Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-05-03 / 99. szám

4 EGRI NÉPÚJSÁG ä magyar politika egyetlen Vezérgondolata az integritás. lyet az Ausztriával való közösség 400 éven át rárakott. Vissza kell állítanunk alkotmányunkat régi fényébe, ahogy az Árpádok, Anjouk és Hunyadiak alatt ra­gyogott. Mi lett volna az Etelközben ki­sarjadt magyar alkotmányból, ha nem tö rik derékba a Bocskayak, Bethlenek, Rá­kóczink, Kossuthok idejének nagy törek­véseit, ha befejeződhettek volna szaba­don a 40 es éveknek, a 48 as időknek nagy nemzeti törekvései. Én ezen időknek nagy szelleme szerint akarom alkotmá­nyunk és közigazgatásunk reformját mun­kálni. A jövő csak a múlton épülhet föl! Ami a jogfolytonosságot illeti, tudom, hogy a jövő csak a múlton épülhet föl. A fának csak úgy van gyümölcse, virág­ja, míg gyökereit a földbe boesájtja. De a legitimitás előttem nem rögeszme, mely be belegabalyodva a nemzet létérdekeit, létének föltételeit is elhanyagolhatja az ember. A királykórdésben már 1919-ben tartott programmbeszédemben a füg getlen nemzeti királyság álláspontján állottam. E kérdésben előttem mindig a legelső ős legfontosabb volt a nemzet ér­deke, amelyet kockára tenni, vagy veszé­lyeztetni senkinek sem szabad. A nemzet érdeke most azt kívánja, hogy hallgassunk róla, mint a sír. A szomszéd országokkal sem személyi, sem politikai kapcsolatot nem újíthatunk föl. Politikai alapilvem a meg élhetésnek politikája. Ezért közjogi és jogfolytonossági vi ták helyett oly gazdasági politikának va­gyok hive, amely minél több jóléthez ve zet, minél több önálló, független, jómódú polgárt ad a nemzetnek. * Csakis így megerősödve valósíthat juk meg mi is Szent László országgyűlé­sének törekvését: a gonosz emberek szán­dékát megakadályozni, nemzetünk ügyét előbbre vinni. A nép szenvedésére utazó politikusoknak ne üljünk föl. A választókat végül csak arra ké rém, hogy a nép szenvedélyére utazó po litikusoknak ne üljenek fel, gondolják meg jói. hogy minden művészetet azok gyako rolnak a legnagyobb szenvedéllyel, akik legkevesebbet értenek hozzá. Aki a poli­tikában is szenvedélyeskedik és gyűlöl­ködik, ez biztos jele annak, hogy az al kotó munkához a legkevesebbet ért. Az igazi munkásember csöndben és komolyan dolgozik, a dologtalan izgat legjobban. Azt is gondolják meg a választók, hogy a mostani választáson dől el, hogy lesz-e egységes, erős alapja a nemzetnek, me­lyen jövő boldogulása évtizedes munkáját megalapozhatja. Ha a nemzet nagy részé ben nem foglal egységesen állást, hanem újra pártoskodik, akkor ne panaszkodjék majd, hogy az országgyűlésen a kápvise lók megint csak veszekszenek, személyes kednek, de komoly munkát nem végez nek. A pártoskodásnak nem a politikusok, hanem a nép issza meg a levét. Én a po­litikai és társadalmi élet egységéért fel áldozom egész valómat, húsz évi munkám minden gyümölcsét. Hisz oly sokan fel­áldozták a hazáért életüket! Ha elbukom, ha végleg letörök, nem tesz semmit, csak hazám, nemzetem boldoguljon. Hisz oly időket élünk, amelyekből csak áldozatunk, önfeláldozásnak árán tudjuk a nemzetet, népünket megmenteni. E választáson na gyón könnyen a magyar élet, vagy a ma­gyar halál között fognak választani! Vi gyá2zanak és jól válasszanak! * Képviselőjelöltünk a részletes gaz­dasági munkaprogrammját más alkalom­mal közöljük. Nagy János dr. beszédét frenetikus taps és éljenzés fogadta. Gömbös Gyula államtitkár beszélt ezután, aki többek között a következőket mondotta: — A miniszterelnök ur és az Önök képviselője által kifejtett két vezér eszmét éu is vallom hitem minden erejével. En gedjők meg, hogy mini az Egységes párt alelnöke (Éljenzés.) éu is szóljak önökhöz. (Halljuk!) Kötelességet vélek teljesíteni ugyanis, amikor itt megjelenek. Tolmácso­lom a központ üdvözlését és kívánom, hogy azokat az eszméket, amelyeket hir­detünk és hirdetnek országszerte : Bethlen István miniszterelnök ur (éljen) Nagyatádi Szabó István (éljen) Mayer János és az önök képviselője, Nagy János dr., kívá­nom, hogy ez eszmék mellett tartsanak ki olyan egységben, mint amilyen egységet ma itt látok az önök soraiban. (Éljen) Kötelességemnek tartom, hogy beje lentseni Nagyatádi Szabó István és Mayer János kimentik magukat, miért itt nem jelenhetnek meg, de az ország érdeke megkívánja, hogy ők másfelé hirdessék az Egységespárt eszméjét. Ezek előre- bocaájtása után engedjék meg, hogy én is egy néhány szóval szóljak önökhöz poli­tikai felfogásomról. (Halljuk) Mikor ma megérkeztünk, mély hatást gyakorolt rám az a történeti múlt, amely a városon lát­szik. Azt látom, hogy Eger városában ha egy idegen betéved, föl kell eszmélnie, hogy ebben a városban olyan polgárok élnek, kiknek nemzete örök életre hiva­tott. Nagyságot látok a történeti múltban. Mikor a nagyságot hangoztatom, arra gondolok, hogy vajha adná a Mindenható Isten, hogy őseink méltóságán felbuzdulva úgy, mint hajdan, az egész nemzet cson­ka’Magyarországon egyet akar, amíg egy férfi ól: (Éljenzés): mentse meg ezt a sze­rencsétlen nemzetet! Tisztelt Polgártársaim! A magyar po litikában csak egy vezérgondolat vezetett bennünket és ez mentheti meg a szeren­csétlen uemzotet, csonka Magyarországot. Ez a nagy vezéreszme az, hogy integri­tást keressünk, szükség van arra, hogy integritást keressünk belülről csonka Ma­gyarországon ! (Úgy van, úgy van, éljen). Végűi Plősz István beszélt, ami után Babocsay Sándor, a kisgazdapárt díszelnöke zárta be az ülést. A tisztelgő küldöttségek. Bethlen István gróf miniszterelnök a nagy gyűlés után fogadta a tisztelgő kül­döttségeket. Tisztelegtek uála a tisztikar, a református egyház, az izr. hitközségek, az egri közhivatalok, társadalmi egyesüle­tek, a hevesmegyei polgárság, a hevesme­gyei földműves szövetség, azonkívül Heves község polgárságai. A* küldöttségek veze­tői voltak a tisztikar részéről Juhász László ezredes, dandár parancsnok, a református egyház részéről Lipcsey Péter dr. kir. köz­jegyző, az izr. hitközség részéről Kánüz Dezső bankigazgató és Benedikt Nándor, az egri közhivatalok, társadalmi egyeíüle tek, a hevesmegyei polgárság impozáns küldöttségét Isaúk Gyula alispán, a föld­műves szövetség küldöttségét Tót Csepregi András, a földműves szövetség elnöke, ve­zette a miniszterelnök elé. Heves község küldötteit Remenyik István volt főispán vezette. A miniszterelnök kedvesen beszél­getett a küldöttség tagjaival. A társasebéd. A tisztelgések fogadása után a mi­niszterelnök kíséretével a Koronába ment, hol bankett volt tiszteletére. Az aláírási íveken mintegy százhetvenen jelentkeztek, de a vidékről oly tömegesen jöttek be a választó polgárok, hogy a nagy vendéglő helyiségét teljesen ellepték, annyira hogy a később érkezőknek alig jutott már hely. A résztvevők száma meghaladta a három­százat. Az ebéd alkalmával az egyik felkö­szönte a másikat érte. Legelőször Bobory György dr. főispán emelkedett szólásra s lelkes szavakkal mondott ünnepi köszön­tést Magyarország kormányzójára Horthy Miklósra. Majd Babőcsay Sándor mint az Egy­séges-párt létrehozóját ünnepelte Bethlen István grófot. Általános figyelem között emelkedett aztán felköszöntőre a miniszterelnök. Genuáből—Columbus szülővárosából jöttem úgymond, — akol igyekeztünk leg­jobb akaratunk és tudásunk szerint meg­tenni a nemzet érdekében mindent, ami az adott viszonyok között lehetséges volt. Olyan volt ez a mérkőzés ott, mint a mez nélküli emberek harca a páncélos vité zekkel. A Bibliában vau egy történet, amely - nek Káin és Ábel voltak szereplői. Káin és Ábel áldozatot mutattak be az Úrnak. Ábel tüzének füstje magasan szállt az Ég felé, Káiné elomlott a földön. Káin agyon­verte Ábelt, mert áldozata kedvesebb volt Isten előtt, mint az övé. Ez a történet em­lékeztet bennünket ama küzdelemre, amely ma folyik a politikában. Itt is vannak olyanok, akiknek áldozat füstje nem emel­kedik, hanem szétterül a földön és kese­rűség él a sziveikben irántunk. Ezek nem csak hirdetik, hogy teljes eredménytelen­séggel tértek haza Génuából az oda kikül­döttek. Azért volt ez az eredménytelenség mert nem oda váló emberek voltak, a kon­ferencia magyar résztvevői. A konferen­cián történtekről már beszámoltak illeté­kes helyen. Nagy reményekkel nem men­tünk oda, hisz az volt a cél, hogy a béke- szerződések érintése nélkül vigyük előbbre azokat a kérdéseket, amelyek a magyar­ságot a mai viszonyok között érdeklik. Elsősorban a nemzetiségi kérdést vit­tük szőnyegre, mert együtt vagyunk szív­ben, lélekben a haza szeretetében azok­kal, akik az elszakított területen vannak. A lelki egység, a ver fűz össze ezekkel ben­nünket, így tehát kötelességünk, hogy ezek­nek az érdekeit szivünkön viseljük. Szóvá tettünk sok más kérdést is, melyekről nem beszélek, mert hiú reményeket ébreszteni nem akarok. De még mi ezeket végeztük oda- künn, addig nehezítették munkánkat itthon ellenségeink. Nehezítették avval a bűncseiekmény- nyel, amelyet én ítélek el a legjobban. Ártanak az országnak azok, akik azt mond­ják, hogy a bűncselekmény elkövetői ellen nem mer eljárni a kormány. Persze, ez mind kortesfogás, amelyek ellenünk irá­nyulnak, de végül mégis az ország tekin­télyén ejtenek sebeket. Genuában új Eu­rópát csinálnak. Ebben a munkában mi vagy részt veszünk, vagy meghalunk. Ma­gyarországon vannak könnyelmű gyújto­gatok. Ezeknek tüze már egyszer meg­égette a nemzet kezét. Jő lesz tehát vi­gyázni és a hatalmi törtetők ellen frontot csinálni addig, amíg nem késő. Végül Szmrscsányi Lajos dr. érsekre, Eger kultúrájának hivatott vezérére ürí­tette poharát a miniszterelnök. Aztán Bethlen István gróf kíséreté­vel átment a Korona fedett helyiségébe, ahol a hevesinegyei kisgazdák foglaltak helyet. A kisgazdák lelkes szeretettel ün­nepelték vezérüket, kikhez a miniszterel­nök a következő szavakat intézte: • Arról van szó, hogy újra megindúl itt egy politikai harc. Mi azt akarjuk, hogy béke legyen ebben az országban. Ázt a- karjuk, hogy függetlenek legyünk. A nép jól válassza hát meg azt, aki után indűl­ni akar, akire képviseletét bízza. Óvakod­jék azoktól, akik álbarátai a népnek s csak a helyzetet akarják kihasználni, akik fe­hér kamasniban járnak a fővárosban, a falun pedig csizmát és magyar , nadrágot húznak magukra. Akik megvetik a «pará­dés» ágyat és azt mondják, hogy csak a

Next

/
Thumbnails
Contents