Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-07-22 / 164. szám
Ära 2 korona. Eger, i92i. julius 22. péntek XXVill. évi. 164. sz. Slőflzíííési díjak postai szállítással 5 Igész és félévi előBzetést nem fogadunk el. j M$gged évre 110 K. - Egg hóra 40 K. POLITIKAI NÄPILÄP. Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE. Eíadólifoatai» Líceumi ngomdnu Telefon szám 11. Rangkórság. ' Eger. 1921. júl. 21. A keresztény demokrácia korát éljük. A tehetség nagyatádi Szabó és Mayer parasztgazdákból kegyelmes titulusú minisztereket csinált, kik a portájukon, ha kell, — úgy hisszük, — ma is megfogják a kapát, országos gondjaikban pihenőt tartva, kis kerti munkával 'szórakozni. Ebben a demokratikus világban olvasom a hímen hirt: «X. Y. molnár és földbirtokos» vőlegény lett. Álljunk csak meg egy percre! Már igen sokszor olvastam : földbirtokos és országgyűlési képviselő. Nem ütődtem meg rajta, mert itt oly különleges közjogi foglalkozásról van sző, amit az önálló földbirtokosi foglalkozás mellett külön is érdemes kiemelni. Annál kirívóbb a molnár és földbirtokos megjelölés. Itt kirí a nagyzolás, a hivalkodás! Keveseljük a becsületes molnárt, földi- szítjük a földbirtokos szóval! Mert a molnárt elhagyni nem merjük. Hisz meg szólna a világ, lenéznének molnár társaink ! Nem akarjuk tovább színezni az ily demokratikus és arisztokratikus izű foglalkozásoknak nevetséges voltát. Azt se hangsúlyozzuk, hogy két úrnak egyszerre nem lehet szolgálni. Vagy molnár az illető, akinek mellesleg egy kis földje is van, de nem ez a főfoglalkozása, tehát nem földbirtokos; vagy földbirtokából elő úr s akkor nem kell molnárkodnia, sőt gazdasága nem is engedi. Ezt nem tekintve : a földbirtokos szó hazánkban egy külön) értékes társadalmi osztályt jelentett. Ez osztály évszázadokon át tartotta a maga földjét;, — ősi családok éltek a megszentelt rögökön, amely családok a magyar hazának legbiztosabb támaszai voltak. Ma is sok él még ezekből a Budapestről jelenti a M. T. I. A pénzügyi bizottság letárgyalta az ingatlanok vagyonváltságának javaslatát, amelyet Hegedűs pénzügyminiszter előterjesztésében módosítás nélkül elfogadott. családokból, kikről ma is tisztelettel mondja a vidék : földbirtokos ! A nagyobb birtokú kisgazdák is érzik ezt. Nem is vágyakoznak erre a történelmi színezetű címre. Erre gondoljanak mindazok, akiknek kedvök lenne keveseleni kenyérkereső, egyszerűbb mesterségüket s «molnár-földbirtokossá» akarnák magukat előléptetni. Ez is olyan szó-pár a fülre, mint a csizmadia és — kéjgáz. P. L. dr. A vagyonváltsági kulcsot külön bizottság állapítja meg. Hegedűs kijelentette, hogy a községek és a városi beltelkek nem fizetnek vagyonváltsági adót. Az ínség elleni küzdelem diktátora. Budapest. A M. T. I. jelenti. Moszkvai távirat szerint Trockijt az ínség elleni küzdelem diktátorává nevezték ki. Oroszország jövője attól függ, hogy sikerrel tölti-e be Trockij ezt a pozíciót, vagy nem. A határszéli államokat erősen foglalkoztatja az oroszországi éhínség katasztrófája, mert tudatára ébredtek annak a veszedelemnek, amely kelet felől rájuk leselkedik. Az éhség elől menekülő népvánorlás, kolera, tífusz és más epidemikus betegségek fenyegetik Nyugateurópa közegészségét. Amikor a cseh tisztelegve hallgatja a magyar imádságot. Budapest. A M. T. I. jelenti: Beregszászról közlik, hogy Bereg-Tiszahát legényei az ott posztoló cseh csendőrséget kényszerítettők,. hogy a magyar Himnuszt tisztelgő állásban hallgassák végig. A községek és városi beltelkek nem fizetnek vagyonváltsági adót. Ä Hatvani-Kapu. — Egerváros múltjából. — Egernek leghíresebb kapuja kétségtelenül a Hatvani-Kapu volt, — körülbelül azon a helyen, ahol a mai Deák Ferenc-út északi vége (a mai plébániai épület nyugati homlokzata előtt) a Káptalan-utca felé kanyarodik. Régi Írások Szent János- Kapunak is emlegetik, mivel az olajbafőtt Szent János tiszteletére emelt székesegyház közelében volt. (NB. A mai Hatvani I. és II. negyednek is Szent János-negyed volt a neve még a XIX. század első felében is ugyanebből az okból.) A Hatvani-Kaputól csinált rőzse-út vitt végig a mélyen fekvő Barátok utcáján*) föl a vár kapujáig. Mikur Eger csatornahálózata készült 1903—4. táján,- 2—2'5 m. mélységben több helyütt meg lehetett látni a félig-meddig megkövesedett szálfákat, melyek a rőzse-út alapjai voltak. Pest felől ezen a kapun át bonyolódott le a kereskedelmi forgalom s ez volt a szokott hadi-út is. Ennél a kapunál sebesült meg Ko*) Ezt még 1828-ban is Hatvani utcának belső részeként említi Gorove László (243. lap), sőt a múlt század 60-as éveiből is láttam egy térképet, amelyen a «Hatvani belső utca» néven szerepel a a mai Káptalan-utca. háry István gróf a poéta-hadvezér, mikor Egert 1687-ben ostromolták. Hónapokig állottak Eger alatt az ostromló császári és magyar csapatok, még sem bírták kiéheztetni a bitorló törököt. Koháry 2000 magyar vitézzel a mai Szép- asszonyvölgyben táborozott. Ezt a völgyet a XIX. század huszas éveiben még Koháry völgyének s az ott levő kutat Koháry kútjának hívták. • Már ősz felé hajlott az idő, mikor a törökök egy kirohanását visszaverte a magyar hadi nép. Egész a Hatvani-Kapuig üldözték a pogányt nagy mészárlások között. Koháry mindenütt elül járt s igy találta jobb karján egy «golyóbis, mely a bástyáról reá vala irányozva s mely őtet az öldökléstől való megszűnésre kínszerí- tette.» Hetekig kuruzsolták a vezér sebeit. Mind hiába; nem gyógyult, nem javult s hogy tétlenségének unalmát űzze, verseit tollba mondotta. (Címük: Időműlatás közben szerzett versek.) Csak mellékesen jegyzem itt meg, hogy Koháry István karját BeÖSben sem tudták meggyógyítani. Sőt mivel elvágták egyik inát, jobb karja egész életére béna maradt. Mikor később országbírónak választották, az 1715. évi XXIX. t. c. meg! engedte neki, hogy nevét ezüst pecsétnyomóra metszve, az oklevelek alá nyomtathassa, ami annyit érjen, mint ha tulajdon kezével íródott volna. A Hatvani-Kaput 1758-ban újonnan építtette Barkótzy Ferenc gróf, aki 1745-től 1761-ig volt egri püspök s aki a mai vár- megyeházát is építtette. Éppen ezért a Hatvani Kapu külső falán mindvégig megvolt ez a felírás: D. O. M. A. Securitati Publicae Franciscus Episcopus Agriensis Comes Barkótzi posuit- Anno 1758. Vagyis: A közösség védelmére helyezte ide Barkótzy Ferenc gróf, egri püspök 1758. évben. Kár, hogy annyi sok más ereklyével együtt ez a tábla is elkallódott. Egy térkép, melyet, Vincentius Neu- wirth egri jogász 1800-ban rajzolt, föltünteti a «Hatvaner-Thor«-t.*) De hogy megvolt a Hatvani-kapu 1815 ben is, Déryné bizonyítja. Ugyanő ad felvilágosítást arról is, hogy milyen lehetett. *) Ä térkép a városházért pár évvel ezelőtt még megvolt.
