Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-07-26 / 167. szám
Ara 2 korona. Eger, 1921. julius 26. kedd. XXVIII. évi. 167. sz. § POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: B R E Z N ÄY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Liceaiii. Kiadóhivatal s Líceumi nyomda, Telefon szám 11, Mayer János v. miniszter külföldi útjáról. — Az Egri Népújság munkatársától. — Előfizetési dijak postai szállítással; igész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Mégged évre 110 X. - Egg hóra 40 K. A magyar föld hálája. Eger. 1921. júl. 25. Talán sokak előtt túlzottnak látszik az a felfogás, hogy Magyarországot, — még ily megcsonkított formájában is, — talpra állíthatja egy bőséges termés. Mindazáltal érdekesnek tartjuk ama gazdasági és politikai vonatkozásoknak a kifejtését, melyek a jó termés nyomában fakadnak. Nyilván érdekelni fogják olvasóink táborát azok a lehetőségek is, amelyek elé tekinthet sokat szenvedett népünk és országunk. A sivár jelen sokszor annyira ránehezedik lelkünkre, hogy szinte elveszítjük a jövő iránt való bizodalmunkat. A nehéz viszonyok, melyek között élünk, mint valami hályog takarják el szemünk elől a jobb jövőt. Ne hagyjuk el azonban magunkat, hanem nézzünk bizodalmas arccal abba a jövőbe, mellyel a mi sajátos magyar viszonyaink kecsegtetnek. Most döntik halomba rengő aranykalászok dús tömegét szorgalmas férfi- és asszonykezek s fölcsendűl a jobb jövő első szózata: lesz búzánk, lesz kenyerünk. Jó termés és jólét szoros összefüggésben vannak egymással. Ez már nagyon régi igazság. Gyáraink üzembehelyezését, a külső kereskedelem erőteljes megindulását, középosztályunk helyzetének javulását, pénzünk értékének állandósítását s ezzel kapcsolatban külföldi hitelünk javulását: a jó terméstől várjuk és várhatjuk. Gazdasági megerősödésünket, mely a jó termés nyomában jár, politikai megújhodás és megállapodottság is nyomon kiséri, mely nyugodt parlamenti életben és teljes jogbiztonságban nyilvánul majd meg. , Ne csüggedjünk tehát, mert a magyar föld a mi nemzeti kincsünk, remény- sugárunk, mély nemzeti megújhodásunknak legbiztosabb záloga. Történtek-e letartóztatások a Károlyi ügyben? Budapest. A M. T. I. jelenti: Windischgrätz Lajos herceg ismert vádjai ügyében, úgy látszik, hamarosan megkezdődik a bűnösök előállítása. Az ügyészség már megkapta a kormány utasításait. Tegnap az a hír terjedt el, hogy több neves politikus ellen elfogatási parancsot adtak ki. Megállapítást nyert, hogy van ugyan folyamatban eljárás egyes politikusok ellen, ez azonban nincs összeköttetésben Windischgrätz hercegnek Károlyiék ellen beadott vádjaival. Eger. 1921. július 25. Az «Egri Népújság» két ízben foglalkozott a zöld internacionáléval. A két közlemény nem mindenben födte egymást s ez alkalmai szolgált nekem, hogy e tárgyban eszmecserét folytassak Mayer János v. miniszterrel, aki a párisi nemzetközi agrár-kongresszuson részt vett. E hó 24-én, vasárnap hajnalban érkezett Mayer János Kompoltra családjához. Miután az-úti fáradalmakat kipihente, készséggel adott felvilágosítást útjáról, mit a szövetség megbízásából Schandl és Blas- kovics társaságában tett meg. — Mauri olasz földmivelésügyi miniszter közbejöttével kerültünk Párisba, hol a franciák kitüntető szívességgel fogadtak, aminek élénken adott kifejezést az őszes bácsi, Delalande elnök. Cirka 50 delegátus volt jelen. A franciákon kívül: angolok, olaszok, irek, hollandok, belgák. A németek nem jelentek meg. Feszélyezi őket a felső sziléziai kérdés. Reánk is neheztelnek, hogy a franciában bízunk. — Mi a célja a zöld internacionálé- nak? — kérdem. — A nemzetközi agrárszövetség az őstermelőket fogja sorakoztatni a destrukció ellen. Emlékezzünk ! Hogy nálunk a forradalmi, kommunista, szocialista alakulás oly könnyen ment, okai a polgári társadalom szervezetlensége, a szociáldemokraták szervezetten fellépő terrorja voltak. Ha a polgári elem szervezve van, nem jutottunk volna abba a mély örvénybe, amelybe estünk. Ezt megelőzendő, a földmívesek világszövetségét állítjuk be falanxnak, hogy azon megtörjék minden romboló munka. Szívesen követünk mindenkit, aki keresztény és nemzeti alapon fölépített alakidatot létesít. — A destrukció elleni védekezésen kívül van-e még más rendeltetése is a szövetségnek ? — Igen. Fontos gazdasági kérdéseket feszegettünk. A termelés, állattenyésztés kerültek szóba, de csak általános vonásokban. — Hol lesz a szövetség középpontja. — Egyelőre Párisban, később valószínűleg Hágában. — És a legközelebbi kongresszust hol tervezik ? — Az írek Dublint lanszírozták, a franciák, diplomatikusan, újból Párist jelölték. Különben a magyar és az ír depu- tátusok között nagyon meleg volt az érintkezés, hisz’ mindkét nemzet sokat szenvedett, lerázta már a béklyókat, amelyek boldogulását akadályozták. «Magyarország Ausztriától — mi Angliától függetlenítjük magunkat,» — mondották az írek. — Útjában mi volt az összbenyomása ? — Franciaországban az emberek a múlt gloir-jáből, a győzelemből akarnak élni, ezért agrikulturájuk nem oly intenzív, mint a németeké, akik a munka emberei. Franciaországban közepesen művelt földek, meszeletlen házak, törött ablakok, itt-ott rossz burkolatú utcák mutatják a tespedést, csak a parlament hangoskodik fülsiketítő módon. A mi Ruppertunk szelíd bárány a francia képviselőn: zajongó farkasaihoz. Németországban hatalmas gabona- és búzaföldek, csodás kapások, éjjelnappal dolgozó gyárak, kohók igazolják, hogy Németországot legyőzni nem lehet. A németek élni akarnak, dolgoznak a jövőért, amely valóban az övék. Delet harangoztak. Búcsút vettünk egymástól. Utamban eszembe jut még valami. A kongresszisták közös ebédjüket a kereskedelmi alkalmazottak dísztermében költötték el. Delalande feje fölött a falon ott függött a megkoszorúzott kereszt. Az agráristák és a merkantilisták, ime, egy táborban, a kereszt jegyében. Értem. Nincs köztük világot jelentő válaszfal; idegen világnézet nem bontja meg őket, mint nálunk a nemzetközi zsidó felfogás. Ezért nem értik ők a mi antiszemitizmusunkat, de mi megértjük az ő szolidaritásukat, — mondotta még Mayer. Életbe lép a lakbér-rendelet. Budapest. A M. T. I. jelenti: A házbér augusztus elsejével drágább lesz. Életbe lép az új lakbér-rendelet. Felemelt lakbéreket csak azoktól lehet követelni, akik erre nézve már megállapodtak a házigazdákkal, vagy azoktól, akik a bíróság jogerős ítélete alapján kaptak idevonatkozó határozatot. A legnagyobb bér Budapesten az 1917. évi lakbér 90%-a, vidéken 05%-a. Minden magasabb béremelés érvénytelen. Az üzletekre és irodákra ez a rendelet nem vonatkozik, amennyiben szabad egyezkedés tárgyát képezik. A béremeléstől számított 15 napon belül a lakbér aránytalan fölcsigázása ellen fölebbezés adható be.
