Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-05-10 / 105. szám
EGRI NÉPÚJSÁGCzeglédi Péter vitéz földjénél. Elmondta Papp ír énke füzesabonyi tanítónő Vitéz Czeglédi Péter telekbeiktatása alkalmával. Hungária anyánkról sok szó esik mostanában. Beszélünk, írunk a fájdalmáról ; könnyes, dúlt arcáról, megtópett, csonka testéről. Szinte el sem tudjuk képzelni mosolygó, boldog arccal. . . Pedig úgy gondolom, halvány arcát derű sugározza be most. . . Hogyne; ő, a lenézett, megtépett, tőrrel átvert szívű édesanya, akit sok durva gyermeke azzal vádolt, hogy már csak kérni tud:-most ad, most jutalmaz, most megsimítja a jó, szerető szivű,.vitéz gyermekeinek arcát és nyújt nekik valamit, a legkedvesebbet, egy részt a szivéből. És mert Hungária nő, édesanya, elküldötte egy leányát is, hogy ve lünk együtt szívesen ünnepeljen a fiaival s mondjon ő is üdvözlést. Bocsássa meg Hungária honleányának, ha gondolatai félénken visszaröppennek a demarkációnak nevezett töviskoszo- rutól, mert hiszen ninc3 csodás trombitája, hogy összeomlassza, sem kardja, hogy át- j vágja ... S bár van szeretető a kitartó ! munkához, hite a feltámadásban s reme- ! nye a jövőhöz és szent meggyőződése, hogy a töviskoszorú glóriává válik még: — gondolatai itt vannak most erőt gyűjteni ezen a földön, amit vitézi telekké osztott az áldozatkész hazafiság s csak a közeli jövőt, a küzdelmes, munkás közeli jövőt próbálja most ecsetelni. A bibliai Ruth munkáját akarja vállalni s míg lehajlik az elszórt kalászokért, gondolatokat súg neki az édes anyaföld. Egy kalász: — egy gondolat, egy érzés . . . Látom az első aratást ezen a földön. A vitéz kezében nem kard, nem szu- ronyos puska, hanem kasza .villan. Kis családja körülöité. Lehetetlen, hogy eszébe ne jusson akkor: «ling, ez a föld, amit verejtékes munkám azóta még inkább ?. magamévá tett, mint a hősiességemmel ki-' érdemelt ünnepélyes beiktatás, az én földem. Gyümölcsét én élvezem ás a családom. Valamikor ez a föld része volt egy nagy egyházi vagyonnak; amely most az én birtokom, az egri érsekek földje volt hajdan. Olyan birtokosai voltak ^ földnek, mint Pyrker, Eszterházy, Bartako- vies érsekek, Samassa bíboros s egy évvel ezelőtt még Szmrecsányi érsek úr munkásai dolgoztak itt. A föld gyümölcséből templomok, iskolák, bérházak emelkedtek. S ezt a földet nekem juttatta most az egri érsek áldozatos készségé». Lehetetlen, hogy ez eszébe ne jusson a földjén fáradó vitéznek s hálával ne gondoljon mindig arra, aki lehetővé tette a vitézi széknek, hogy ez a mai ünnep felvirradjon s Hungária arcán mosoly derüljön fel. A föld, e nagynevű elődök földje, nem került méltatlan kezekbe, mikor egy hazájáért sokat szenvedett földműves birtoka lett. Úgy képzelem, hogy gyümölcse ezután is templomra, iskolára, kórházra jut. Hogyan? A vitéz .családjának, gyermekeinek szíve ebből a földből szív magába annyi erőt és széretetet, hogy a ha zaszeretet, az áldozatkészség templomává legyen, tiszta érzések, Istent szerető gondolatok, jó szándékok szentegyházává. A vitéz és gyermekei életének példája a hazaszeretet iskolája lesz, melyhez tanulni jár a jelen s a jövő nemzedéke s melynek nem szabad szünetet tartania soha. A félrevezetett, Istent, hazát megcsúfoló tömegnek pedig neveljen orvosságot e föld. A vitéz szavai, tettei, példái legyenek az ír a haza e fájó sebére s gyógyítsák lassan- kint az elégedetlenség vészes betegségét. Tudom, érzem, hogy igy kell ennek lennie s a földet, amit a kard szerzett meg a vitéznek, a kereszt tartja majd meg neki, a szivében ragyogó keresztény őlatideál. Szinte látom a Pyrkerek. Eszterházyak, Samassák dicsőült fejét együtt bólogatni az adományozó, élő egri érsek tisztes ősz fejével, Igen, igen, ezt akartuk éppen. Hogy az, aki utódunk lett birtokunk egy kis részében, legyen utódunk egészen nagy szándékainkban, a haza ujjáteremtésében, a kereszt ragyogóbbá tételében. Azzal, hogy a nők itt megjelentek s együtt ünnepelnek hálás, szerető szívvel a férfiakkal, nem azt akarták megmutatni, hogy az ünneplésben tudnak, vagy szeretnek részt venni. ígéret akart ez lenni a jövőre, tehetségeink felajánlása a küzdelemben; nem térhódítás a jogokban, hanem íérfoglalás a kötelességekben. A vitéz férfi mellett ott akar állni a vitéz asszony, a nemzetes asszonyok utóda, Rozgonyi Cicelle, Dobó Katica unokája és segíteni akar. Fenn akarja tartani egy szebb, egy jobb jövő reményét s lassan- lassan addig lazítani azt a szomorú töviskoszorút, hogy a Józsuák trombitahangjára egyszerre leomoljon majd. Reménységünkben, a gyermekek szivében éleszteni akarja a hitet egy eljövendő ragyogóan szép tavaszban, . .. abban, hogy lesz még egyszer ünnep 'a világon .. . Amikor leteszi a kapát, kaszát a vitézi telkek népe és ünneplő ruhát ölt és fölrakja medáliáit. Amikor a templom tornyáról nemzeti színű zászlót lenget a tavaszi szél s bent Alleluját énekelnek és feltámadási öröménekeket. Amikor egyformán boldog arcokra ontja sugarát a nap itt és a Tátrában, az Adria pariján s a Hargita tövében. Amikor könnyes szemünk hálával, biz-alommal fordú! az Űr felé: «Hála Neked, mindenek felett való Űr, hogy nem hiába hittünk Magyarország feltámadásában» ! De addig álljon egymás mellé Madách Ádámja és Évája és együtt fogadják az Úr szavát; «Addig férfi, te asz- szony, te magyar, küzdj és bízva bízzál»! Szomorúak a vármegye közúti viszonyai. Kimerült a recski kavicsbánya. Eger, 1922. május 9. A közigazgatási bizottság mai ülésén Török János kir. műszaki tanácsos jelentése nagyon szomorítóan hatott. Bár az utak egy része tűrhető állapotban van, a másik része azonban több helyen járhatatlan. A járási utakat még valahogy rendbehozták, így a Gyöngyös—parádi-, Kál—siroki, Eger—egerbaktai, Eger—deb- reczeni, Eger--gyöngyösi-, Szarvaskő— pétervásárai, stb. utakat. Az utakat fedőanyaggal a recski kavicsbányából kellene ellátni, ez azonban lehetetlen a kavics-üzem napi 4—5 vaggon termelőképessége mellett. A bánya 3—4 hét múlva kimerül s evvel szemben a vármegyei utaknak 1000 vaggon útalap-kőre és fédő útkavicsra van szüksége, még pedig sürgősen. Az 1000 vaggon kő IV2 millió költséget jelent, mely összeget a múlt évből még megmaradt 2 és fél millióból lehetne födözni. Török János kir. műszaki tanácsos munkatársunknak ebben az ügyben a következőket mondotta: — Hogy a recski bánya kimerül, előre láttam. Mindig ellene voltam a bánya megvásárlásának, ami egy teljes évvel visszavetett bennünket az utak rendbehozatalában. A vármegyei úthálózat helyreállítására 240,000 m3 kőre van szükségünk. Ez nem kevesebb, mint 50 millió kiadást jelent. A vármegye ezt az összeget nem bírja, s így, tekintetbe véve az évi 10 miliós költségvetést, kerek 5 esztendőt vesz igénybe a vármegyei utak jő- karbahozása. A választási elnökök és biztosok Hevesmegyében. Eger, 1922. május 9. A központi választmány a mai napon választotta meg a választási elnököket. Választási elnök lett az egri választókerületben : Molnár Kálmán dr., a gyöngyösig választókerületben : Gröber Aladár dr., a hatvani választókerületben: Farkas Dezső; a pásztóiban: ifjabbj-Szent-Iványi Farkas ; a hevesiben : Remenyik István dr.; a kápolnaiban: Ridáresik Miklós; a pétervásáraiban: Beniczky Elemér ; a tiszafürediben Schleiminger Lászió dr. Választási biztosok és h. biztosok lettek az egri választókerületben: Marssó Lászió kir. j. bírósági elnök. Helyettes biztosok Szongoit Tivadar kir. járásbíró, a pásztói kerületben; választási biztos lett Ötöinössy Zoltán dr. kir. járásbírői helyettes biztos Reitman Viktör kir. járás- bíró ; a gyöngyösiben Merász István kir. jb. elnök a választási biztos, h. biztos Hu- gay Péter tvsz. bíró. A hatvani választókerületben Ferdi- nandy Tihamér jb. elnök a választási biztos. Helyettese Géczy Imre tv. bíró; a hevesiben Hampel Endre jb. elnök, helyettese Búzás Gyula járásbíró. A pátervásárai kerületben választási biztos Balogh Sándor dr. kir. járásbirő, helyettese Imregh Lajos kir. járásbirő, a tiszafürediben Prettenhoffer Ödön tv. tanácselnök, helyettese Zeman László dr. járásbirő, a kápolnaiban Búzás Iván tbírő. a választási biztos helyettese Mészáros Béla törvényszéki bíró. Kis hírek a nagy világból Külföld: A jővátételi bizottság 2 angol tagja lemond. — Zita királyné Sau- Sebastianban fog lakni. — A népszövetség dönt a Baross kikötő sorsáról. — Francia- ország állítólag megszakította a diplomáciai összeköttetést a Vatikánnal. — Ausztria pénzügyi helyzete tovább züllik. — Anglia visszavonul a kontinentális politikától, ha kudarcot vall Génuában. — A genuai konferencia győztesei Lloyd George és Osicserin. — A bécsi katolikusok nagygyűlést tartottak. — Olaszországba behurcolták a búbos pestist. — Az angol királyi pár Belgiumba utazik. — Az orosz nép bombákkal védi templomi kincseit. — Hazamennek Marokkóból a spanyol csapatok. — Vád alá helyezik Kina kormányát. — Vilmos császár port indított Sternberg
