Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-02-18 / 40. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG A városfejlesztéshez. •Az Érsekkert mögött lévő terület alkalmas házépítésre. — Semmivel sem fekszik mélyebben, mint a belváros bármely pontja.« — Ringelhann Béla válasza Szongott ' Tivadarnak. Eger, 1922. február 17. Az «Egri Népújság« folyó évi 24. ; számában megjelent közleményemhez fű zfctt szerkesztői megjegyzés, másrészt Szongott Tivadar kir. járásbírő úrnak ugyan erről a kérdésről Írott s e lap 29. számában megjelent közleménye arra indítanak, hogy a fölvetett kérdéssel, mint közérdekű üggyel, továbbra is foglalkozzam. Legelőször Szongott kir. járásbírő úrnak arra a megjegyzésére kívánok válaszolni, hogy a közleményben kerékkötést lát, Téved a cikk írója. Oélotn a közlemény megírásánál az volt, hogy a he lyesebb város építési politikára mutassak rá. Tettem ezt egyrészt azért, mert következetes akartam maradni önmagamhoz akkor, amikor a háború kitörése előtt ugyanebben az ügyben az akkori «Egri Újság« hasábjain megjelent cikksorozatomban elfoglalt álláspontomat tovább akartam propagálni, másrészt most, mert hiszen tudatában vagyok annak, hogy a mai közgazdasági viszonyok között legfeljebb a telek megszerzéséről és nem a házak felépítéséről van még szó. A háztelek tehát ma legfeljebb veteményes föld ként használható és ez esetben teljesen igaza van az igen tisztelt kir. járásbíró úrnak a kerékkötést illetőleg, mert a város szempontjából ugyan teljesen közöm bős az, hogy az illető telektulajdonos a városhoz közelebb, vagy távolabb fekvő területen termeszti-e háztartási szükségleteit. A megszerzett telek azonban annak tulajdonosát befejezett tények elé állítja, a célom éppen ennek megakadályozása. Sokkal kisebb bajnak tartom azt, ha a telekmeg8zerz‘ős kissé elhúzódik, mint azt a körülményt, hogy a város szempontjából alkalmatlan területeket parcellázzanak. Most pedig rátérek a legsúlyosabb érvre, nevezetesen arra, hogy az Érsekkert mögötti terület mély fekvésű, nedves; azon a patak magasabb vízállásánál a újra Velencéé lesz, csak Veglia és Ragusa marad a magyaré. Veglia elszakad később, Ragusa pedig önálló köztársasággá lesz. A törökök 1537-ben meghódítják Clis- aát. Ettől kezdődik a török hódoltság és tart 1718-ig, a passzarovici békéig, melyben Velence Dalmáciát kapja. 1797 ben Napoleon elfoglalja Velencét, véget vet önállóságának és Dalmáciát az osztrák tartományok közé sorozzák. 1809 ben Veglia, Cherson, Lussin francia lesz, 1816 ban pedig Dalmácia osztrák örökös tartomány. Hasonlóképen osztrák birtok lesz Velence is és marad 1866. aug. 24 ig, midőn a cor- monsi békében Ferenc József császár Velencét átengedi Franciaországnak, am^ly Nizzáért átengedi Olaszországnak. 1871. február 8 án megszületett az Italia Unita, de nem voltak megelégedve, mert voltak Itáliának meg nem váltott részei (Italia irredenta) s ezek, mint említőm, Nizza, Sa- voya, Dél Tirol, Isztria, Dalmácia, Albánia. A legfelsőbb tanács olasz tagja, tedd szívedre kezedet: nagyobb jogod van neked az It iia irredentára, mint nekünk Kolozsvárra ? (Befejező közlemény a jővá számban.) talajvíz felszivárog s melyet az Eger folyó időnkint elönt. A legelső érvvel könnyen végezhetek. A kérdéses terület az egyedül irányadó Eger folyó fenéknívőjához viszonyítva, semmivel som fekszik mélyebben, mint a belváros bármely pontja, sőt kijelentem, hogy a város egy°s pontjainak, így pl. a Mecset, Tél utcák fekvése mélyebb. Most pedig áttérek az utóbbi három érvre s azokat együttesen fogom tárgyalni, mert hiszen azok okozója közös. A legutólsó (1912. évi) árvíz után a város főmérnöke, Bárány Géza, tanulmányokat folytatott az árvizek okait illetőleg, majd a város képviselőtestületének határozatából elkészítette az Eger folyó szabályozásának terveit, amelyek az illetékes minisztériumokat is megjárták. E tanulmányból megállapítható az, hogy az árvizet a város területén a különböző, részben még meglevő hidak okozták, melyek közül a Malom utcait át is építtették, de a Káptalan-utcai és Sas-uti duzzasztó művek még fennállanak. Megállapította az, hogy az Érsekkert mögött fekvő káptalani földön lévő patak-kanyarulat, mely a víz sebességét csökkenti, átvágással megszüntetendő s az alsó malom zsi’ipje elbontandó. Végül — és ez a legfontosabb — az Érsekkert mögött fekvő területen a patak medre gazos, partja szakadozott, az egész meder sürgősen kitisztítandó s partfala kiépítendő. Ezek a munkálatok a közbejött háború következtében nem hajtattak végre. Ma is fennáll tehát még azon körülmény, hogy a város déli oldalán a partfallal nem védett patakmeder űrszelvénye kisebb, mint a belváros területén. Ebből következik, hogy a gazos és szakadozott partoldalon a víz folyása egyébként is lassúbb lévén, a kisebb meder a város területén is megnagyobbodott víztömeget levezetni nem képes és még akkor is el kell öntenie a kérdéses területeket, ha a belváros egyébként árvízmentes. Én m&gam sem tudom elképzelni a kérdéses területeken a város építést patakszabályozás nélkül, de a fentebb közöl- tekből a laikus előtt is látható, hogy azt még abban az esetben is végre kell haj tani a belváros védelme szempontjából, ha ott építkezés egyáltalán nem történnék. Ezzel kimutattam azt, hogy a felhozott összes érvek maguktól elesnek, a kérdéses területek házhelyek építősére igen is alkalmasak.*) Eger, 1922. február 16, Ringelhann Béla, oki. gépészmérnök. *) Ha t. i. a patakszabályozás megtörténik s remélt eredményei igazolják a számítást, vagyis beválnak. — Szerk. Kötél általi halálra Ítélt kém. Budapest. A budapesti honvéd katonai törvényszék Szilassy Antal századoshadbíró elnökletével ma tartotta meg Frey István cipész ügyében a főtárgyalást. Frey Istvánt ugvanis a pozsonyi cseh kémiroda küldte át C-onka Magyarországra, hogy a katonai fölszerelést és katonai titkokat kifürkéssze. A katonai törvényszék Frey Istvánt kötél általi halálra Ítélte. Panaszkodnak a kéményseprők. Nem kapnak munkaerőt. — Kevés a 3 korosáé kéményseprési díjazás. Eger, 1922. február 1T. A háztulajdonosok nem egyszer panaszkodtak már amiatt, hogy a kémény- seprést a kéményseprők elhanyagolják. Hogy tüzrendészeti szempontból a kéményseprés milyen nagy fontosságú, igazolják azok a kisebb nagyobb tűzesetek, amelyeket a fölülotesen tisztított kémények oko*- tak. Tegnap is volt kéménytűz az Űjka- s^árnya utcában. A háztulajdonosok aggodalma tehát jogos. Munkatársunk több egri kéményseprőmesterhez kérdést intézett, hogy mi a válaszuk a háztulajdonosok panaszaira. S a kéményseprők újabb panasz- szál válaszoltak. — A helyzet úgy áll, — mondották — hogy nem kapunk munkaerőt, mert nest tudjuk megfizetni. Most — téli időben — egy egy kéményseprő kerületébe 400—4M ház tartozik. A 3 koronás kéményseprési díj mellott 3000—3200 korona keresete va» a mesternek. Hát lehet ebből a kicsiny összegből segédet tartani ? Egy segéd 20W korona fixet kér havonként, a fizetése» kívül övé a tűzhelyek, sütők, kályhák, stb. tisztításáért járó díjazás is. Miből adjunk 2000 korona fixet? A mesterek a legcsi korgóbb hidegben reggeli 4 órától estig dolgoznak, csakhogy eleget tegyenek a közönség igényeinek. De a legmegfeszí- tetíebb munkával sem tudják segéderő nélkül úgy elvégezni kötelességeiket, hogy e tekintetben valahol hiány ne merülő« föl. Kérvényt kérvényre Írunk. Mindhiába. Azt mondják, hogy a várost több kéményseprési kerületre osztják föl. De ezzel az intézkedéssel csak a kéményseprők megélhetését nehezítenék meg s végül is nem akadna pályázó. A dolgo» csak úgy lehetne segíteni, ha olyan dijakat állapítanának meg, amelyek lehetővé tennék a segéderők alkalmazását. A ház- tulajdonosok már csak tűzbiztonságuk érdekében is szívesen fizetnének egy két koronával többet. Illetékes helyen arról értesültünk, hogy a készülőben lévő kéményseprés* szabályrendelet összeegyezteti az érdekeket. Kis hirek a nagy világból. Egy hivatalnokleány 3 és félmilliót» csalást követett el. — Mindenfelé enyhült az idő. — Anglia csak egyezkedéssel mentheti meg hatalmát Indiában. — A szerb kormány meg akarta gyilkoltatni Radicsot, a horvát parasztpárt vezérét. — Száíbzer frankot ioptak el egy francia bankjegynyomdában. — A főváros nem engedi emelni a villamosok tarifáját. — Massaryk lesz Sándor szerb király násznagya. — A nagyköveti tanács a jövö héten dönt Ká roly király évjáradókáról. — 3200 millié cigarettát gyártanak az idén a magyar dohánygyárak. — Anglia erős Németországot akar. — Az osztrák K-át 011— 01Ä centimeson stabilizálják. — A francia külügyi bizottság elfogadta a Magyarországról szóló jelentést. — Nagy vízhiány va» Bécsben. — A szegedi egyetemen erőse* csökkent a beiratkozok száma. — A juga szláv határmegállapító bizottság is megkezdte működését. — Kiadják az Angol- országban lefoglalt magyar javakat — Amerikára vár Európa élelmezése. — L*- égett a lévai katonai raktár. — A Horto bágyon végleg abbanhagyták a gázkutatásokat.
