Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-05-03 / 99. szám
4 EGRI NÉPÚJSÁG ä magyar politika egyetlen Vezérgondolata az integritás. lyet az Ausztriával való közösség 400 éven át rárakott. Vissza kell állítanunk alkotmányunkat régi fényébe, ahogy az Árpádok, Anjouk és Hunyadiak alatt ragyogott. Mi lett volna az Etelközben kisarjadt magyar alkotmányból, ha nem tö rik derékba a Bocskayak, Bethlenek, Rákóczink, Kossuthok idejének nagy törekvéseit, ha befejeződhettek volna szabadon a 40 es éveknek, a 48 as időknek nagy nemzeti törekvései. Én ezen időknek nagy szelleme szerint akarom alkotmányunk és közigazgatásunk reformját munkálni. A jövő csak a múlton épülhet föl! Ami a jogfolytonosságot illeti, tudom, hogy a jövő csak a múlton épülhet föl. A fának csak úgy van gyümölcse, virágja, míg gyökereit a földbe boesájtja. De a legitimitás előttem nem rögeszme, mely be belegabalyodva a nemzet létérdekeit, létének föltételeit is elhanyagolhatja az ember. A királykórdésben már 1919-ben tartott programmbeszédemben a füg getlen nemzeti királyság álláspontján állottam. E kérdésben előttem mindig a legelső ős legfontosabb volt a nemzet érdeke, amelyet kockára tenni, vagy veszélyeztetni senkinek sem szabad. A nemzet érdeke most azt kívánja, hogy hallgassunk róla, mint a sír. A szomszéd országokkal sem személyi, sem politikai kapcsolatot nem újíthatunk föl. Politikai alapilvem a meg élhetésnek politikája. Ezért közjogi és jogfolytonossági vi ták helyett oly gazdasági politikának vagyok hive, amely minél több jóléthez ve zet, minél több önálló, független, jómódú polgárt ad a nemzetnek. * Csakis így megerősödve valósíthat juk meg mi is Szent László országgyűlésének törekvését: a gonosz emberek szándékát megakadályozni, nemzetünk ügyét előbbre vinni. A nép szenvedésére utazó politikusoknak ne üljünk föl. A választókat végül csak arra ké rém, hogy a nép szenvedélyére utazó po litikusoknak ne üljenek fel, gondolják meg jói. hogy minden művészetet azok gyako rolnak a legnagyobb szenvedéllyel, akik legkevesebbet értenek hozzá. Aki a politikában is szenvedélyeskedik és gyűlölködik, ez biztos jele annak, hogy az al kotó munkához a legkevesebbet ért. Az igazi munkásember csöndben és komolyan dolgozik, a dologtalan izgat legjobban. Azt is gondolják meg a választók, hogy a mostani választáson dől el, hogy lesz-e egységes, erős alapja a nemzetnek, melyen jövő boldogulása évtizedes munkáját megalapozhatja. Ha a nemzet nagy részé ben nem foglal egységesen állást, hanem újra pártoskodik, akkor ne panaszkodjék majd, hogy az országgyűlésen a kápvise lók megint csak veszekszenek, személyes kednek, de komoly munkát nem végez nek. A pártoskodásnak nem a politikusok, hanem a nép issza meg a levét. Én a politikai és társadalmi élet egységéért fel áldozom egész valómat, húsz évi munkám minden gyümölcsét. Hisz oly sokan feláldozták a hazáért életüket! Ha elbukom, ha végleg letörök, nem tesz semmit, csak hazám, nemzetem boldoguljon. Hisz oly időket élünk, amelyekből csak áldozatunk, önfeláldozásnak árán tudjuk a nemzetet, népünket megmenteni. E választáson na gyón könnyen a magyar élet, vagy a magyar halál között fognak választani! Vi gyá2zanak és jól válasszanak! * Képviselőjelöltünk a részletes gazdasági munkaprogrammját más alkalommal közöljük. Nagy János dr. beszédét frenetikus taps és éljenzés fogadta. Gömbös Gyula államtitkár beszélt ezután, aki többek között a következőket mondotta: — A miniszterelnök ur és az Önök képviselője által kifejtett két vezér eszmét éu is vallom hitem minden erejével. En gedjők meg, hogy mini az Egységes párt alelnöke (Éljenzés.) éu is szóljak önökhöz. (Halljuk!) Kötelességet vélek teljesíteni ugyanis, amikor itt megjelenek. Tolmácsolom a központ üdvözlését és kívánom, hogy azokat az eszméket, amelyeket hirdetünk és hirdetnek országszerte : Bethlen István miniszterelnök ur (éljen) Nagyatádi Szabó István (éljen) Mayer János és az önök képviselője, Nagy János dr., kívánom, hogy ez eszmék mellett tartsanak ki olyan egységben, mint amilyen egységet ma itt látok az önök soraiban. (Éljen) Kötelességemnek tartom, hogy beje lentseni Nagyatádi Szabó István és Mayer János kimentik magukat, miért itt nem jelenhetnek meg, de az ország érdeke megkívánja, hogy ők másfelé hirdessék az Egységespárt eszméjét. Ezek előre- bocaájtása után engedjék meg, hogy én is egy néhány szóval szóljak önökhöz politikai felfogásomról. (Halljuk) Mikor ma megérkeztünk, mély hatást gyakorolt rám az a történeti múlt, amely a városon látszik. Azt látom, hogy Eger városában ha egy idegen betéved, föl kell eszmélnie, hogy ebben a városban olyan polgárok élnek, kiknek nemzete örök életre hivatott. Nagyságot látok a történeti múltban. Mikor a nagyságot hangoztatom, arra gondolok, hogy vajha adná a Mindenható Isten, hogy őseink méltóságán felbuzdulva úgy, mint hajdan, az egész nemzet csonka’Magyarországon egyet akar, amíg egy férfi ól: (Éljenzés): mentse meg ezt a szerencsétlen nemzetet! Tisztelt Polgártársaim! A magyar po litikában csak egy vezérgondolat vezetett bennünket és ez mentheti meg a szerencsétlen uemzotet, csonka Magyarországot. Ez a nagy vezéreszme az, hogy integritást keressünk, szükség van arra, hogy integritást keressünk belülről csonka Magyarországon ! (Úgy van, úgy van, éljen). Végűi Plősz István beszélt, ami után Babocsay Sándor, a kisgazdapárt díszelnöke zárta be az ülést. A tisztelgő küldöttségek. Bethlen István gróf miniszterelnök a nagy gyűlés után fogadta a tisztelgő küldöttségeket. Tisztelegtek uála a tisztikar, a református egyház, az izr. hitközségek, az egri közhivatalok, társadalmi egyesületek, a hevesmegyei polgárság, a hevesmegyei földműves szövetség, azonkívül Heves község polgárságai. A* küldöttségek vezetői voltak a tisztikar részéről Juhász László ezredes, dandár parancsnok, a református egyház részéről Lipcsey Péter dr. kir. közjegyző, az izr. hitközség részéről Kánüz Dezső bankigazgató és Benedikt Nándor, az egri közhivatalok, társadalmi egyeíüle tek, a hevesmegyei polgárság impozáns küldöttségét Isaúk Gyula alispán, a földműves szövetség küldöttségét Tót Csepregi András, a földműves szövetség elnöke, vezette a miniszterelnök elé. Heves község küldötteit Remenyik István volt főispán vezette. A miniszterelnök kedvesen beszélgetett a küldöttség tagjaival. A társasebéd. A tisztelgések fogadása után a miniszterelnök kíséretével a Koronába ment, hol bankett volt tiszteletére. Az aláírási íveken mintegy százhetvenen jelentkeztek, de a vidékről oly tömegesen jöttek be a választó polgárok, hogy a nagy vendéglő helyiségét teljesen ellepték, annyira hogy a később érkezőknek alig jutott már hely. A résztvevők száma meghaladta a háromszázat. Az ebéd alkalmával az egyik felköszönte a másikat érte. Legelőször Bobory György dr. főispán emelkedett szólásra s lelkes szavakkal mondott ünnepi köszöntést Magyarország kormányzójára Horthy Miklósra. Majd Babőcsay Sándor mint az Egységes-párt létrehozóját ünnepelte Bethlen István grófot. Általános figyelem között emelkedett aztán felköszöntőre a miniszterelnök. Genuáből—Columbus szülővárosából jöttem úgymond, — akol igyekeztünk legjobb akaratunk és tudásunk szerint megtenni a nemzet érdekében mindent, ami az adott viszonyok között lehetséges volt. Olyan volt ez a mérkőzés ott, mint a mez nélküli emberek harca a páncélos vité zekkel. A Bibliában vau egy történet, amely - nek Káin és Ábel voltak szereplői. Káin és Ábel áldozatot mutattak be az Úrnak. Ábel tüzének füstje magasan szállt az Ég felé, Káiné elomlott a földön. Káin agyonverte Ábelt, mert áldozata kedvesebb volt Isten előtt, mint az övé. Ez a történet emlékeztet bennünket ama küzdelemre, amely ma folyik a politikában. Itt is vannak olyanok, akiknek áldozat füstje nem emelkedik, hanem szétterül a földön és keserűség él a sziveikben irántunk. Ezek nem csak hirdetik, hogy teljes eredménytelenséggel tértek haza Génuából az oda kiküldöttek. Azért volt ez az eredménytelenség mert nem oda váló emberek voltak, a konferencia magyar résztvevői. A konferencián történtekről már beszámoltak illetékes helyen. Nagy reményekkel nem mentünk oda, hisz az volt a cél, hogy a béke- szerződések érintése nélkül vigyük előbbre azokat a kérdéseket, amelyek a magyarságot a mai viszonyok között érdeklik. Elsősorban a nemzetiségi kérdést vittük szőnyegre, mert együtt vagyunk szívben, lélekben a haza szeretetében azokkal, akik az elszakított területen vannak. A lelki egység, a ver fűz össze ezekkel bennünket, így tehát kötelességünk, hogy ezeknek az érdekeit szivünkön viseljük. Szóvá tettünk sok más kérdést is, melyekről nem beszélek, mert hiú reményeket ébreszteni nem akarok. De még mi ezeket végeztük oda- künn, addig nehezítették munkánkat itthon ellenségeink. Nehezítették avval a bűncseiekmény- nyel, amelyet én ítélek el a legjobban. Ártanak az országnak azok, akik azt mondják, hogy a bűncselekmény elkövetői ellen nem mer eljárni a kormány. Persze, ez mind kortesfogás, amelyek ellenünk irányulnak, de végül mégis az ország tekintélyén ejtenek sebeket. Genuában új Európát csinálnak. Ebben a munkában mi vagy részt veszünk, vagy meghalunk. Magyarországon vannak könnyelmű gyújtogatok. Ezeknek tüze már egyszer megégette a nemzet kezét. Jő lesz tehát vigyázni és a hatalmi törtetők ellen frontot csinálni addig, amíg nem késő. Végül Szmrscsányi Lajos dr. érsekre, Eger kultúrájának hivatott vezérére ürítette poharát a miniszterelnök. Aztán Bethlen István gróf kíséretével átment a Korona fedett helyiségébe, ahol a hevesinegyei kisgazdák foglaltak helyet. A kisgazdák lelkes szeretettel ünnepelték vezérüket, kikhez a miniszterelnök a következő szavakat intézte: • Arról van szó, hogy újra megindúl itt egy politikai harc. Mi azt akarjuk, hogy béke legyen ebben az országban. Ázt a- karjuk, hogy függetlenek legyünk. A nép jól válassza hát meg azt, aki után indűlni akar, akire képviseletét bízza. Óvakodjék azoktól, akik álbarátai a népnek s csak a helyzetet akarják kihasználni, akik fehér kamasniban járnak a fővárosban, a falun pedig csizmát és magyar , nadrágot húznak magukra. Akik megvetik a «parádés» ágyat és azt mondják, hogy csak a
