Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-02-18 / 40. szám

Ära: hétköznap 2 K, vasár- és ünnepnap 3 K. i fiét, 1922 február 18. szombat XXIX. évi. 40 *s 'hím IBI ■IMIN ll*fiscf«ss dl)»* posta! szállítási «igéss és félévi cifiüzetést nem fogadunk el íSagged évre ISO W., — Kap hor* SOS POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: B R E Z N AY IMRE. Sxerkessróseg • Egeit Líccua. Sisdóhíiittli Líceumi agosssd^. Telefon ssúte 11. A pártol; erősen KIsznlődneH a Választásodra. Kásvét táján tartják meg a választásokat Az új nemzetgyüles csak félesztendős lesz. (Az Egri Népújság tudósítója jelenti.) Budapest. A választásokat hír szerint húsvét táján, vagy az április 16 — május 7 ike közé eső 3 héten belül tartják meg, ▼agy a határnapok valamelyikén. Az új nemzetgyűlés májusban ül össze és félévesre tervezett időtarta ma alatt megalkotja a választójogi és a felsőházi reformot, valamint tető alá hozza a legújabb törvényjavas­latokat. Ezt a főiesztendős nemzetgyűlést az­után már országgyűlés váltja fel, amely száj választójogi törvény alapján ül öbszö. At országbírói értekezlet felé fordul a politikai világ figyelme. Budapest. Saját tudósítónk jelenti: A politikai világ figyelme az országbírói értekezlet felé fordííl. Ennek terminusa eddig még nincB meghatározva, de kétség télén, hogy ez a legrövidebb idő alatt megtörténik. Beavatott helyről értesültünk, hegy az értekezleten részt vesz az ország valamennyi jogász tekintélye, a legfőbb bíróságok elnökei, olelnökei, azonkívül a legtekintélyesebb közjogászok. Az értekez­leten előreláthatóan részt vesz a kormány- só is, aki meghallgatja az egyes szakvé­leményeket. Az értekezleten kialakúit állásfogla­lás várható és az olyan auktoritású lesz, amely közjogi szemponibói nem lesz meg támadható. Ez az értekezlet állapítja meg a választások kiírásának idejét, ami vi­szont az aktuális napi politikának egyik főkérdése. A kereszténypárt biztos a győzelmében. A választások tartamára állandó bizott­ságot választ. Budapest. (Saját tudósítónktól.) A ke­reszténypárt ma délelőtt bizalmas megbe­széléseket tartott. Elhatározták, hogy in tőzőbizottság helyett állandó bizottságot választanak, amely a választások menete alatt az irányítást végzi. A várt nyugodt és biztos a maga győzelmében. A választásokban döntő fontosságú sze­rep jut a helyi jelölteknek. Hét nyolc jelölt is lesz egy egy kerületben. Badapest. (Saját tudósítónktól.) A pár­tok között a legtöbb kerületre nézve már kialakultak a felfogások a képviselőjelöl­tek személye tekintetében is. A beérkezett jelentések szerint nagyon jelentős sze­repe lesz sok választókerületben a helyi jelölteknek, akik nem egy he­lyen döntően szólnak bele a válasz­tási harcba. A választások hevességét jellemzi, hogy nem lesz ritka az olyan kerület, ahol hét-nyolc jelölt veszi föl a küzdelmet. —— Rendezik a képviselők fizetését. A jövő parlament tagjai 60 000 K tiszteletdijat és 20,000 korona lakáspénzt kapnak. ^ Budapest. (Saját tudósítónktól.) A nemzetgyűlés tagjai eddig évi 36,000 K tiszteletdíjat és évi 10,000 K pótdíjat kap­tak. A gazdasági bizottság mai ülése alatt az a nézet alakúit ki, hogy a jövő parla­ment tagjait a miniszteri osztálytanácsos ■ fizetésének megfelelő jövedelemben keli részesíteni. A bizottság véleménye szerint az a létminimum, amelyből a képviselők meg tudnak élni: 60,000 korona évi tiszte­letdíj és 20,000 korona lakáspénz. Szabadka kiürítése mellett dön­tött a hat úr kiigazító bizottság Kiszivárgott hírekből megállapítható, hogy a déli határkiigazítő bizottság dön­tése ránk nézve kedvező. A bizottságban ugyanis hárman a Ferenc-csatornáig, hárman a Dunáig való kiürítés mellett foglaltak állást. Csak a cseh és román delegátusok szavaztak a mellett, hogy maradjon meg az új határ, vagyis a szerbek továbbra is birtokolhas sák a Bácskát. A bizottság határozata a párisi legfelsőbb tanácshoz kerül, amely nek döntésétől függ a Bácska sorsa. Robogó vonat — vezető nélkül. A dermesztő hideg majdnem nagyobb szerencsétlenségnek leit okozója a Halas- zimonyi vonalon. A mozdonyvezető és a fűtő a hidegtől elvesztették eszméletüket és vezető nélkül robogott a vonat Kis­szállás és Göböljárás állomásokon keresz­tül. A robogó vonat már Halas felé köze­ledett, amikor a halasi védjelző előtt hir télén megállt. Ugyanis az alig tüzes gépet Kelebiátől nem fűtötték és így az magá­tól megállt. A mozdonyban megtalálták Kozma mozdonyvezetőt és Molnár József fűtőt. Mindkettőt a halasi kórházba szál­lították. A magyar irredentizmus jogo- súltsága. — Részletek Bartók Egyed dr. ciszterci r. fögimn. tanár múlt vasárnapi előadásából. —■ A legfelső tanács, mely Európa ügyeit intézi, szemrehányást tesz Magyarország­nak, hogy nem nyugszik meg a trianoni bölcs békében, hanem folyton ^táplálja az irredenta érzelmeket; hogy nem akar le­mondani az elszakított területekről és így Európa közepén folytonos nyugtalanságot okoz. Ezeknek a bölcs uraknak még böl- tsebb megjegyzésére volna válaszom Neked, te olasz, hogy ki találta ki az Italia irredentát, amelynek megvalósítá­sáért megszegted harmincegy éves eskü­det és árúlója lettél a hármas szövetség­nek. Neked, te francia, eszedbe hozom a revans eszméjét, mely negyven évig ott égett szívedben ős gyűlölné tett előtted mindent, ami német. Tőled pedig, művelt ség fáklyavivője, te gentleman angol, ki feltolod magadat a szabadság fáklyavivő­jének; ki Európa szögletéből védelmezed Magyarország elnyomott nemzetiségeit; megkérdezem, mi van a szerencsétlen írek­kel, adtál-e már nekik szabadságot, vagy csak más országban vagy a szabadság védője, otthon — lábbal taposod azt? Nézzük sorban, vájjon kiknek van nagyobb joga az irredenta érzelmeket éb ren tartani: nekünk e, vagy ellenségeinknek? * Olaszország a velencei köztársaság alapján követeli Trieszt, Isztria, Fiume, Dalmácia és Albánia vidékeit, mert csak így lesz Olaszország (mint volt Velence) az Adria királynője. A X. század végén III. Péter, velencei dogé, elfoglalja Arbe, Veglia szigeteket és fölveszi a dalmát her­cegi címet. Szent István családjával ro­konságba kerül és így fia, Péter, Szent István halála után hazánk trónjára jut. A XII. század elején Kálmán király ten­gert akarván szerezni országának, elfog­lalja Zaravecchiát és hogy meg is tart­hassa, rokonságba lép I. Roger normann gróf családjával, kinek leányát, Buzilát ve­szi feleségül. Kálmán folytatja foglalásait, Trau és Spalato birtokába jutnak. Halála után a­zonban B'alieri dogé elfoglalja Sebenicot és Zárát ős (annak ellenére, hogy II. Ist­ván csapatai győznek), Dalmácia Velencéé marad. Az a magasztos, vallásos szellem, mely a XL, XII. és XIII. században annyi ezer és ezer európait vitt Keletre, hogy a Szent­földet a pogányokíől megszabadítsa; mely annyi ezer és ozer keresztény életébe ke­rült: teljesen hidegen hagyta Velencét. Az ö kalmár szelleme csak azt számította mennyi haszna lesz mások vallásos buz­galmából; mily busás bőrt követelhet a tengeren való átszállításért. Mikor pedig 1202-ben a keresztes lovagok nem tudták a viteldíjat megfizetni, Dandolo dogé Zára alá viszi őket és Imre magyar királytól elfoglaltatja Zárát, majd Konstaníinápoly- ba mennek és 56 évre megdöntik a görög császárságot. Az utólsó Árpádok gyenge uralma alatt Velencéé marad Dalmácia. Midőn azonban az Anjouk kerülnek ha­zánk trónjára: Nagy Lajos dicsőséges har­cokban visszafoglalja Dalmáciát 1368. febr. 18 án. Ü8 nem sokáig marad magyar ké­zen, mert Zsigmond alatt, 1413. ápr. 17-éa

Next

/
Thumbnails
Contents