Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-07-24 / 166. szám
Ära 2 korona. Eger, 1921. julius 24. vasárnap. XXVili. évf. 166. s*. Előfizetési dijak postai szállítással ? Uyész és félévi előfizetést nem fogadunk el. lagged évre 110 E. — Egg bóra 901. — POLITIKAI NÄPILÄP. Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE. Szerkesztőség* Eger, Licetssa. Kiadóhivatal * Líceum! agomdai Telefon szám n. A szent jóvátétel nevében. Az ellenőrző bizottság és Németausztria. A Miskolczon megjelenő Magyar Jövő c. laptársunk egyik utóbbi számában olvassuk a következő tanulságos cikket: Régi katona bajtársammal, R. J. bécsi kereskedővel, hozott a véletlen össze a miskolczi gyorsvonaton. Beszélgetés közben az ausztriai jóvátételi bizottságra terelődött a sző és barátom sok érdekes részletet mondott el annak «működéséiről. — Tudod, kedves barátom, — kezdte, mi régen sejtettük, hogy a jóvátétel nem azt jelenti, hogy a rajtunk esett sérelmeket teszik jóvá, de csak most tudtuk meg valódi jelentőségét. Most, amikor láttuk, hogy tulajdonképen a jóvátétel nevében velünk, az amúgy is tönkre tett, szátda- rabolt és erőforrásaitól megfosztott országgal akarják a háborús pusztítások egy részét megfizettetni. Azt kezdettől fogva gondoltuk, hogy meglehetős drága lesz ez a kis jóvátétel, de hogy ezzel is csak újabb mérhetetlen kárt, szégyent és gyalázatot hoznak reánk és csak késleltetik az újjáépítés munkáját, ezt már igazán nem gondoltuk volna. — Pedig, sajnos, így történt. Nagy apparátussal érkezett meg a bizottság, voltak közöttük angolok, franciák, olaszok, amerikaiak és japánok. Lehettek vagy kétszázan. A modern szállító eszközöket, az autót, sem felejtették odahaza. Volt velük vagy 80 drb. Használták is őket eleget I (mind a mi költségünkre ment) és bizony váratlanul megjelenhettek az ország bármely pontján. Főcél volt teljesen tönkre tenni a nőmet népet. Kutattak és lehetően fölfedezték mindazokat az erőforrásokat, melyek szerintük a saint-germaini békeszerződős értelmében szerencsétlen országunkat meg nem illetik, illetve melyeket a magas bizottság fölöslegesnek Ítél. Sajnos, ez a megítélés legtöbbször a mi kárunkra történt. Tönkre tettek sok mindent, amit nehéz munka hozott létre és minek j csak' távolról lehetett volna köze a hadi fölszereléshez, ellenben igen sok polgári célra használható lett volna. — Kedves és előkelő idegenek képében jelentek meg ezek az urak, kik látszólag mivel sem törődve, inkább a nagylelkűt adva, közvetlen érdeklődésükkel hamar közel tudtak férkőzni egyesek leikéhez. Sokan, még magasabb állású polgári hivatalok vezetői is, csak az utazó idegent látták eleinte bennük, kiknek a kért felvilágosítást megadni lovagias kötelességüknek tartották s bár az angol, vagy francia nyelvet alig törték, mégis ezen a nyelven igyekeztek mindent alaposan megmagyarázni, ahelyett, hogy a felvilágosítás elől egyszerűen kitértek volna, vagy az okvetlenül megadandó választ a velük levő saját összekötő tisztjeink utján adták volna meg. — A tájékozatlanságot és bizalmat ők azután rettenetesen kihasználták később — a mi kárunkra. Építős helyett újra csak romboltak. Segítő baráti jobbot ígértek s e helyett tátongó örvénybe taszítottak. Kíméletlenül tették rá kezüket mindenre s vittek el mindent a szent «Jóvátétel« nevében, ami csak a legtávolabbi vonatkozásban állott is a háborúval. Például: a határszéli községekben a német tüzérség által elhagyott kerek lapos sapkákat, mint «Hadianyagot«, leszedték az utca-gyerekek fejéről. — Nálunk utólag az is hibának bizonyult, hogy egyesek és testületek, midőn a bizottság tagjait vendégül látták, tehetségükön és módjukon; felül is igyekeztek kimutatni a gavalléros vendégszeretetet. Ezáltal használni akartak az ország ügyének. Valóban pedig mivolt az eredmény? A bizottság tagjai a jólétnek és a fizetés- képességnek oly fokát állapították meg, mely jóval túlhaladta a valóságot. így húzták meg a srófot, ezért is lett olyan borsos a mi jóvátételi számlánk. Megkérdeztem rnég, hogy a politikailag elégedetlen elem, hogyan viselkedett a bizottsággal szemben ? — Előfordult, bár ritkábban — felelte — hogy ezek az elemek is támogatták bizonyos mértékben a bizottságot. De azzal tisztában volt mindenki, hogy aki besu- gásra vetemedik, az közönséges hazaáruló és bitófát érdemel. Ezek a besúgók a nép legalávalóbb rétegéből kerültek ki, akik nyomorult pénzért mindenre kaphatók voltai. Nem gondolták ezek meg, hogy a «Judás-pénz* a mi keserves filléreinkből kerül ki, mert hisz’ az antant bizottság teljes költségeit végeredményben mégis csak Ausztriának kellett megfizetni. No de gondoskodunk róla, hogy ezek a gazok alattomos munkájuknak ne élvezhessék gyümölcsét . . . Lesz még a kutyára dér! Elgondolkozva váltam el barátomtól. Vájjon, hogy lesz nálunk? (—) Az „Egri Népújság“ gyűjtése Áthozat 1921. július 22-ről . . . 2080 K Kriston Endre apát-kanonok . . 1000 K özv. Kriston Miklósné ................... 1000 K K ronberger József t. kanonok. . 200 K Subik Károly pápai kamarás . . 200 K Káplár Ágoston érs. jegyző . . 200 K László Jánosné.............................. 200 K Kapetz Károly .............................. 30 K J ilek Károly................ 100 K Ö sszesen 5010 K a hadifoglyok hazaszállítására. Eger, 1921. július 23. Örömmel számolunk be mai gyűjtésűnk eredményéről, amely meghaladja a 2900 koronát, ügy látjuk, hogy a hazafias és megértő lelkek méltányolják törekvésünket. Éppen ezért bízunk abban, hogy munkánk eredményes lesz és az erős magyar érzésű Eger ebből a nemzetmentő munkából is kiveszi a maga becsületes részét. Belső politika. Fővárosi tudósítónk jelentése: A Ház még hosszú ideig fogja tárgyalni az indemnitást. A javaslathoz u. i. sok szónok iratkozott fel. A vagyonváltsáo- vitája csak a hét végén kerül tárgyalás alá. Előbb a pénzügyi és földmivelésügyi bizottság hozzáfűzi módosításait ős így kerül tárgyalásra. Augusztus l ére azonban ezt is tető alá hozzák ügy, hogy a sokat emlegetett nyári szünet clAor kezdődik meg. Nagyatádi és Mayer megállapodtak abban, hogy előbbi 3 hétre teljesen visszavonul nemcsak a minisztériumtól, hanem a párt irányításától is. A földmivelésügyi minisztérium vezetése és a párt-irányítás a Mayer János kezében lesz. Arany-érem hamisító miniszter. München. Frauendorf bajor kereskedelemügyi miniszter lemondott. Erre a lépésre azonban nem a saját jószántából határozta el magát, hanem azért, mert kiderült róla, hogy ritka arany-érméket hamisított. A hamisított érméket eladta a vásárokon, ami" végre rá nem sütötték a szégyent. Kihalb gatása során azt mondotta, hogy kevés lévén a fizetése, kénytelen volt más módon «megkeresni* a pénzt. A cseh közélelmezési miniszter fenyegetése. Prága. A közélelmezési miniszter a magas húsárak ellen összehívott konferencián kijelentette, hogy ha a hentesek és mészárosok le nem szállítják a magas árakat, kénytelen lesz tőlük megvonni az iparigazolványt és állami mészárszékeket állít fel. Rémhírek a hadikárpótlásról. M. T. I. A külföldi lapok több milliárdos hadikárpőtlásrói Írnak. E híreket egyszer már Bánffy külügyminiszter is megcáfolta. Most Hegedűs nyilatkozott ilyen értelemben : Magyarországnak 4 millió font sterling és 500 millió frank tartozása van. Ezt kell törlesztenünk. Ennek is föltétele, hogy halasztást kapjunk. Erről tud a jóvátételi bizottság is. Egy milliárd arangmárka már együtt van. Berlin. M. T. I. A Lokalanzeiger jelenti, hogy az antant jóvátételi bizottság további 6 váltó beváltását ajánlotta fel 10—10 millió dollár értékben. A birodalmi pénzügyminiszter erre összehívta a pénzembereket és ott bejelentette, hogy az augusztus 31-én esedékes egy milliárd arany márka már együtt van és bármely pillanatban ki tudja fizetni az antantnak.
