 1848 as törvények is — kifejezetten és nyíltan a pragmatica sanctio a lapján állanak, s a király uralkodásának jogszerűségét semmiképpen kétségbe nem vonják. A régi (1918. előtti) függetlenségi és 48 as párt vezető embereinek nyilatko zatait százszámra idézhetném, (ha volna helyem); valamennyien tiltakoznak az ellen a föltevés, vagy gyanúsítás ellen, mintha pártjuk 1849-es alapon állana. Miért használják hát a jelölt plakát jai az 1848-as cégért, ha a jelölt nyíltan 1849 esnek vallja magát? És ha a jelölt ezen az alapon áll, akkor én, mint jogászember, kiváncsi volnék néhány jogi kérdésben az ő jogi véleményére. Ha a királykérdést az 1849 iki detro- nizációs határozat végérvényesen elintézte, ha ez az a jogalap, amelyből ma is ki kell indúlnunk: akkor az 1849 ben detronizált király uralkodása az azóta lefolyt hőt évtizeden át nemde mindvégig jogszerűtlen és törvényellenes volt? Ez esetben úgyebár törvénytelenek mindazok a törvények, amelyeket a detronizált király szentesített. Törvénytelen nemzetközi viszonylataink mindama rendezése, amely a detronizált király égisze alatt jött létre. Törvénytelen a detronizált király kormányainak hét évtizedes egész működése s, a jogi alapot nélkülözik az ez idő alatt «Őfelsége a király nevében» meghozott összes birői ítéletek. Ez a logikai konzekvencia. De hát akkor mi hát a törvényes alap? Ez esetben bizony csak 1918. nov. 16-án léptünk vissza ismét a törvényesség terére, abban a történelmi pillanatban, mikor Károlyi Mihály, Hock János és a «Nemzeti Tanács» nak nevezett vegyes társaság újra detronizálta a királyt: «a forradalom erejénél fogva.» Ehhez a programúihoz, azt hiszem, főkép azok fognak csatlakozni, akik az 1918 as Nemzeti Tanács útját előkészítették s a november 16-iki deklarációnak tapsoltak. Engem a kérdés csak a politikai ő- szinteség ős a jogászi logika szempontjából érdekel. Politikai párthoz soha se tartoztam, most sem tartozom, s így nem pártszempontból tettem szóvá ezt a kérdést. Tudom jól, hogy a programmbeszé- dek kiszólásait nem kell valami túlságos komolyan venni, s a logika érzékeny mérlegén mérlegelni. De azt hiszem, hogy a nemzet életébe vágó nehéz kérdéseket mégse volna szabad ilyen könnyedén elintézni. Dr. M. K. ft mttnHásszoVetsIg szenfezHedlsIttcH Korlltszása IrdeH^bett a Közigazgatási bizottság felír a betügyminiszterneKEger, 1922. május 9. Tegnap, kedden délelőtt 10 órakor tartotta a közigazgatási bizottság rendes havi közgyűlését, melyről az Egri Népújság munkatársa a következőket írja: Az ülést pontban 10 órakor nyitotta meg Isaák Gyula alispán. Puchlin Lajos vm. főjegyző olvasta fel ezután az alispáni jelentést, mely aggodalommal számol, be a munkás szövetség varmegyei szervezkedéséről. Mert ebben a mozgalomban helyi szervezőkül azokat alkalmazza, kik a forradalom és a kommun alatt a legexponáltabb egyéniségek voltak, bűnvádi és internálási eljárás alatt állottak, de kiszabadulásuk óta semmit sem javultak. Pélyen nem vette tudomásul a szervezkedést. Ennek ellenére azonban Pélyen tovább folyt a toborzás. Sajnos, a vehemensen megindult politikai küzdelmek legszélsőségesebb jelöltjei épen ezekre az elemekre támaszkodnak. Javasolja, hogy a közigazgatási bizottság Írjon fel a belügyminiszternek a munkás-szövetség szervezkedésének jóirányu korlátozása tárgyában. A közigazgatási bizottság a javaslathoz hozzájárult. •Ezután a részletes jelentések következtek, melyekről lapunk hír-rovatában | tájékoztatjuk az olvasóközönséget. Itt jegyezzük meg, hogy az egészségügyi jelentés után Babocsay Sándor közig, bizotts. tag szóvátette a himlőoltásokat, amelyek hellyel közzel nagyon su- j lyos lefolyásűak voltak és — állítása sze Lrint — még most is nagybetegen fekszik a himlőoltás következtében nemcsak egy gyermek. Kérdést intézett dr. Kassa Endre tiszti főorvos, egészségügyi tanácsoshoz, mi ennek az oka? Talán az oltóanyagban van a hiba. Kassa Endre dr. válaszában kijelentette, tiogy oltás után sokszor erős a reakció, a himlőhólyag nagyobb, a gyuládé- sós udvar tüzesebb. Ez a szórványosan előfordult betegségek oka. Egyébként utána fog nézni a megbetegedéseknek. _ A bizottság Kassa Endre dr. válaszát megnyugodva vette tudomásul. A belső politika eseményei. A miniszterelnök vasárnapi beszédeinek hatása. — A Nemzeti Polgári párt kommünikéje. Az egész politikai közvélemény — még az ellenzők is — gróf Bethlen István vasárnapi beszédének hatása alatt áll. A- zok pedig, akik mindenáron ellentéteket akarnak szítani, ezúttal ismét kénytelenek meghajolni a miniszterelnök beszéde előtt. Sőt meg vannak győződve, hogy a kormányzópárt a legnagyobb sikerrel fog kikerülni a választásokból. Különben a miniszterelnök a hót végén folytatja körútját. A Dunántúlra látogat el, és pedig Győrbe, Veszprémbe és a vasmegyei kerületekbe. — Itt említjük meg, hogy az Egységes-párt kilátásai az utóbbi időben jelentékenyen javúltak. A fővárosi politikai élet elcsendesült, mert a politikusok nagy része vidéki körútjáról még nem érkezett meg. A Nemzeti Polgári Párt kommünikéjét az Egységespártban kedvezően Ítélik meg, de politikai körökben úgy hiszik, hogy azt nem egészen illetékes tényezők tették közzé, mert Heinrich Ferenc, a párt vezére is távol volt a fővárostól.
