Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-04-02 / 76. szám

A hadirokkantak, hadiözvegyek, hadíárvák ezentúl nagyobb segélyben részesülnek. Az eltűntek hozzátartozói is több segélyt . kapnak, mint eddig. Eger, 1922. április 1. Ismeretes már olvasóink előtt, hogy a hadirokkantak, hadiárvák és hadiözve­gyek, valamint az eltűntek hozzátartozói a legutóbb kiadott miniszteri rendelet ér­telmében nagyobb segélyben részesülnek, mint eddig. Az igénvjogosúltság megálla­pítására városonként bizottság alakúi, melynek tagja a tanács által kiküldött tisztviselő, egy városi tisztiorvos, kőt had­viselt városi iakos ős a rokkant egyesület kiküldött tagja. ­A bizottságot Egerben Trak Géza h. polgármester már megalakította. E bizott­ság tagjai lettek: Simonyi Nándor dr. vá­rosi tanácsom. Glósz Kálmán dr. városi tisztifőorvos, Bűzás Gyula és Farkas Fe­renc egri lakosok, a rokkantak részéről pedig Vitéz Juhász Kálmán. A bizottság a működését a napokban megkezdi. , Fölösleges kommentárt fűzni ehhez a rendelethez, amelyből jóleső örömmel olvassuk, hogy a magyar állam szűkös anyagi viszonyaihoz képest segíteni akar azokon, akik az országért a' legtöbbet, vagy mindenüket áldozták. /L't A* * Száraz kenyér az út sarában. Jóaagy karéj volt. Fekete, falusi ma­dárlátta kenyér. A repedésekben már tanyát ütött a zöld penész-moha. . . . Száraz kenyér feküdt az űt sa­rában. Fölötte kőt égő szem lobogott. Az éhség vágya, mint reszkető kéz nyűit a kenyér után. . ­Az utcán senkisem járt. A kőt lobogó szem egy csupasz képű fiatal csavargó szeme volt. S a ráncos kéz, mely fölvette a kenyeret a sárból, egy hajlott, vén kol- dúsé. A hetvenöt esztendős koldúsé volt a kéz, amely gyöngéden leíörűlgette a ke­nyérről a sarat. S a szemek éltes tűzzel lövelltek a száraz kenyérre. De az ajkak dacosan csukva maradtak. A siheder szájúban összefutott a nyál. Éhség kínoz! : a koldúst. Mohó türel­metlenséggel vitte szíjához a kenyeret. S üi—j—ijjjá—■s——gw>n in n - s-jaciiii j—iTfin bmm—W——Bl És hogy mennyire méltó ügy a ket­tős Földesuraság, mint polgártársainak bizalmára, mi sem mutatja jobban, mint­hogy huszonöt éven át (1745. április elején bekövetkezett haláláig) minden évben egy­hangúlag ültetik a főbírói székbe. Ha semmi egyebet nem veszünk szá­mításba, csak azt, hogy egy emberöltőnél hosszabb ideig szolgálta Egert: már ez is nagy érdem. Fokozza ezt az érdemet az, hogy munkássága azokra az évtizedekre esik, amelyekben nagy főpásztoraink — Telekessy István, Erdődy Gábor gróf, Barkőczy Ferenc gróf — rohamosan kez­dik építtetni a török-uralom után romok­ban heverő Egert. S nem lehetett közön­séges ember, akit e nagy szellemek mun­katársukul fogadtak. S ugyancsak talpig férfiúnak kellett lennie annak az embernek, aki a «magyar, nőmet és rác nációból» vegyült s folyto­nos csete-patőkban elparlagiasodott egri lakosságot helyes irányba tudta terelni. No feledjük továbbá, hogy a százesztendős egri törökrabság is csak durvította az er­kölcsöket a lelkek pallérozódása csak a szatmári békekötés után kezdődig vala­mennyire. Végül — amit talán legelőször kellett volna említenem — sok ura parancsolőja volt akkor Egernek, akik (bármily jóin­dulatú lett légyen is egyik-másik) akarat­lanul is összeütközésbe kerülhettek a vá ros lakóival. A kettős földesuraságon (püs­pök ős káptalan) kivül itt volt Eger két réveteg pillantása találkozott a két mélyen lobogó szem tekintetével. Egészen gyerek volt még a csavargó. Gyerek. Tej képű. Kicsit piszkos, kócos, de sugárzott róla az ifjúság. — Az unokám lehetne, — gondolta a kicserzett képű vén koldűs. — Milyen szép a szeme. Mosolygott. A kenyeret ügyetlen moz- dűlattal nyújtotta a siheder felé. Egészséges fehér fogsor villant meg a penészes kenyér előtt. A csavargó torká­ból az öröm tagolatlan kiáltása szakadt föl. S a kenyeret féltékenyen melléhez szorítva szaladt . . . Átnyargalt az utcán. A koldűs szédülő fejjel bámúlta a loholó gyereket. Leroskadt az útra. Nagyot zuhanva terűit el a. pocsolyában elöregűlt teste. S mosolygott szelíden, megbékélve, mint néhány pillanattal előbb a száraz kenyér az út sarában. Lehűnyt szempillái mögül nevetett a gyerek után. (J. J) HÍREK, , Eger, 1922. április 2. Napirend 1922. április 2-án. ReggJ/s? órakor a Természetbarátok Túristaegye- siiletének kirándulói indulnak. D. e. 1/210 órakor Istentisztelet a görög-keleti templomban. » » 10 » az Ónk. Tűzoltó- és Mentőegye­sület közgyűlése. »» 11 » «Magyar Jövő» ünnepség a fő­gimnáziumban. » » II » «Magyar Jövő» ünnepség az ál­lami főreáliskolában. » » 11 » az áll. polg. leányiskola «Magyar Jövő» ünnepe. D. u. 6 « a Kát. Legényegylet kultúrdél­utánja. Kinevezés. A vallás- ős közoktatásügyi miniszter Pásztor József gyöngyösi állami főgimnáziumi tanárt a Műemlékek Orszá­gos Bizottságának levelező tagjává ne­vezte ki. A kormányzó leányának esküvője. Horthy Miklós kormányzó leányának, Paulának esküvője Fáy Lászlóval kedden, április 3-án, délelőtt 11 órakor lesz a Vár-plebá- nia templomában. — Ezzel kapcsolatban fölöttes hatósága: vízen innen Heves ős Külső Szolnok vármegye, vízentúl Borsod megye. Valamennyi között pedig legkuru- cabb volt a labanc, vagyis az osztrák helyőrség. . . Ember legyen a talpán, aki polgár­társainak közbécsülésőben is megmarad és mindezeknek helyt áll. És Rottenstein Antal Károly meg­tette. Nem egyszer ; nem egy-kőt évig, ha­nem egy negyedszázadon át nagy böl­csességgel, tapintattal, nem lankadó kitar­tással. Meg is becsülték polgártársai, mert halála után lefesttették a képét városi ta­nácstermünk számára. Képe ma is meg van, mint egyedüli egri polgárnak köz- becsülősből megörökített képmása a XVIII. századból. Méltó elismerés illeti a város mostani vezetőségét, hogy az érdemes Rottenstein nevet kiemelte a feledés homályából s a polgár-erények példájaként ismét odaál­lítja Eger lakossága elé. Hiszen csak ak-. kor lehet becsületes társadalmunk, ha a társadalom becsületeseit, jeleseit megbe­csüljük. Nekem ünnep lesz az a nap, amikor meglátom majd a «Rottenstein-utca» fel­írást. És lia nem veszi szerénytelenség­nek városunk érdemes tanácsa és képvi­selőtestülete, a h. polgármester úr felhí­vása folytán bátorkodom ráterelni a fi­gyelmet több más jelesünkre. Breznay Imre. közöljük, hogy a budapesti községi isko Iák képviselői Zilahy-Kiss Jenő tanácsnok vezetésével tegnap délelőtt ya12 órakor megjelentek Horthy Paula előtt, hogy üd­vözöljék főrjhezmenetele alkalmával. Az ünnepség a királyi vár trón termében folyt le, melynek keretében Zilahy-Kiss Jenő üdvözölte a menyasszonyt a fővárosi is­kolák személyzete és ifjúsága nevében. Ez alkalommal adták át a nászajándékot is, amely után Kiss Sándor operaénekes vezénylésével a 200 tagú iskolai énekkar hazafias dalokat adott elő, Huszár Aladár határrendőrségi tanácsos rehabilitálása. Két esztendei meghurcoltatás után ma érkezett le Huszár Aladár határ- rendőrségi tanácsos ügyében a belügyim niszter rendelete. A rendelet szerint a bel­ügyminiszter helybenhagyta a miskolczi főkapitányság fegyelmi tanácsának azt a döntősét, hogy Huszár Aladárt, a kommün alatti szereplőséből kifolyólag, az összes vádak ős azok ^Következményei alól fel­mentette ős hivatali állásába visszahelyezte, Adomány. U. K. tói 100, Altorjay Sán­dor dr. tói 50 koronát kaptunk Hubert Margit műlábára. Czakó megvonta a 30%-os bérleti ked­vezményt. Kissé furcsán hatott az a levél, melyet Czakó Trak Géza h. polgármester nek írt. A színügyi bizottság legutóbbi il­lésén ugyanis jegyzőkönyvi megállapodás türtént, miszerint a köztisztviselők páholy- bérleinél is 30%-os kedvezményt kapnak. A napokban irt levél pedig udvariasan bejelenti, hogy a 30% os bérleti kedvez­ményt a köztisztviselőknek nem adhatja meg, mivel fél, hogy a köztisztviselők fog­lalják le a páholyokat s igy nem találná meg számításait. Ezzel szemben a páholy bérlőknek 10%-os kedvezményt nyújt. A zenekari ülések árait 65 koronában álla pította meg. A zenekari ülések bérlői is élvezik a 10%-os kedvezményt. Hogy Cza­kó így megtalálja-e számításait, nem tud­juk, annyi azonban bizonyos, hogy na­gyon sok tisztviselő lemondana a páholy- bérlésről, ha komolyan meg akarná vonni a 30% os kedvezményt. Egy hét muiva — amint Írja — Egerbe jön s reméljük, hogy végre valahára tiszta képet nyerhetünk a színházi bérletekről. A Katolikus Legényegylet ma, vasárnap, délután 6 órakor rendezi idei IV ik kultúr- dőlutánját. A változatos műsor keretében Polánkay László dr. takarékpénztári igaz­gató tart előadást. Lesz egy művészi vo­nós négyes szám, az ifjúság pedig ének­kel, szavalattal és a Nihilisták c. kacag­tató 1 felvonásossal szerepel. Ügyvédi hir. al-torjai Altorjay Sándor dr. v. ny. rk. jogtanár az egyesített bírói ős ügyvédi vizsgát a budapesti iigyvődvizs- gálő bizottság előtt kiváló sikerrel letette. Ügyvédi gyakorlatát a közeli hetekben kezdi meg. Jutalmat kapnak az ifjúsági testnevelési egyesületek vezetői. Az O. T. T. havonként bizonyos összeget bocsátott a testnevelési bizottság rendelkezésére, melyből azok az oktatók, akik legalább 50 tagból álló test- nevelési egyesületet vezetnek, havi 400 K jutalomban részesíthetők. Felhívás az Oroszországba visszatérni el­hajtó hadifoglyokhoz. A belügyminisztérium tói érkezett távirati értesítés alapján, f. hó 11-őn a következőket zárt szállítmányban szállíják Oroszországba: 1. A Magyaror­szágban tartózkodó, hazájukba visszatér ni óhajtó orosz hadifoglyokat, akik a ha zatőré9ről lemondó nyilatkozatot nem ír­ták alá, vagy az aláírás óta elhatározásu kát megváltoztatták. 2 Az Oroszországba visszatérni óhajtó volt magyar hadifog­lyokat. 3. A hazatért hadifoglyaink kísé­retében ideérkezett orosz honos nőket, a- kik hazájukba visszamenni szándékoznak. A h. polgármester felhívja az érdekelte­ket, hogy a szükséges intézkedések meg­tétele céljából legkésőbb f. hő 6 án dél­előtti 12 óráig jelentkezzenek Simonyi Nán­dor dr. városi tanácsos hivatalos helyise­dében (Városház, 160. ajtó.)

Next

/
Thumbnails
Contents