Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-04-20 / 89. szám

^ rigiMTriPil<MMi^ggB^gaytTMfMiragíya 'l'tlasiésí éljak postai ssáilitáss^l riSisa is félévi al6!t*ei£#t tt«m fogadónk «1 ".*§g*d éw® 160 %. — %cg búsa 60S. — saga^ae..1.11 "'W ft>iia»'wawgTii»,gfi67Ki»aB^a!g^ag»&<«8aa^^swfe POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztőj BREZNAY 2MSE. I SgtfktsstSségi Ege»t Lictws. 5i&déMtrafi2i Lkenm! i3g©si^Äi Telefon ásás» IS. dasági ínséggel, a másik részen pedig a magyar köztársaság a maga demokratikus fejlődésével. Antantéknak választani kell a háború és Közópeurőpa békéje között*. Szerinte tehát üldözendő az integ­ritás, vagy akár a nemzeti királyság esz­méje. Ebből látszik, hogy a hontalanság, a becstelenség semmit se változtatott a «nagy politikuson*. Most is a gyűlölet sá­tánja vezeti, éppen az, amely a politikai «zenitre» vezérelte. Beszéde így nagyon árt Csonkama- gyarországon lakó híveinek, mert még a leghalványabb reménységük is kockán fo­rog atyamesterük nyilatkozata folytán, a választási kilátásokat illetően. De árt azoknak is, akik a szerencsét­len októberi királylátogatás idején am­nesztiát akartak kieszközölni Károly ki­rálytól a «nagy emigráns* részére. * Furcsa valami is ez a politika. Leg­jobb lenne csakugyan a — hallgatás. 2>a«»Hies Kardja Meg a genaai Konferencia filStt. Facta és Schanzer közbelépése mentette meg a intéztek a német delegációhoz. Budapest. M. T. I. Génuában a meg­lepetés izgalmát, amely a német-orosz bé­keszerződés megkötése nyomán keletke­zett, nyugodtabb hangűlat váltotta fel. El­hárítottnak látják a nemzetközi konferen­cia hirtelen szétrebbenésének veszedelmét. Ez elsősorban az olaszok magatartásának köszönhető. Azon a tanácskozáson ugyan­is, amelyen az összehívó főhatalmak de­legációinak vezetőin kiviii a kis-antant delegátusai is résztvottek, hogy az új hely­zettel szemben állást foglaljanak, már-már kenyértörésre került a dolog és ezúttal Lloyd George volt a leghevesebb. A fran­ciák természetesen örömmel ragadták meg az alkalmat, hogy elszigeteljék Németor­szágot és vele Szovjet-Oroszországot, de közbelépett Faeta ős Schanzer. Az olaszok mindenáron azon voltak, hogy megmentsék a konferenciát és ez sikerült is, de nem tudták azt keresztül génuai konferenciát a feloszlástól. — Jegyzéket — Liyod George nagyon ideges, I erőszakolni, hogy a német delegációt ne zárják ki a politikai bizottság további tárgyalásaiból, amely az orosz problémát vitatja meg. Annyit mindenesetre elértek, hogy a jegyzők udvarias hangú és erre csak udvariasan válaszolhat a német de­legáció. Nagy kérdés azonban, hogyha a németek eltávoznak a konferenciáról, nem követik e az oroszok a távozás példáját, ami ismét új helyzetet teremt. Olyanok, akik részt vettek a tanács­kozáson, a Villa Albeibe, azt mondják, hogy még sohasem látták Lloyd Georget ennyire idegesnek. A francia delegáció vezetője is nagyon nyugtalanul viselke­dett, a kis antant delegátúsainak vezetői szították az izzó hangulatot az oroszok és a németek ellen, de végül mégis felül­kerekedett Facta és az olasz külügy­miniszter higgadt felfogás. Nem felejtünk? Eger, 1922. április 19. Élénk az élet a politika berkeiben. A «suttogók» mögött lázasan folyik a to­borzás a különböző pártzászlók alá. Falak között értekezleteken, társas vacsorákon, bizalmas tanácskozásokon szervezkednek a pártvezérek a nagy küzdelemre. Az or­szágos gyász következtében beállott szél­csend nem a megnyugtató, nem az érlelő, józan, nyugodt előkészülést jelenti, hanem azt a bizonyos vihart megelőző kínos ál­lapotot: a vészes feilegek felvonulását, el­helyezkedését a látóhatáron. Sejtjük a mérkőzés hatalmas arányait, tudjuk, hogy föivonulnak a küzdelemre azok is, akik közvetve, vagy közvetlenül Magyarország sírásói voltak. De ugyan miért ne vonulnának? Nem akadályozza őket munkájukban senki: a magyar, a jólelkü tunya, bántalmakat, szenvedést, fáradalmakat, megcsonkítást már elfelejtő magyar ismét a keblére öleli őkel, mert ők húzzák keresztül százezer szájon azt a bizonyos mézes madzagot, amely áfíura a destruktív méreg ellen. Igen, a hires októbristák, «jó Károlyi Mihálynak», ki Belgrádiba indul anno da- cumal — legbensőbb hívei, a liberálisok­kal összaölelkezve, politikai szerepre tö rekszenek. Már járják a magyar falvakat és munkába veszik a földéhes parasztot. Földet ígérnek neki, gyönyörű birtokot a — Holdban. Az újság, a sajtó, a rádió és tele­fon, ezek a rettenetes ördögfiókák azon­ban néha ugyancsak megzavarják őket munkájukban. Kebeibarátjuk, politikai atyamesterük szólal meg ezekben a de- markáción túlról és — ürmöt kever korai örömükbe. Nem tehetnek róla. Nem fog­hatják be a száját, nem készíthetnek most nyúlajkára méltó beszédeket s nem tart­hatnak számára beemléző órákat. . . így jő gazdájuk akaratlanul is rontja bizony­talan, tarka színekben játszó, politikai ál­maikat. Az Agramer Tagblatt tudósítója szó­laltatta most meg a «nagy» emigránst, ki legújabban ezt üzeni magyarországi hívei­nek : «Minden királymozgalom — reváns- mozga'om. Az, akinek fejét szent István koronája díszíti, esküvel kötelezi magát arra, hogy az ország birtokát megtartja és ami belőle elveszett, akár karddal is visszahódítja. Azok, akik Európa újjáépí­tésén dolgoznak, nem tűrhetik, hogy Ma­gyarországon újra bevezessék a királysá- j got, akár Habsburg jöjjön, akár más nem- zetijvagy importált király. Az egyik ré­szen Ottóval, Alberttel, esetleg Horthyval a magyar királyság szenvedésekkel, gaz­Kis hírek a nagy világból. Külföld: Az ántánt sürgeti a török­görög békekötést. — Egy Bersol nevű francia katonát, akit ártatlanul főbelóttek, hét esztendő után rehabilitált a semmisítő- szők. — Belgrádban kötik meg a leügyel- jugoszláv szerződést. — Genfben nemzet­közi esperantó értekezlet lesz. — Albániá­ból visszahívják az olasz csapatokat. — Tokióban nagy tűzvész pusztított. — Az angol üzemekből ki akarják zárni a vas­munkásokat. Magyarország: A húsvéti ünnepek a* latt 7 öngyilkosság történt a fővárosban. — A bombamerénylet szálai Veszprémbe nyúlnak. — Megkezdődött a munka a vas- iparban. — Ezentúl fogházbüntetésre Íté­lik a hazárdjátékosokat. — Terézvárosban elfogtak egy pénzhamisító társaságot. — Szegeden rádió-állomást állítanak föl. — A Debreczenben megjelenő Fehér Újságot elkobozták. — A nezsideri templomot ki­rabolták. Az egységespárt intéző bizottságának ülése. Véglegesen döntenek a jelölések ügyében. Budapest. Az egységespárt intéző- bizottsága holnap ülést tart, amelyen még a függőben maradt jelölések ügyében vég­legesen döntenek. A holnapi ülésen a je­lölések névsora a kerületekből beérkezett jelentések alapján még módosul. Az in­tézőbizottság ülésén Nagyatádi Szabó elnököl. Beöthy Zsolt meghalt. Budapest. Beöthy Zsolt halála or­szágszerte mély megdöbbenést keltett. A nagy halottat minden valószínűség sze­rint a Nemzeti Múzeumból temetik, méltó kifejezéséül annak a nagy veszteségnek és gyásznak, amely a magyar nemzetetBeöthy Zsolt halálával érte. Ha mégsem a Nem­zeti Múzeumból temetnék, úgy bizonyára a^Magyar Tud. Akadémiából kisérik utol­só útjára a nagy tudóst. \

Next

/
Thumbnails
Contents