Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-03-28 / 71. szám
Ära: hétköznap 2 K, vasár- és ünnepnap 3 K. Eger, 1922. március 28. kedd. XXIX. évi. 71. ss Egri népujjág dijai; po*Ul cxállltitt u fiéi félévi cldficetéct nein fogadónk cl äS^§g«d évre 150 X. — EfflS b6r* 50 K. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: B R E Z N AY IMRE. A hódmezővásárhelyi zászlóbontás. A. nemzetgyűlés és a kormány két évi munkája. — Az ország gazdasági rekonstrukciója. / Eger, 1922. március 27. Bethlen István gróf miniszterelnök tegnap reggel 9 órakor Hódmezővásárhelyre érkezett. Kíséretében voltak Mayer János, nagyatádi Szabó István, György Endre, Gömbös Gyula, Berky Gyufa, Ereki Károly, Szijj Bálint, Kolozsy Endre, Lu kovich Endre, Négyessy László, Simonyi- Semadam Sándor, Szádeczky-Kardoss Lajos, Karafiáth Jenő, Temesváry István, Kovács Dénes, Platthy György és még sokan politikusok, főispánok és a sajtó képviselői. A miniszlerelnököt a pályaudvaron Soós István polgármester és Sándor Lajos, az Egységes Párt helyi elnöke üdvö zölte. Bethlen válaszában kijelentette, hogy mikor Vásárhelyre jött, úgy jött, mintha hazajött volna. Ezelőtt másfél évvel, mikor mint erdélyi szülött, ide ellátogatott, senki sem ismerte, de ő sem a várost. Azzal, hogy a város képviselőjévé választották, a munkakedvőt adták vissza, mert ez sarkallta őt arra, hogy az aktív politika terére lépjen. Köszöni az üdvözlést és reméli, hogy a város lakosságának bizalmát ismét meg fogja nyerni. Az üdvözlés után a miniszterelnök a városházara hajtatott, ahol 3/„10-kor kezdetét vette a zászlóbontás A nagygyűlés alkalmával a miniszterelnök a következő beszédet mondotta: ' — Midőn a mai napon megjelenek Önök előtt, hogy képviselői kötelezettségemnek eleget tegyek, elnézésüket kell kérnem, hogy olyan hosszú idő után csak most teszem ezt meg. Miniszterelnöki nagy elfoglaltságom volt ennek az oka. Vannak, akik azt hangoztatják, hogy a nemzetgyűlés és a kormány nem sokat dolgoztak. Ez az ítélet nem egészen igazságos, mert a kormány mindent elkövetett, hogy a konszolidáció munkáját szolgálja, mindkettő munkáját azonban sokszor megzavarták váratlan események. De maga az európai atmoszféra is kerékkötője volt ennek a munkának. Elsősorban a pénzügyi konszolidációt szolgáltuk ős a pénzügyi téren akartunk rendet teremteni. A vagyonváltság után a földreform végrehajtása helyreállítja a szociális békét. Foglalkoztunk a tisztviselő- kérdéssel, lakáskérdéssel, a trianoni béke végrehajtásával sib. Végül nagy lépéseket tett a szabadságjogok helyreállítása terén. De mindezen tevékenységeket megzavarták újabb és újabb incidensek. Szólt aztán a királypuccsról és annak következmé- »yeiről, a velencei szerződésről, határki- if szításról, hogy a Millerand féle kisérőlevél még végrehajtva nincs és a szerződés megszegését látnák abban, ha a munka úgy folytatódnék, ahogy most folyik. A mai kormányprogramm felöleli a csonkaország összes kérdéseit. A pénzügyi helyzet súlyos, kénytelenek vagyunk bevételeinkből fedezni kiadásainkat s hosz- szú idő fog eltelni addig, amig ezt a célt elérjük. Ennélfogva takarékoskodnunk kell, mert nem bírunk el nagy kiadásokat. Egyszerűsíteni kell a kormányzatot és el kell bocsájtani a felesleges tisztviselőket. De a társadalom sem maradhat tétlen. Hozzá kell fogni a többtermeléshez. A nyersterményeket magunknak kell feldőltőség i Eger, LieetsK Líceumi sgo&ísfa; Telefess si&ém fi. goznunk. A népoktatást az utóbbiak szolgálatába keil állítanunk. A szakoktatás mellett mintagazdaságokat kell szervezni. Az állattenyésztés rekonstrukciója is feladatunk. Kell, hogy ipari állammá is alakuljunk. Az utolsó évben 29 milliárd importunk és 13 milliárd exportunk volt. így persze .nem lehet valutát javítani. Tehát itt az ideje, hogy ipart teremtsünk.. Megvan.ehhez mindenünk: szakemberünk, pénzintézetünk, önálló vámterületünk. Megvannak ennek az előfeltételei a kereskedelem terén is. Végül szólt a reparációs politika ká ros hatásáról, mely lehetetlenné teszi valutánk stabilizálását, majd annak a reménynek adott kifejezést, hogy a génuai konferencián meg fognak hallgatni bennünket. A nagygyűlés után díszebéd volt. Támojatja-e a tnunljapa'tt az pártot. Fúzióról szó sincsen. — A volt Nemzeti Munkapártból Nemzeti Polgári Párt alakul. — Az új párt párhuzamosan működik a kormányzó párttal. Eger, 1922. március 27. Az egységes párt alakuló gyűlésén Keglevieh Gyula gróf, a volt Nemzeti Munkapárt nevében kijelentette pártja készségét arra, hogy az egységes párttal együttműködjék. Ennek a formaságát azonban a volt munkapártiak értekezletének tartotta fenn. Kérdést intéztünk e tárgyban dr. Setét Sándorhoz, aki tudvalévőén a múltban Tisza István gróf politikájának legexponáltabb képviselője, s egyúttal a megyei nemzeti munkapárt ügyvezetője volt. Dr. Setét Sándor a következőkben volt szíves nyilatkozni: — A hevesmegyei nemzeti munkapárt tudvalévőén az októberi forradalom kitörése óta a politikai életben részt nem vett. Tagjainak egy része ugyan elhelyezkedett az uj pártok kereteiben, másrésze azonban teljes passzivitásban maradt, ami különösen a vármegye közgyűlésein volt tapasztalható, mert a törvényhatósági bizottsági tagok között a volt munkapártiak jelentékeny számban vannak. Ezt a pasz- szivitást most megmozdította Bethlen István gróf miniszterelnöknek az a felhívása, amellyel volt országos vezéreinket az egységes pártba és az aktív politikában való részvételre meghívta, akik aztán minket is csatlakozásra szólítottak. Én a magam személyét, régi elhatározásomhoz képest, — politikai exponáltságom miatt a forradalom és a kommunizmus alatt sokat szenvedett családom érdekében — teljesen ki akartam kapcsolni, azonban régi politikai barátaim részéről én is figyelmeztetve lettem arra, hogy senkinek sincs joga megtagadni azt a kötelességét, hogy az ország újraépítésének munkájában, erejéhez képest, résztvegven. Ugyanez a szempont jutott érvényre azon az előzetes tanácskozáson is, amelyet a múlt hétfőn a He* vesmegyei Nemzeti Munkapárt több tagjával tartottunk s ahol elhatároztuk, hogy a párt volt tagjait értekezletre hívjuk annak megállapítására, hogy a jelen politikai viszonyok között miképen helyezkedjünk el. Ennek a formája előreláthatóan az lesz, mint az országos pártban, hogy t. i. a párt egy része belép az egységes pártba, a másik része pedig a nemzeti polgári pártba, mely utóbbi tudvalévőén kooperál az egységes párttal, illetőleg a kormánnyal s programmjában kifejezetten a Tisza István gróf nemes politikai ha gyományainak életrehívását tűzte ki, amit különben a miniszterelnök is kifejezetten hirdetett Miskolczon. Ez volna tehát az a kardinális pont, akol a két párt intenciói találkoznak. — Magam természetesen a nemzeti polgári pártban fogok elhelyezkedni azokkal a politikai barátaimmal, akik velem hasonló gondolkozásúak s reményiem, hogy ezen a módon s abban a szerény keretben, amely így nekünk adva lesz, alkalmunk lesz együttmunkálkodni mindazokkal, akik nemcsak hirdetik, hanem komolyan megvalósítani is akarják a konszolidációt, a társadalmi és felekezeti megbékélést az egész vonalon és ezzel egy táborba gyűjtik az ország egész gazdasági építőerejét, összes erkölcsi és anyagi tőkéjével.
