Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-07-23 / 165. szám
Ara 2 korona. XXVIII. évi. 165. st, I Eger, 1921. julius 23. szombat. Előfizetési dijak postai szállítással i £$ész és félévi előfizetést nem fogadunk el. j 3i»gped évre 110 K. — Egp hóra 40 K, — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE. Szerkeszt&iégi Egér, Liccbm. Kiadóhivatalt Líceumi ugorad;». Telefon szám il. „Közip- és Ktlctoirópa szÉtbomlását oHoztnH.. Magyarbarát hangok a francia szenátusban. — Briand már nem gyűlölködik. Roosewelt evangéliuma. Eger, 1921, július 22. Az Egyesült Államok volt köztársasági elnöke, lapjaink szerint, két irányban tett fontos kijelentéseket. Az egyik így hangzik: Amelyik nemzet férfiai félnek a háborútól, az rothadt; a másik pedig ekként szól: Amely nemzet asszonyai félnek a sziiléstől, az a nemzet is rothadt. Mélyre ható megállapítások ezek. Wilson nemzetközi szövetségről, örök békéről ábrándozott, lefegyverezésre gondolt; utána kiáll Amerika egyik legnagyobb államférfia a fórumra, régi tételt hirdet, amelynek hallatára a pacifisták, a defe- tisták befogják fülüket, fenyegetőznek, sajtőhadjáratot proklamálnak, Roosewelt pedig, mint a tengeri bója, makacsul ragaszkodik kimondott szavához. Károlyi pacifizmusa, Linder hadügyminiszter részeges mondata: Nem akarok katonát látni, — tehát a rothadás jellegét viselik, el- férfiatlanítást jelentenek, az elpuhultság jelei. Roosewelt a háborút nem önmagáért vallja, de tart a régi közmondással: si vis pacem, para bellum. így a világbéke utópia. Messze lévő ideál, amelyért rajonghatunk, de elérni nem fogjuk. Roosewelt fél a világbékétől, mert elsülyedést, elpuhultságot vonna maga után. A másik állítása még inkább helyt álló kijelentés, a — gyermekektől való félelem. A fájdalmak, a gyermekgondozás terhe, a terhektől való szabadulás, az ón cselekvési szabadsága, a női kellem megőrzése, a vagyon és más okok hatnak össze s az asszonyoknak nem lesznek gyermekei. E bűn társadalmunk rákfenéje. Szedi áldozatait fent és lent; városokban és falvakban. Bel- és külföldön üres bölcsők, hangtalan gyermekszobák, kedélytelen a- pák, anyák örömtelen élete: az erkölcsi züllést, a rothadást jelentik. És mindez még a háborúnál, a vesztett csatánál rosszabb. Sőt már rendszeressé vált ez az epidémia, amin se az államhatalom, se a társadalom, se a tudomány nem tud segíteni; csupán a vallás, amely ellen éppen azok az államok hadakoztak a legjobban, melyek leginkább érzik az egyke átkát. Roosewelt megállapításai szomorú valóságokat tárnak föl. E megállapításokat kemény szavakkal bélyegezi meg, de — sajnos — a megállapításoknál nem megy tovább. Evangéliuma száraz, pogányos, világias, a hideg orvos diagnózisának erejével hat, a beteg azonban — meghal. Igen: halódnak, pusztulnak, degenerálódnak az emberek, hol a férfiak és az asszonyok nem állnak hivatásuk magaslatán ; hol az önző cél minden, azontúl pedig — vízözön: Aprés nous le déluge. Roosewelt kijelentései csonkák. Kimaradt belőlük az, ami a tengeri öblök egyik legfontosabbja : az útjelző világító torony — Krisztus, a világ világossága. Állítsuk a nemzeteket Krisztus szellemébe: fölkelnek a népek s a rothadást majd igazi természetes és természetfölötti élet követi. (Dr. Cs. L.) Eger. 1921. júl. 22. Fővárosi tudósítónk jelentése a nemzetgyűlésről : A nemzetgyűlést tegnap 10 órakor Kenéz Béla alelnök nyitotta meg. Bejelentette, hogy Négyessy László napirend előtti felszólalásra kapott engedélyt. A felszólaló engedőimet kér, hogy napirend előtt kért szót, de ami a trianoni szerződés ratifikálása alkalmával a francia szenátusban történt, kénytelen ismertetni. A francia szenátus két tagja Magyar- ország mellett beszélt. Kezemben van — úgymond — a «Journal Off ideiednek a 12-ik száma, amely egész terjedelemben közli a szenátorok beszédét. A két felszólalásnak ugyan már ismeretes az eredménytelensége, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a szenátus tagjai jobban megismerték Magyarországot. Az egyik szónok nyiltan megállapítja, hogy a trianoni béke az igazságtalanság békéje és erről a francia parlament is tudomást szerzett. De Monsier szenátor nyiltan kimondja, hogy mikor a győztesek a “békét diktálták, megbüntettek egy nemzetet, amely bűnt nem is követett el. S a fizetési kötelezettsége nines arányban a többi államokéval. Nincs benne szabály, nincs benne mérték. Magyarország a háború alatt Németország mellett küzdött ugyan, de a gyűlöletünkben nem mehetünk annyira, hogy megcsonkítsunk egy országot csak azért, mert részt vett a háborúban. Ezért felelősségre nem lehet vonni, mert ezt a kényszer szülte. A szenátor ezután költői lendülettel említi fel az elszakított részek lakóinak siralmait, majd felhívja a figyelmet arra, hogy a trianoni szerződést — ellentétben a többiekkel — kísérőlevéllel küldték el. A kísérőlevélben az áll, hogy «még engedményekre van szükség s erre Magyarország számíthat.» De Marseille szenátor egyenlőtlenséget lát abban, hogy Nyugat-Magyarorszá- got elszakítják és vele Ausztriát jutalmazzák, holott Ausztria sokkal nagyobb ellensége volt Franciaországnak, mint a magyarság. Közép- és Keleteurópa szétbomlását okoztuk, s ezért nem tudjuk Európában helyreállítani az egyensúlyi. Terveink szétmorzsolódtak és nem tudjuk, hogy a nemzetiségi elvek érvényesítésével, vagy más módon adjuk-e vissza Európa békéjét!! Mindkét beszédről értesült már Briand és válaszolt rá a parlamentben, azonban ezúttal nem a gyűlölködés vezette. Próbált cáfolatokat hozni a szenátorok érveire. «Franciaországnak ratifikálnia kellett a békét. S ez olyan argumentum, amely arányban állott azzal a követeléssel, hogy minden bűnös vegye el a büntetését.» Négyessy: Már a francia parlament I is beszél rólunk és felhágy a kiengesztelhetetlenség politikájával. Belátják, hogy egyedüli hibánk az volt: hogy az osztrák politika áldozataivá lettünk ! A jóvátétel! bizottságnak pedig tudnia kell, hogy Magyarország Franciaország áldozata is. Magyarország volt az áldozat, mert ennek árán szerezte Franciaország a szövetségeseit, akik győzelemre juttatták ős Magyarország maga ásta meg a sírját akkor, amikor novemberben aláírta a békét. Az indemnitás vitájához elsősorban Haller József szólal föl. — A mai legfőbb probléma Magyar- ország újjáépítése. Ha azt akarjuk, hogy a külföld igazságos legyen velünk szemben, elsősorban saját magunk között legyünk igazságosak. Kérdi a kormányt, mit szándékozik tenni a belügy terén. A megyék, városok, községek és járások közigazgatási rendszere mikor lesz törvényben szabályozva ? Hozzászól a tisztviselő kérdéshez is. Ha a pénzügyi politika valutajavító kísérletétől elállunk és közgazdaságunkat igyekezzük nagyobb színvonalra emelni, már is megoldottuk a tisztviselő-kérdést. A hivatali bürokráciát meg kell szüntetni. Az indemnitási javaslatot elfogadja. Ezután Perlaky György Pécs és Baranya súlyos helyzetét' ismertette. Tudomásom van arról, hogy Linder Béla pécsi polgármester egy memorandumot intézett az ántánt nagyhatalmakhoz, melyben kéri, hogy Pécs és Baranya megszállását öt évre hosszabbítsák meg. A memorandumon 8000 aláírás volt. Kiderült, hogy az aláírások mind hamisak voltak. Az elnök ötperces szünetet rendelt el. Szünet után Pálffy képviselő beszél. Szte- rényi képviselő kijelentette, hogy a jóvá- tételi bizottság ideérkezéséhez megtette az előkészületeket. Kijelenti, hogy a jóvá- tételi bizottságról szálldosó hírek alaptalanok, rossz akaratit híresztelések. A jóvátételi bizottság célja az, hogy megállápítsa: mennyiben tud Magyarország a jóvátételi szerződésben foglalt kötelezettségekhez hozzájárulni. Magyarország nem mint közvetlen adós, hanem mint másodrendű adós jön számba. Ha a németek nem tudják teljesíteni a rájuk rótt terheket, akkor kerül a sor Magyarországra. Szádetzky a cseh gazdasági tárgyalásokra hívja fel a kormány figyelmét. A kormánynak kötelességévé teszi, hogy a tárgyalásoK ne csak gazdasági rekompen- zációkkal végződjenek. Politikai jogokra is terjeszkedjék ki. — Mi a csehekkel mindig barátságos viszonyban voltunk, — mondja Szádetzky. A történelem is tanúsítja. — Gyűlöljük őket, mint hitvány nációt, — kiáltja Friedrich. Az elnök figyelmezteti Friedrichet, hogy imparlamentáris kifejezéseket ne hasznájon. Friedrich megismételi kijelentését. (Lapunk zártakor az ülés még tart.)
