Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-07-23 / 165. szám
m 2 EGRI NÉPÚJSÁG A nürnbergi magyar asszony. Látogatás Karola Meyernél. — A német és bajor viszonyok. Eger, 1921. julius 21. Tegnap fölkerestem Karola Meyert, aki csak néhány nappal ezelőtt érkezett Egerbe Nürnbergböl, Bajorország egyik legszebb és legnagyobb városából. Karola Meyer Vadász Lajos áll. igazgató leánya. Hogy a szíve szavát követve megvált Magyarországtól s egy derék bajor úriemberhez ment nőül, csak azt bizonyítja, hogy nő. S amikor az ember beszél vele, hallja tősgyökeres magyar beszédét, látja gesztusait, amikor felujúlnak benne az emlékek, már tudjuk, hogy Karola Meyer magyar maradt. A kis magyar szívű bajor asszony éppen Moveharisnyái kötött a footballisták részére, amikor betoppantam Vadász igazgatóék udvarára. Kölcsönös üdvözlés után letelepedtünk. Előadtam a szándékomat. — Nagyságos Asszonyom, szeretném, ha felvilágosítana bennünket a bajor s általában a német viszonyokról. — Nagyon szívesen, de úgy-e nem haragszik meg, ha tovább kötök. Megnézem a harisnyát. Sárga-kék stráfos. A Move-Esé-nek készül. — Dehogy haragszom, asszonyom. Soha kedvesebb interjúm nem akadt, mint a mostani. Harisnyakötés közben interjút kapni egy szép asszonytól, aki Nürnberg-" bői jön, valóságos csemege. (Ha nő-miniszter lesz valaha, az valószínűen befogja a hírlapírót pamutot gombolyítani és aközben ad fölvilágosítást országos ügyekről. Ez már érdekesebb lesz, de nem olyan kedves, különösen akkor, ha az újságíró már más szép asszonynál is megúnta a pamut gombolyítást.) Politikai viszonyok. — Kezdjük a politikán? — Kezdjük a politikán, asszonyom. Visszavárják-e Vilmost? Észlelhetők-e ro- jalista törekvések? — Vilmost nem várják vissza. Sohasem szerette úgy a német, mint azt külföldön hirdették. A német nép tudja, hogy sokat köszönhet a Hohenzollern-dinasztiá- nak. Ez a vérszegény hála óvja Vilmost a teljes elfelejtéstől. — A demokrata Németország nagyon jól érzi magát. Rójalista törekvések csak Poroszországban észlelhetők. Bajorország fanatikus hive a függetlenségi eszmének és féltékeny a szabadságára. Nem szereti a poroszt és el fog szakadni tőle. Ha pedig Bajorország kihűli a Német birodalomból, követik a kisebb államok is. — Mi van az ausztriai egyesülés gondololatával? — Semmi. A német csak nyűgöt venne a nyakába. Ausztria tele van adóssággal. Ha Poroszország rojalista-.eszméi győznek, a kis államok, élükön Bajorországgal, függetlenítik magukat. Csak ebben az esetben kényszerül rá Poroszország, hogy Ausztriával perszonál-unióba lépjen. — A Reichsrathban hogy alakúinak a pártok? — A szocialista középpárt és a néppárt dominál. Érdekes, hogy a német nőképviselők legnagyobb részt kommunisták és csak kevés szocialista van köztük. A német adózás. — Méltóztassék pár szóval körvonalazni a német adózást. Tudniillik a napokban itt járt Hegedűs. Egerben a vagyon- váltság a társalgás divatos tárgya. — Jellemző, hogy a luxuscikkek, delikát dolgok (csokoládé, torták, déligyümölcsök) fényűzési tárgyak (ékszerek, toalettdolgok) adója nagyon kicsi. A kenyér, hús, liszt, só, sör, zsír, olaj, hüvelyes vetemé- nyek is meg vannak adóztatva, de már az adók súlyosabbak, mint a fényűzési cikkeknél. Az Umsatz-steuer, forgalmi adó, a németeknél 12%. — Mi van a nagy vagyonokkal ? — Németországban is készül valami vagyonváltsági törvényjavaslat, de súlyosabb lesz, mint a magyaroké. A birtokokat nyakra-főre árulják. Pár százezer márkáért a legszebb birtokot, villával, gazdasági épületekkel, tanyákkal, meg lehet vásárolni. Több emeletes házak 200—220,000 márkáért kelnek. Mindenki igyekszik szabadulni az ingatlantól, hogy a reá váró nagy terheket másnak a nyakába sózza. A bajorországi árak. Ruhaneműek. — Az Egri Népújság olvasóközönségét bizonyosan érdekelni fogják (különösen a nőket) a bajorországi árak. Az árakról méltóztassék nyilatkozni, ’asszonyom. Karola Meyer szorgalmasan kötötte a Mese fiuk adjuszttirungját és beszélt. — Figyeljen. Az anyag-árak eléggé olcsóak. Nagy az árúfelhalmozódás. 10— 20°/o-al olcsóbban adnak mindent. A munka azonban drága. 120—140 márka egy méter gyapjúszövet, de már egy öltözet férfi-ruha 1500—1600 márka. A férfi-cipő 150—250 márkába kerül, de a bőr aránytalant olcsóbb a csináltatásnál. A női cipő 80 — 90 márka. Egy méter selyem (legfinomabb minőség) 50, egy méter grenadin 15—20 márka. Férfi-harisnya 10—15, női harisnya 15—20—30 márka. Egy női kalap 100—200—300 márka, férfikalap 60—80—100 márka. A vászon métere 6 márka, a legfinomabb minőségű 16—20 márka. Férfiingek 50—60 márkába kerülnek, a finomabbakat 90—120 márkáért-adják. A női ingeket 30—40 márkáért árusítják, persze az árak a kézi hímzéshez és az üzlet fényéhez igazodnak. Egy garnitur női fehérneműt 100—150 m. ért lehet venni. Élelmi cikkek. — A külföldi liszt kilója 11 márkába kerül. A cukor kvótája (még jegyre lehet kapni) 1 ‘A-ÍV, kiló egy hónapra. Kilója 7 márka 60 pfennig. A margarin, faggyú 24 márka. A bajorok csak margarinnal főznek. A szegény osztály vásárol csak disznózsírt, aminek 20 márka kilója. — Remélem, nagyságos asszonyom, megmaradt a hazai szokások mellett. — Bizony, én disznózsírral főzök otthon is. Az uram már megszokta a magam főztjét. Tehát, hogy tovább menjünk, az argentiniai hús fontja 8 márka, a frissen vágott marhahús 24—26, a borjúhús 23—24, disznóhús 34—36 márka. A sajt kilója 8—24 márka. — A tejtermékek július l-tőí a szabad- forgalom tárgyai. Egy liter tej 2 márka 80 pfennig. A vaj 40—50 márka. Tőkehal 4—5 márka. A zöldségpiac. — Az egri háziasszonyokat a nürnbergi zöldségpiac is érdekelni fogja. Egy saláta-fej 20 pfennig. A spenótnak egész erdeje van, kilója 30—40 pfennig. Olasz karfiol 2—3 márka, máltai krumpli 3 20 márka. Régi krumpli kilója 25—30 pfennig. A gomba drága, 10—12 márka kilója. A cseresznye sem mondható olcsónak, 7—8 márka volt egy kilő. Régi alma még most is van. 6—7 márkáért kapható kilója. Új alma 7—8 márka. Áfonya 4—5 márka. Hüvelyes cukorborsó 6—7 márka. S ha még elmondom, hogy 4—5 márkáért jól- lakhatik a legelőkelőbb bajor vendéglőben is, tiszta fogalmat nyerhet a bajor viszonyokról. A munkanélküliség megszűntetésén is fáradoznak. Ez az akció dr. iíurtz altdorfi plébánostól indúlt és Nietzsch tői. Ők dolgoztak ki egy tervet az utak útjavítása érdekében. Ez az akció megindűlt. Vasutakat építenek, csatornáznak. Az Isar folyó szabályozása körűi is sok munkanélkülit foglalkoztatnak. Utóbb Oroszország sok munkanélkülit csábított ki, de ezek lerongyolódva, betegen tértek vissza, úgy, hogy a német kormány az Oroszországba való kivándorlást megtiltotta. Bajorország törekvései. — Nem tudom, hogy ismerik-e a bajor törekvéseket? Tirol és Salzburg egy konyhán főz Bajorországgal. Útlevél nélkül lehet utazni Tirolba is, Salzburgba is. Vám nincsen. — Hogy vélekednek a magyarokról ? — Bajorország meg van győződve, hogy Magyarország lesz az első, amely talpra áll a világégés után. A német birodalomban a bajorok szeretik a legjobban a magyarokat. Amikor elbúcsúztam, a nagymama, Vadászná, egy szőke kis bajort ültetett Karola Meyer ölébe. Nagyon hosszúnak találta a kicsi az interjút. (Az Egri Népújság cikkeit csak a forrás megnevezésével engedi át.) Czegléd város távirata a kormányzóhoz. A. M. T. I. jelenti: Czegléd város hazafias közönsége az alábbi táviratot intézte a kormányzóhoz: — Főméltóságú Kormányzó Űr! Felháborodással vettük tudomásúl, hogy Be- niczky képviselő a napokban olyan atrocitásokat kiáltott világgá a parlamentben, amelyek ha megtörténtek, volna, csakis az ő belügyminisztersége alatt történtek volna meg. Kijelentjük, hogy Czegléd város közönsége Beniczky híreszteléseit légből kapott hitvány rágalomnak tartja. Meg vagyunk győződve, hogy a kormány elitélte Beniczkynek azon szégyenletes kijelentéseit, amelyek csak arra valók voltak, hogy a bécsi zsidóságnak és titkos ellenségeinknek tegyenek jó szolgálatot. Kérjük a Kormányzó Úr Őfőméltó- ságát, hogy vessen véget e tűrhetetlen állapotnak, mely a képviselői mentelmi jog védelme alatt a haza ellenségévé válik. Hódoló tisztelettel Czegléd város közönsége. Az oroszországi éhínség. A M. T. I. jelenti; A Szovjet-kormány szigorú intézkedéseket foganatosított, hogy az éhínség elől menekülők Moszkva felé való özönló- sét megakadályozza. Rendkívüli bizottságok állják el a menekülők útját, hogy közöttük a rendet fenntartsák. A menekülők reményük, hogy megérkezési helyükön a külföldiekkel való érintkezés útján élelmiszereket kapnak. Az üzemekben dolgozó munkások élelmezését bizottságok intézik.
