Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-12-07 / 278. szám

Era 2 korona,

Eger, 1921. december 7. szerda. XXVHL évf. 278. s*.

ütöfiaesexi dijak postai szállitáasu $«&*z és félévi előfizetést nem fogadunk el. Segged évre ISO K. — Egg hör» 50 E. POLITIKAI NAPILAP.

Felelős szerkesztő: B R E Z N ÄY IMRE.

Szerkesztőség t Eger, Liceans;. Kiadóhivatalt Líceumi ngcmdau Ttlefon szám 11.

A fagyoirváltság fizetésének módja.

Eger, 192. dec. 7.

A vágyó nválts égi ól szóló törvény egyik kedvezménye nagyon megzavarta a birtokosokat. A törvény szerint ugyanis a kivetés előtt is lehet leróni a vagyonváltságot és pedig aki dec. 6-ig lefizeti, az a vagyonválts águl a rárótt búza mázsáját 1000 koronával egyenlítheti ki. Ez a kedvezmény a törvény szerint már lejárt;*) ezért azután már mindenki csak akkor fizet, amikor kivetik a reá eső vagyonváltságot, annál is inkább, mivel a minisztérium a törvény végrehajtási utasítását még ki sem adta. Sokat irt már az Egri "Népújság a vagyon- váltságról; s mivel a gazdaközönség már elfelejtette, most leközöljük a mezőgazdasági és a szőlőbirtokra fizetendő vagyonválts ág fizetésének szabályait.

A mezőgazdasági birtok után kivetett vagyonváltságot vagy készpénzzel, vagy záloglevelekkel, vagy természetben földdel, vagy a birtokra betáblázott törlesztéses kölcsönnel lehet fizetni.

A szőlöbirtok után járó vagyonváltságot szintén vagy készpénzzel, vagy záloglevéllel, vagy a szőlöbirtokra betáblázott törlesztéses kölcsönnel lehet kiegyenlíteni.

Hogy a fizetésnek melyik módját választja a gazda, azt a kivetést kézbesítő írat kézhezvételétől számított 30 nap alatt köteles bejelenteni a pénzügyigazgatóságnak.

Ha készpénzben akar a birtokos fizetni pl. fölösleges pénzzel rendelkezik), akkor még a kivetés előtt is fizethet. Ha valaki mezőgazdasági birtoka után fizetendő vagyonváltságát folyó évi december íhö (6-ikájig fizeti le, az a vagyonváltsá- gml kirótt búzamennyiségnek métermázsáját 1000 koronával fizetheti le; dec. 6-dka után pedig már

a földmivelésügyi miniszter által havonkint megszabott árban köteles fizetni. Mivel azon- j ban erről a kedvezményről sokan nem tudtak, a képviselők ennek a kedvezménynek a meghosszabbítása érdekében közbelépnek. Ez a kedvezmény csak a szántóföldek váltságára vonatkozik, mert a szőlőbirtok váltságát készpénzben vetik ki, nem bú- j zamennyiségben.

Ha valaki a rá kivetett vagyonváltságot a kivetésről szóló határozat kézbesítését kővető 30 napon belül egészen kifizeti, annak a kirótt váltságból 5 százalékot elengednek.

Fizetheti a tulajdonos a földbirtok vagyonváltságát készpénzzel 3 év alatt, egyenlő részletekben is. Ez esetben az első részletet fizetni kell az esedékességtől számított 3 hónap múltán, a másik két részletet pedig a következő két évt végével. Az ilyen részletfizetésnél azonban 5 százalékos kamatot is kell fizetni.

A szőlőbirtok vagyonváltságát is lehet egy félév alatt 2 részletben fizetni, mindig a negyedév elején. Az első negyedévi részlet kamatmentes, a második után 5 százalékot kell fizetni, a második negyedév elejétől számítva.

Ha valaki készpénzben fizet akár egyszerre, akár részletben, a fizetendő összeg feléig fizethet saját jegyzésű, nosztrdfikált hadi-köl- csönnel, akár a saját nevére, vagy a vele egy háztartásban élő felesége, akár apja, vagy anyja, akár gyermekei nevére vannak is kiállítva a ha- dikölcsön-kötvények. A földbirtok vagyonváltsá- gának készpénzben való fizetésénél azok, akikre

20,000 koronát meg nem haladó összeg esik, felerészben fizethetnek a pénzlebélyegzéskor kapott nyugtával is, mely saját nevükre van kiállítva.

Aki záloglevelekkel fizeti a vagyonváltságot, annak a záloglevelet a kivetés kézbesítésétől számított 60 nap alatt kell az adóhivatalban leadni.

Aki betábláztatja a vagyonváltságot birtokára, az ingatlan betáblázását hivatalból végz i a telekkönyvi hatóság. Az így betáblázott vagyonváltságot 15 év alatt félévi részletekben kell törleszteni 5 százalékos kamattal, 5 ezrelékes kezelési költséggel. Ha időközben nagyobb összeghez jut a tulajdonos, a félévi rátánál többet is törleszthet; vagy időközben az egész hátrálékos összeget bármikor kifizetheti, de ezt félévvel előbb be kell jelentenie az adóhivatalban.

Ha valaki vagyonváltsággal megterhelt birtokot vesz, a váltságot a vevő a vételárból köteles levonni, és az illetékes állampénztárhoz befizetni.

A földbirtokos földben is leróhatja a vagyonváltságot, de hogy birtokának melyik részét és hol köteles leadni, aát az ^Országos Földbirtokrendező Bíróság állapítja meg. Azokon a helyeken, hol házhelyre nagy szükség van, az Országos Földhirtokrendező Bíróság a pénzügyminiszter hozzájárulásává?- bármely birtokost kötelezhet arra, hogy a vagyonváltságot főidben rójja le.

Az 1000 holdon felül levő birtokost a földmivelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel együtt kötelezheti, hogy a vagyonváltságot a földbirtokreform céljaira alkalmas földben rójja

le. Ha az állam ezt a váltságföldet nem tudja eladni, a volt birtokos a2t a váltságösszeg lefizetése ellenében visszaválthatja. a.

*) Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy a vagyon- váltság kedvezményes fizetésének határidejét december 3t-ig meghosszabbították.

A vagyonváítság lerpvásának határideje dec. 31. Este kaptuk a telefon értesítést,’ hogy a vagyonváítság lerovásának határidőjét a mai napról dec. 31-re helyezte át a pénzügyminiszter.

Maczki Valér dr. munkássága.

1902-ben történt okt. 19-én. Ragyogó őszi vasárnap köszöntött Egerre, amely ünneplő díszb° öltözött. 350. fordulóját ünnepeltük annak a dátumnak, amikor 39 »api sikertelen ostrom után szégyenkezve vonúlt el a roppant török sereg a birka- akolnak csúfolt egri vár alól. Ugyanekkor helyeztük örök nyugalomra a honfoglaló magyarok földi maradványait, melyeket a Hajdú hegyen találtak.

Tízezernyi tömeg szorongott az egri vár pázsitján, a Szép bástya lábánál. ..

És itt átadjuk a szót Gárdonyi Gézának, aki többek között ezeket írja erről az ünnepről:

«Pogánykori magyarok tetemeit falazták be az egri Dobó-emlék mellé.

Az ünnepre a fővárosból is jöttek ide hírlapírók. Unatkozva jegyezgettek a sokadalomban.

Egyszercsak egy pap lép a szószékre. Fehőr-reverendás,fekete skapulárés, erős

fejtartású ember. Ősz haja tüskésen áll. A szemén evikker villog. És dörgő szőza- tú szép magyar ejtéssel kezd beszédet.

A hírlapírók néznek, hallgatnak.

A szemöket eleinte csak az ember fogja meg, a figyelmöket a hangja. De aztán maga a beszéd is.

Az egri hősökről beszól, aztán csakhamar átcsap a honfoglaló hősökre, meg azoknak a messze-múltban homályoző származására.

De nem a halszagú rokon népeket emlegeti, hanem valami szumirokat.

Még akkor nem kuruttyolt nálunk a béka sem a szumirokról.

— Ki ez az ember V — kérdik egymást susogva a fővárosi hírlapírók. Hiszen ez fenomenális szónok!

— Kard illene az oldalára, — véli a másik. Tömöri Pál lehetett ilyen!

— De micsoda tudós ember! — fakad ki a harmadik. S hozzáfordúl egy kékposztó-mándlis benszülötthöz.

— Ki ez a pap?

A kérdezett vállat emelint:

— Hát ki vön a : Maczki Valér.

A ceruzák sebesen száguldanak a papíroson. Ezt a beszédet nem lehet két szóval jelenteni a hírlapnak.

S másnap bő kivonatban jelenik meg a beszéd, sőt hasábokra terjedőn is a Budapesti Hírlapban.

Mink egriek büszkén tudjuk, hogy ki az a Maczki Valér, és szinte csodálkozunk, ha idegen vetődik ide és kérdezősködik felőle.»*)

... Persze hogy csodálkozunk, mert ez a kemény vágású ember, ez az erős egyéniség roppant értékeket hordott lelkében, szivében. S erős meggyőződésünk, hogy na- ; gyobbra, sokra lett volna hívatott, ha nem Egerben, hanem a fővárosban éli le munkás éveit. Csakhogy nálunk a túlságos centralizáció mindent fölszívott az utolsó fél évszázad alatt s mindent C3ak Buda•) Elősző Maczky Valér dr. «Szántottam . ..

' Vetettem ...» c. munkájához.