Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-07-22 / 164. szám
EGRI NÉPÚJSÁG Hegedűs elhalasztotta válaszát. Ereky gyámság alá akarja tenni a kormányt és a pénzügyminisztert. Fővárosi tudósítónk jelentése a nemzetgyűlésről : Az indemnitás vitájához Czeglédy Imre szólott hozzá. Intenzívebb gazdasági politikát követel. Gazdasági munka nélkül nem lehet újra építeni ezt az országot. A termelésre több gondot fordítson a kormány. Ha a földreform törvényt előbb hozták volna, a termelés sokkal nagyobb arányú lett volna. A birtokrendező bíróságok csak junius elején kezdték meg a munkát. A földreform végrehajtásánál kívánatos, hogy a hadviselteknek és a tisztviselőknek előnyt biztosítsanak. Az indem- nitást elfogadja. Ereky Károly folytatja a Szterényi tegnapi vádjait, sőt azt betetézi. A pénzügyminiszter nem váltotta be programját és a takarékossági elv csődöt mondott. A diplomáciáról Hegedűs különös költség- vetéssel gondoskodott. A pénzügyminiszter a csempészektől elvett összegeket önhatalmúlag a nagy bankoknak és a vállalatoknak adta át. Erről hivatalos akták vannak a kezében. Indítványozza, hogy utasítsák a bankokat ezen összegeknek az azonnali viszafizetésére, a pénzügyminiszter 30 napon belül terjessze a nemzetgyűlés elé az idevonatkozó összes aktákat. Az Ergon r. t. kiviteli és behozatali engedélyét visszamenőleg 1920. júniusáig felül kell vizsgálni. A pénzügyminiszter minden két hónapban matassa ki, hogy a kiviteli és a beviteli illetékekből befolyt összeget hová fordította, a kormány pedig terjessze elő minden egyes külföldi kereskedelmi szerződésnek a szószerinti szövegét (!!) Ezután Gaál Gaszton példákat hozott fel, hogy a hivata'li bürokratizmus az egyes gazdasági cikkeket megdrágította. A benzin a szabad forgalomban 12 K, az állami monopóliumban pedig 42 K. Az oroszországi magyar túszok névsora. Budapest, M. T. I. A honvédelmi minisztérium hadifogoly osztálya hazatért hadifoglyoktól megszerezte a magyar túszok névsorát, amelyet felvilágosításul bárkivel közölhet. _ Sport-emberkék az Érsekkertben. Jól érzik magukat a nyaraló gyermekek. — Nagyon féltékenyek a „focira“. Eger, 1921. július 20. Az Érsek-kert hűvös csöndjét kedd óta üde gyerek-kacagás kergeti el. Fővárosi gyermekek «fociznak» mezítláb a sport-pályán. Apró emberkék. 8 — 12 évesek. Ma délelőtt munkatársunk ellátogatott a sport-pályára, amelyet Horváth Géza dr. engedett át a nyaraló fővárosi gyermekek számára. Mattam Jolán és Csíky Izabella tanítónők ügyelnek a gyermekekre. . . Harminc gyérén jóizu kiabálása, játéka surran a lombok közé, amelyek helyeslőén bólogatnak. Mattam Jolán tanítónő a gyerekeket magához szólítja. Nem szívesen jönnek. Még egy ideig űzik a labdát. A biró fütyül. Abba hagyják a játékot, mivel a fegyelmezett footballistának már rúgni nem szabad a fütyülés után. Körülvesznek bennünket. Miltsok Béla, egy barnaképű gyerkőc azt «üzeni,» hogy nagyon szeret footballozni. Láb József, a «cserkész» azt mondja: — Jól érzem magam. A sportolás nagyon tetszik. Egy hiba van, hogy nem lehet fürödni. A jiesti Színjátszó Társaság 1815-ben kénytelen volt eltávozni a fővárosból, mert feje felül ellicitálták a Rondellát. Miskolcz hívta meg őket s odautaztukban utbaejtet- ték Egert is, hol csak pár napot szándékoztak tölteni. Déryné (Széppataki Schenbach Róza), akinek ekkortájt volt emelkedőben a csillaga, szintén evvel a társulattal utazott s ő emlékezik meg a mi Hatvani kapunkról a következőkben: «...Egyszer csak előttünk termett a város az ő szűk, sötét kapujával, mely körül még akkor nehéz láncok függtek a falba erősítve . . . Beereszkedtünk a sötét kapu alá, nagy zörgést okozván a nehéz paraszt szekér, hogy rengett bele a kapu tetején lévő sötét épület, mely fekete volt, mint ha valami égés füstje maradozott volna rajta a rég elmúlt időkből. Vastag rostélyű két üregéből homályosan és busán pislogott alá nehány töredezett üvegdarab«. (Déryné Naplója I. 253). Déryné csak a Hatvani-kapun jöhetett Egerbe 1815. júniusában,**) mert a Maklári-kapu — Hatvan felől jövet — nem esett útjába, de meg ott az úttest vízszintes volt, nem ereszkedő, mint ő írja. Ezt csak a mai parochia épület melletti kapuról lehetett mondani. **) Nagy János igazgatása alatt június 22-én kezdték meg előadásaikat »Kiki a saját háza előtt söpörjön* c. vígjátékkal. Ekkor játszottak Egerben először hivatásos színészek magyarul. « Hogy pedig a színtársulat tizenkét kocsija valóban a mai Deák Ferenc úton jött Egerbe, kitűnik ugyancsak a Déryné Naplójának (I. kötet 252. “lap), következő helyéből: «Én nem nagyon szerettem Egerben. Mert midőn közel értünk már a városhoz, ott pillantottam meg, — még most is borsódzik a hátam bele, — a borzasztó végzetes négy oszlopot, melyen már két hét óta függött négy, a törvény által elitéit gonosztévő. E látvány ón bennem oly borzadást okozott, hogy rosszúl lettem«. Mivel pedig Egernek vesztőhelye a mai «puskaporos torony« mellett volt, világos, hogy a színészek Kerecsend felől jöttek be városunkba az akkori Hatvani- utón végig s a régi Hatvani-kapun keresztül. Bár teljes hitelű följegyzéseket nem tudtam találni, valószínűnek kell tartanunk, hogy ezt a kaput is Pyrker László érsek (1827—1847.) távolíttatta el, éppen úgy, mint a város falát és a többi kaput is ő rontatta le. (Ezért nevezték el a Ferenc- rendiek temploma mellett Pyrkertől nyitott utcát is^z ő nevéről). Kár volt pedig.lebontani ezt a kaput. Érdekes ereklye volna a múltból. Páduá- ban láttam igy önmagában állva a város régi kapuját és éppen nem akadályozta a forgalmat, sem a város rohamos fejlődését. Breznay Imre. Kosaras Feri elém áll és elbeszéli, hogy már a Balaton mellett is nyaralt, ahol «a teheneket hajtotta». Németh János, a nyaraló csoport pacsirtája, zengőszópen elénekelte az «Isten, áldd meg a magyart,* Mindenki levette a kalapját, A kis Németh világot járt gyerek. Hollandiában is volt. Nagyon szeretne ma- jálisozni. A gyerekek meg vannak elégedve a koszttal, csak a gyümölcs hiányzik nekik. Napjában ötször étkeznek. Mattam Jolán és Csíky Izabella érdekes dolgokat beszelnek a kicsikről. — Nem is képzeli, milyenek. Rettenetesen féltékenyek a footballra. Este mindig azon marakodnak, hogy melyik szobában aludjon a labda. Megemlítem, hogy holnap Temesváry István ezredorvos szíves kalauzolása mellett megnézem közelebbről is az étkezést, a kisleányokat, a hálóhelyeket. — Katonás rend van nálunk, — mondja Csíky Izabella. — A gyerekek este, reggel imádkoznak. A halaspiaci iskolában vannak elszállásolva. Minden szobában van egy mesélő. Az tartja szóval a többit, a míg el nem alszanak. A gyerekek párba állanak és indulóra gyújtva menetelnek az Angolkisasszonyokhoz, ahol ízletes ebéd várja őket. — Nem, nem soha, egy talpalatnyit sem, — énekli harminc gyerekhang. A kis szurtos lábak dacosan dobbantanak a porba. Székely hangverseny. Eger. 1921. július 21. Már megírtuk, hogy julius hó 23-án, szombaton este 8 órakor az Országos Menekültügyi Hivatal rendezésében — a menekültek fölsegélyezésére — hazafias jóté- konycélú hangverseny lesz. Az előadók országosan ismert székely művészek. A pompásnak ígérkező műsor a következő: 1. Megnyitó beszéd. Tartja: Szilágyi Béla. 2. Madáry Béla énekel: «Ezer esztendeje . . .«, «Őszi alkonyaikor«, «Édes anyám«, «Arany pitykés dolmányt« cimü dalokat. 3. Szilágyi Béla előadja egyik melodrámáját. 4. Szilágyi Sándor eltáncoíja a székely csürdüngölót. 5. Murgács Kálmán énekli cigánykiséret mellett saját nótáit. 6. Tóth Béla irredenta dalokat énekel. 7. Előadás a magyar népdalról. Tartja: dr. Finkey Zoltán. 8. Yárady Pál énekli: «Szegény székely nép . . .«, «Millió a csillag«, »Szőke Tisza« cimü dalokat. 9. K. Somló Emma szavalja Szilágyinak «Petőfi éjszakája« cimü versét. 10. Hegedű-szóló. Játsz- sza: Bacző László. 11. Szilágyi Béla újabb verseiből felolvas. 12. Madáry Béla: Szilágyi nótákat énekel. 13. Himnusz. Jegyek a Saj tőpropaganda üzletben (Érsek-u. 1.) kaphatók. Szombat este pedig a színházi pénztárnál. Felülfizetóseket a jótékonycél érdekében szívesen fogad a rendezőség. Szerbül tanítanak a délvidéki tanítók. Budapest. A Magy. Táv. Iroda jelenti: A belgrádi közoktatásügyi miniszter julius hó 15-től szerb nyelvű tanfolyamot állított fel, amelynek meghallgatására kötelezte Bácska és Bánát tanítóit. A miniszter úgy határozott, hogy csak az a tanító maradhat meg az állásában, aki. a szerb nyelvet 1922. szeptember hóig tökéletesen elsajátítja. Ilyen tanfolyamot állítottak föl még Zomborban, Újvidéken, Zentán, Óbecsén, Nagy-Kikindán és Versecen, ahol a tanítóknak a kötelező tanfolyamokat láto- gatniok kell.
