Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-04-02 / 76. szám

2 - EGEI NÉPÚJSÁG A politika hitei.-—■———------­A régi kisgazdák mozgalma. — Politikai vasárnap. — Az ellen- ; zéki pártok kiáltványa. — Nem engedélyezték R assay ék gyűléseit. Annak a mozgalomnak a sorsa, amely egyidő óta a régi kisgazdák között észlel­hető, hamarosan eldől. Ugyanis legköze­lebb tisztázni kívánják úgy a régi memo­randum, mint Kovács J. István által kife­jezett kívánságokat. Ha a döntés kedve­zőtlen lesz, akkor újból megfontolás tár­gyává teszik további magatartásukat. A mai napot ismét vidéki agitáciőra fordítják a politikusok. Maga a miniszter- elnök a kormányzó leányának esküvője miatt nem megy el Balassagyarmatra. Nagyatádi Szabó Erdőcsokonán, gróf Te- leky Pál pedig Szegedre utazott. Az ellenzéki pártok megbízásából Apponyi Albert gróf a választójogi ren­delet ellen kiáltványt szerkesztett a nem­zethez, amelynek kivonata a következő: Az ellenzéki pártok tiltakozásukat- a vá­lasztójogi rendelettel szemben a követke­zőkben fejezik ki. A kormány a választó- jogi javaslatot az utólsó órában nyújtotta be, így lehetetlen volt azt letárgyalni. A kormány a saját maga mulasztásából azt a jogot tartja fönn magának, hogy a vá­lasztásokat rendeleti úton szabályozza. A kormány választási rendeletéit tör­vénytelennek tartják az ellenzéki pártok, mert jogot nem alkothatnak, hanem ön­kényt képviselnek, amelyet tömeges jog­fosztásra használtak fel. S mivel a rende­let törvénytelen, szerintük az lesz a ren­delet alapján összeülő országgyűlés is. A kiáltványt Apponyi, Andrássy, Vázsonyi ős Rassay Írták alá. Budapest. A Független Kisgazda és Polgári Párt holnapra gyűlést hívott össze Mindszentre és Szegvárra, úgy volt, hogy a gyűlésre a párt vezérei is leutaznak Rassay Károllyal együtt. Ma délelőtt a szentesi alispán hivatalosan felhívta Ras- sayékat és közölte, hogy a mindszenti fő­szolgabíró a gyűlést nem engedélyezte, mivel nem áll rendelkezésére elegendő karhatalom. Áldozatok a kultúrának. Eger, 1922. április 1. A folyó iskolai évben Eger iskolavá­ros gazdagabb lett egy nagyfontosságú, gyakorlati célú tanintézettel a fiú-felsőke- reskadelmi iskolával. Az érsekség, a káp­talan, a nemes város és egyéb intézmények felismerve ennek az iskolának életrevaló­ságát, vetélkedve igyekeztek biztosítani fenntartását, jövendő virágzását. Az isko­lára való gyűjtésben Trak Gáza h. pol­gármester és Veszprémy Dezső igazgató buzgólkodtak. A róm. kath. fül felsőkereskedelmi céljaira a f. iskolai évben befolyt adomá­nyok a következők : Dr. Szmrecsanyi Lajos, egri érsek (felszerelésre 50,000 K., évi hoz­zájárulás 10,000) 60,000 K. Egri Fökápta- lan (felszerelésre 50,0Q0 K., évi hozzájáru­lás 10,000) 60,000 K. Eger város (felszere­lésre 50,000 K., évi hozzájárulás 10,000) 60.000 K. Egyházmegyei Takarékpénztár R. T. évi hozzájárulás 10,000 K. Kevesvár- megyei Takarékpénztár évi hozzájárulás 10.000 K. Bőhm János, kanonok 10,000 K. Egri Takarékpénztár évi hozzájárulás 2000 K. Egri Hangya-Szövetkezet évi hozzájá­rulás 2000 K. Lakatos és Lemezárugyár évi hozzájárulás 2000 K. Egri Borszövet­kezet évi hozzájárulás 2000 K. Gröber Fe­renc, kereskedő cég 1£Q0 K^Müller Ferenc, kereskedő-cég évi hozzájárulás 1000 K. Polatsik Ferdinand kereskedő cég évi hoz­zájárulás 1000 K.^Uránia igazgatósága évi hozzájárulás 1000.K. Takács István, keres­kedő-cég 500 K, Összesen: 222800 K. A nemeslelkü adományozók majdnem mind, egyelőre 10 éven át fogják adni a jelzett évi hozzájárulást, így a 10 évre lekö­tött összeg az érsekfőpásztor által felajánlott fűtőanyag értékével együtt eddig körülbe­lül 867,300 K. E szép adományért ezúton is hálás köszönetét mond az igazgatóság. A vármegye egy használt írógépet ajánlott fel az intézetnek, amiért szintén hálás köszönetét mond az igazgatóság. Itt keli még külön megemlítenünk, hogy a fiú felső kereskedelmi Segítő Egye­sülete is megalakulhatott, amennyiben Su- bik Károly, érseki titkár 7000 K.-t adott e célra. Őszinte köszönet érte. Siketnémák felvétele. A siketnémák he­vesmegyei, államilag segélyezett intézeté - be a jövő 1922—23. tanévre több, 7—10 éves körű siketnéma 'gyermeket vesznek fel. A kérvényeket f. évi június hó végéig kell benyújtani. Bővebb felvilágosítást az intézet igazgatósága (Eger, Káptalan-utca 29. sz.) ad. Szocialisták bírálata Szovjetoroszorszagról. A marxizmus csődje. — Jobb volt a cárizmus, mint a kommunizmus. — Vissza kell térni a ka­pitalista rendszerhez! Eger, 1922. április 1. Szovjetoroszország öt éves fordulója alkalmából a Becsben megjelenő «Arbeiter Zeitung«, amely mindig a legszélső kom­munizmusnak volt szócsöve «Tőke és mun­ka Szovjetoroszországban« címen hosszabb cikket közöl a mai orosz állapotokról. Az Arbeiter Zeitung tárgyilagosságát ebben a kérdésben senki sem vonhatja kétségbe, így célszerűnek látjuk a cikk fontosabb részleteit az alábbiakban közölni: «A pénz elértéktelenedése Oroszor­szágban őrült iramban folytatódik. A ru­bel százötyenezerszer ér kevesebbet, mint bekében. És ez a hivatalos kurzus még szépíti a valóságot. A kamatláb szörnyen maga3, 129/o havonta., azaz 144%. Most már az a kívánat merült fel, hogy a jö vőben aranyban fizessék a kölcsönök után a kamatot. Ez még jobban fölhajtja a ka­matlábat, mert a rubel értéke napi'ől-napra csökken. Már a mostani kamatláb is ször­nyű kizsákmányolását jelenti a munkás Ságnak. Az általuk termelt iparcikkek 200°/o-os haszonnal kerülpek forgalomba. Ezt ők és , a hozzájuk hasönlő szegény emberek, mint- fogyasztók, kénytelenek megfizetni. A munkásság életnívója még az éhinséges területeken is rendkívül ala­csony. Az állami üzemek alkalmazottai a proletárdiktatúra alatt valóságos értékre átszámítva csak fele annyi bőrt kapnak,, mint a cári uralom alatt«. «így Oroszország kénytelen vissza­térni a kapitalista munkaviszonyokhoz. A' rosszul sikerült kommunista kísérlettel tönkretett országban a kapitalizmus a kez­det kezdetére tér vissza, abba a korba, mely semmi védelmet nem nyújt a prole táriátuenak. Az orosz proletariátus, mely 5 évvel ezelőtt hatalmas reményekkel el­telve köszöntötte a cárízmus bukását, most, a kommunista kaland következtében a kapitalizmus legalacsonyabb fejlődési fokának nyomorába eülyed vissza«. «Magyarországnak, Bajorországnak és Finnországnak, most pedig Szovjet- oroszorazágnak a példája is mutatja, ho'gy mi lesz a munkásság sorsa ott,ahol a kommu­nista íévtanokat megvalósítani próbálják«. Rottenstein-utca Egerben. A Katolikus Kör januári kultűrdől utánján hoztam szóba, hogy a Zsebkozben levő nemesi kúria, illetve régi emeletes ház, (legutóbb a -Répássy-, majd öröklés folytán a Kállay-családé lett), valamikor a nevezetes Rottenstein család birtokában volt vagy másfél évszázadig. Ugyanakkor — több más gondolattal együtt—fölvetet­tem azt, hogy milyen szép lenne, ha a Zseb-közből Rottenstein utcád csinálnánk. Eger h. polgármestere, hála Istennek, éppen úgy rajong Eger múltjáért, mint jó magam s indítványával egy régi nagy elődjét tisztelte most meg, midőn egykori lakóházának utcáját róla nevezték el. így lett a Zsebközből, a városi képvieelőtes tület szerdai határozata értelmében, — Rottenstein utca. Indigena-család volt a Rottensan-fa- milia, melyet az 1687. XXVIII. t. c. értel­mében honfiűsítottak. S ennek egyik utó­da, Rottenstein Antal, Éger város főbírá­ja, vett birtokot Erdőkövesden. (Innét a család predikátuma is.) Fiai: Ferenc és Ignác círaerlevelet kaptak Mária Teréziá­tól 1756 ban. Evvel a német nevű, de ízig vérig magyar családdal állandóan találkozunk Eger, valamint Heves és Külső Szolnok vármegyék történetében a XIX. század njásodik negyedéig. Rottenstein Antalt a vármegyei tiszt­újító szék (1715. szapt. 9-én) táblabírává jelöli és választja; 1718. szept. 30-án ismét íáblabíró lesz az Erdődy Gábor püspök, örökös főispán előlülése mellett tartott tisztújító széken; 1731-ben, okt 22-én — «haVayÁdám el nem fogadná» — Rottenstein Antalt vá­lasztják meg alispánnak. Rottenstein Ferenc, a mi főbírónk fi­vére, követ-helyettes az 1728—^^9-diki or­szággyűlésen s ugyanő az 1741 diki in- surrekcióra egy lovast állít ki. A másik Rottenstein Ferenc, a főbíró fia, 1756. ápr. 26-án ismételten táblabirő lesz s még ugyanabban az évben, Barkő- czy Ferenc püsppk bizalmából, a püspöki javak praefectusa. Rottenstein Jánost 1773-ban esküdt­nek, 1778. apr. 28 án pedig szolgabirőnak választja meg a vármegyei tisztújító szák. Rottenstein Mihály, az egri főbíró unokája, 1774-ben a m. kir. helytartóta­nács konziliáriusi méltóságáig emelkedik. Rottenstein József 1798-tól állott a vármegye szolgálatában s már 1805. szept. 3-án vm. jegyzővé választja a Fuchs X. Ferenc, első egri érsek elnöklósével tar­tott vármegyei tisztújító szék. Majd 1811- ben főjegyzője lesz a vármegyének s ezt a tisztet viseli 1818 ig, amikor ápr. 15-én másodalispáiraá választja Heves és Külső Szolnok vármegyék közgyűlése. Az 1832. évi (szept. 25.) részleges tisztújító széken neki volt legnagyobb ás leglelkesebb pártja az első alispánságra, de Pyrker László örökös főispán nem je­lölte. Mindamellett a konzervatív párt je­löltjét is el kellett ejtenie az ellenzék há­borgása miatt. így Rottenstein Józsefet bízta meg a törvényhatóság az első alis páni teendők végzésével. Remélték, hogy következő évben tartandó általános tiszt- újításon egyhangúan ültetik az első alis- páni székbe, de 1833. elején váratlanul meghalt. Végül: Rottenstein Pál 1842-ben szol- gabiró s az ő nevével letűnik a család. közéletünk teréről. r * Egy családból plóg ennyi jeles más­fél száz év alatt, de minket egrieket, mé­gis leginkább érdekel Rottenstein Antal, ki a magyar családalapító Rottensan Fri­gyes fia vagy unokája s már 1710-ben tagja Egerváro8 bolső tanácsának. Pedig még fiatal ember. 1713-ban preceptor (adó­szedő-pénztáros) és pár év múlva birőhe- lyettes egész 1720 ig, amikor Döbrődy György «feóbiró» elhalálozván, egyhangú­lag választják meg Egeryáros legelső tiszt­viselőjének.

Next

/
Thumbnails
Contents