Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-04-02 / 76. szám
2 - EGEI NÉPÚJSÁG A politika hitei.-—■———------A régi kisgazdák mozgalma. — Politikai vasárnap. — Az ellen- ; zéki pártok kiáltványa. — Nem engedélyezték R assay ék gyűléseit. Annak a mozgalomnak a sorsa, amely egyidő óta a régi kisgazdák között észlelhető, hamarosan eldől. Ugyanis legközelebb tisztázni kívánják úgy a régi memorandum, mint Kovács J. István által kifejezett kívánságokat. Ha a döntés kedvezőtlen lesz, akkor újból megfontolás tárgyává teszik további magatartásukat. A mai napot ismét vidéki agitáciőra fordítják a politikusok. Maga a miniszter- elnök a kormányzó leányának esküvője miatt nem megy el Balassagyarmatra. Nagyatádi Szabó Erdőcsokonán, gróf Te- leky Pál pedig Szegedre utazott. Az ellenzéki pártok megbízásából Apponyi Albert gróf a választójogi rendelet ellen kiáltványt szerkesztett a nemzethez, amelynek kivonata a következő: Az ellenzéki pártok tiltakozásukat- a választójogi rendelettel szemben a következőkben fejezik ki. A kormány a választó- jogi javaslatot az utólsó órában nyújtotta be, így lehetetlen volt azt letárgyalni. A kormány a saját maga mulasztásából azt a jogot tartja fönn magának, hogy a választásokat rendeleti úton szabályozza. A kormány választási rendeletéit törvénytelennek tartják az ellenzéki pártok, mert jogot nem alkothatnak, hanem önkényt képviselnek, amelyet tömeges jogfosztásra használtak fel. S mivel a rendelet törvénytelen, szerintük az lesz a rendelet alapján összeülő országgyűlés is. A kiáltványt Apponyi, Andrássy, Vázsonyi ős Rassay Írták alá. Budapest. A Független Kisgazda és Polgári Párt holnapra gyűlést hívott össze Mindszentre és Szegvárra, úgy volt, hogy a gyűlésre a párt vezérei is leutaznak Rassay Károllyal együtt. Ma délelőtt a szentesi alispán hivatalosan felhívta Ras- sayékat és közölte, hogy a mindszenti főszolgabíró a gyűlést nem engedélyezte, mivel nem áll rendelkezésére elegendő karhatalom. Áldozatok a kultúrának. Eger, 1922. április 1. A folyó iskolai évben Eger iskolaváros gazdagabb lett egy nagyfontosságú, gyakorlati célú tanintézettel a fiú-felsőke- reskadelmi iskolával. Az érsekség, a káptalan, a nemes város és egyéb intézmények felismerve ennek az iskolának életrevalóságát, vetélkedve igyekeztek biztosítani fenntartását, jövendő virágzását. Az iskolára való gyűjtésben Trak Gáza h. polgármester és Veszprémy Dezső igazgató buzgólkodtak. A róm. kath. fül felsőkereskedelmi céljaira a f. iskolai évben befolyt adományok a következők : Dr. Szmrecsanyi Lajos, egri érsek (felszerelésre 50,000 K., évi hozzájárulás 10,000) 60,000 K. Egri Fökápta- lan (felszerelésre 50,0Q0 K., évi hozzájárulás 10,000) 60,000 K. Eger város (felszerelésre 50,000 K., évi hozzájárulás 10,000) 60.000 K. Egyházmegyei Takarékpénztár R. T. évi hozzájárulás 10,000 K. Kevesvár- megyei Takarékpénztár évi hozzájárulás 10.000 K. Bőhm János, kanonok 10,000 K. Egri Takarékpénztár évi hozzájárulás 2000 K. Egri Hangya-Szövetkezet évi hozzájárulás 2000 K. Lakatos és Lemezárugyár évi hozzájárulás 2000 K. Egri Borszövetkezet évi hozzájárulás 2000 K. Gröber Ferenc, kereskedő cég 1£Q0 K^Müller Ferenc, kereskedő-cég évi hozzájárulás 1000 K. Polatsik Ferdinand kereskedő cég évi hozzájárulás 1000 K.^Uránia igazgatósága évi hozzájárulás 1000.K. Takács István, kereskedő-cég 500 K, Összesen: 222800 K. A nemeslelkü adományozók majdnem mind, egyelőre 10 éven át fogják adni a jelzett évi hozzájárulást, így a 10 évre lekötött összeg az érsekfőpásztor által felajánlott fűtőanyag értékével együtt eddig körülbelül 867,300 K. E szép adományért ezúton is hálás köszönetét mond az igazgatóság. A vármegye egy használt írógépet ajánlott fel az intézetnek, amiért szintén hálás köszönetét mond az igazgatóság. Itt keli még külön megemlítenünk, hogy a fiú felső kereskedelmi Segítő Egyesülete is megalakulhatott, amennyiben Su- bik Károly, érseki titkár 7000 K.-t adott e célra. Őszinte köszönet érte. Siketnémák felvétele. A siketnémák hevesmegyei, államilag segélyezett intézeté - be a jövő 1922—23. tanévre több, 7—10 éves körű siketnéma 'gyermeket vesznek fel. A kérvényeket f. évi június hó végéig kell benyújtani. Bővebb felvilágosítást az intézet igazgatósága (Eger, Káptalan-utca 29. sz.) ad. Szocialisták bírálata Szovjetoroszorszagról. A marxizmus csődje. — Jobb volt a cárizmus, mint a kommunizmus. — Vissza kell térni a kapitalista rendszerhez! Eger, 1922. április 1. Szovjetoroszország öt éves fordulója alkalmából a Becsben megjelenő «Arbeiter Zeitung«, amely mindig a legszélső kommunizmusnak volt szócsöve «Tőke és munka Szovjetoroszországban« címen hosszabb cikket közöl a mai orosz állapotokról. Az Arbeiter Zeitung tárgyilagosságát ebben a kérdésben senki sem vonhatja kétségbe, így célszerűnek látjuk a cikk fontosabb részleteit az alábbiakban közölni: «A pénz elértéktelenedése Oroszországban őrült iramban folytatódik. A rubel százötyenezerszer ér kevesebbet, mint bekében. És ez a hivatalos kurzus még szépíti a valóságot. A kamatláb szörnyen maga3, 129/o havonta., azaz 144%. Most már az a kívánat merült fel, hogy a jö vőben aranyban fizessék a kölcsönök után a kamatot. Ez még jobban fölhajtja a kamatlábat, mert a rubel értéke napi'ől-napra csökken. Már a mostani kamatláb is szörnyű kizsákmányolását jelenti a munkás Ságnak. Az általuk termelt iparcikkek 200°/o-os haszonnal kerülpek forgalomba. Ezt ők és , a hozzájuk hasönlő szegény emberek, mint- fogyasztók, kénytelenek megfizetni. A munkásság életnívója még az éhinséges területeken is rendkívül alacsony. Az állami üzemek alkalmazottai a proletárdiktatúra alatt valóságos értékre átszámítva csak fele annyi bőrt kapnak,, mint a cári uralom alatt«. «így Oroszország kénytelen visszatérni a kapitalista munkaviszonyokhoz. A' rosszul sikerült kommunista kísérlettel tönkretett országban a kapitalizmus a kezdet kezdetére tér vissza, abba a korba, mely semmi védelmet nem nyújt a prole táriátuenak. Az orosz proletariátus, mely 5 évvel ezelőtt hatalmas reményekkel eltelve köszöntötte a cárízmus bukását, most, a kommunista kaland következtében a kapitalizmus legalacsonyabb fejlődési fokának nyomorába eülyed vissza«. «Magyarországnak, Bajorországnak és Finnországnak, most pedig Szovjet- oroszorazágnak a példája is mutatja, ho'gy mi lesz a munkásság sorsa ott,ahol a kommunista íévtanokat megvalósítani próbálják«. Rottenstein-utca Egerben. A Katolikus Kör januári kultűrdől utánján hoztam szóba, hogy a Zsebkozben levő nemesi kúria, illetve régi emeletes ház, (legutóbb a -Répássy-, majd öröklés folytán a Kállay-családé lett), valamikor a nevezetes Rottenstein család birtokában volt vagy másfél évszázadig. Ugyanakkor — több más gondolattal együtt—fölvetettem azt, hogy milyen szép lenne, ha a Zseb-közből Rottenstein utcád csinálnánk. Eger h. polgármestere, hála Istennek, éppen úgy rajong Eger múltjáért, mint jó magam s indítványával egy régi nagy elődjét tisztelte most meg, midőn egykori lakóházának utcáját róla nevezték el. így lett a Zsebközből, a városi képvieelőtes tület szerdai határozata értelmében, — Rottenstein utca. Indigena-család volt a Rottensan-fa- milia, melyet az 1687. XXVIII. t. c. értelmében honfiűsítottak. S ennek egyik utóda, Rottenstein Antal, Éger város főbírája, vett birtokot Erdőkövesden. (Innét a család predikátuma is.) Fiai: Ferenc és Ignác círaerlevelet kaptak Mária Teréziától 1756 ban. Evvel a német nevű, de ízig vérig magyar családdal állandóan találkozunk Eger, valamint Heves és Külső Szolnok vármegyék történetében a XIX. század njásodik negyedéig. Rottenstein Antalt a vármegyei tisztújító szék (1715. szapt. 9-én) táblabírává jelöli és választja; 1718. szept. 30-án ismét íáblabíró lesz az Erdődy Gábor püspök, örökös főispán előlülése mellett tartott tisztújító széken; 1731-ben, okt 22-én — «haVayÁdám el nem fogadná» — Rottenstein Antalt választják meg alispánnak. Rottenstein Ferenc, a mi főbírónk fivére, követ-helyettes az 1728—^^9-diki országgyűlésen s ugyanő az 1741 diki in- surrekcióra egy lovast állít ki. A másik Rottenstein Ferenc, a főbíró fia, 1756. ápr. 26-án ismételten táblabirő lesz s még ugyanabban az évben, Barkő- czy Ferenc püsppk bizalmából, a püspöki javak praefectusa. Rottenstein Jánost 1773-ban esküdtnek, 1778. apr. 28 án pedig szolgabirőnak választja meg a vármegyei tisztújító szák. Rottenstein Mihály, az egri főbíró unokája, 1774-ben a m. kir. helytartótanács konziliáriusi méltóságáig emelkedik. Rottenstein József 1798-tól állott a vármegye szolgálatában s már 1805. szept. 3-án vm. jegyzővé választja a Fuchs X. Ferenc, első egri érsek elnöklósével tartott vármegyei tisztújító szék. Majd 1811- ben főjegyzője lesz a vármegyének s ezt a tisztet viseli 1818 ig, amikor ápr. 15-én másodalispáiraá választja Heves és Külső Szolnok vármegyék közgyűlése. Az 1832. évi (szept. 25.) részleges tisztújító széken neki volt legnagyobb ás leglelkesebb pártja az első alispánságra, de Pyrker László örökös főispán nem jelölte. Mindamellett a konzervatív párt jelöltjét is el kellett ejtenie az ellenzék háborgása miatt. így Rottenstein Józsefet bízta meg a törvényhatóság az első alis páni teendők végzésével. Remélték, hogy következő évben tartandó általános tiszt- újításon egyhangúan ültetik az első alis- páni székbe, de 1833. elején váratlanul meghalt. Végül: Rottenstein Pál 1842-ben szol- gabiró s az ő nevével letűnik a család. közéletünk teréről. r * Egy családból plóg ennyi jeles másfél száz év alatt, de minket egrieket, mégis leginkább érdekel Rottenstein Antal, ki a magyar családalapító Rottensan Frigyes fia vagy unokája s már 1710-ben tagja Egerváro8 bolső tanácsának. Pedig még fiatal ember. 1713-ban preceptor (adószedő-pénztáros) és pár év múlva birőhe- lyettes egész 1720 ig, amikor Döbrődy György «feóbiró» elhalálozván, egyhangúlag választják meg Egeryáros legelső tisztviselőjének.
