Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-12-07 / 278. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG Október 6. a volt 60-a3ok emlékünnepe lett. — Volt házi- ezredünk tisztjeinek bajtársi összejövetele. Eger, 1921. dec. 6. ígér város volt háziezredének, a 60-ik gyalogezrednek tisztjei folyó hó 3-án este a Koronában megbeszélő értekezletet tartottak. Az összejöveteln resztvettek: a Budapestről ez alkalomra leérkezett Lederer Henrik altábornagy, úgyis mint Hellebronth Gusztáv tábornok, Lampe Árpád ezredes, Stoi Rajmond, Mártonffy Béla alezredesek és Gróh Ferenc százados megbízottja, rajta kívül pedig Puy 'József tábornok, Nagy Gusztáv alezredes, Leőchei Géza őrnagy, Horváth Károly Palásthy László századosok és még sokan. A sok vihart látott ezred tisztikara a hadsereg felbomlása óta élőször gyűlt össze. Az összejövetel jelentőségét és lélekemelő szépségét Nagy Gusztáv alezredes és Horváth Károly százados méltatták, különösen kiemelve azt, mily fontos a jövendő korra nézve, hogy a nagymultú ezred hadi emlékei vitézi tettei és nagy hagyományai megőriztessenek. Dr. Polánkay László tart főhadnagy indítványára az értekezlet elhatározta, hogy a vitéz ezred hősi tetteinek emlékezetben tartására és azon nagy érzések ápolása végett, melyek a 60-as ezred tagjait az élet legnehezebb feladatainak teljesítésében összekötötték és amelyek a háditörténelem legszebb, de legvéresebb eseményeihez fűződnek, — minden hónap 6-án este a Koronában bajtársi összejövetelt tart, melyre a városban tartózkodó összes volt 60-as tisztek, hadapródok és önkéntesek minden külön meghívás nélkül hivatalosak. — Ezenkívül pedig az ezred egyik legfényesebb haditettének, Belgrad elfoglalásának napját, október 6-át t>0-as emlékünneppé avatja, melynél fogva minden év október 6-án díszünnepélyt rendez, az ezt követő napon, október 7-én pedig a hősi halált halt 60-as bajtársak lelki üdvéért nagy gyászmásét tartat. Indítványozó kifejezte, hogy biztos tudatában van annak, hogy ezt az ünnepet Eger város társadalmának minden rétege bensőséges, saját ünnepének fogja tekinteni, és az életben maradt vitézek megtisztelésében s így a magyar hadi erények megbecsülésében, valamint a nagy ügyért elhunytak iránti kegyelet kifejezésében méltóképen osztozni fog. Csakis oly nemzet lehet ugyanis nagy, amely az érdemeket és erényeket megbecsülni tudja s amely pestről sugárzott ki. Jót és rosszat egyaránt. Sajnos : inkább rosszat, mint jót. És Maczky Valér csak a jót, a szépet, a nemest akarta mindig. Az pedig lassankint divatját múlta az elnemzetieíle- nedett magyar metropolisban. Ezért nem kapta szárnyára a napi sajtó az ő nevét. Pedig, hogy mennyit dolgozott, az alábbi, hevenyészve fölsorakoztatott jegyzék mu tatja. A most' elhunyt tudós professzor szakadatlan munkásságát mi sem világítja meg jobban, mint ez az egy pár adat. Önálló könyvei: Költészettan 1876. (158 ].), Tudás és hivés 1876 (158 1.), Bölcselmi értekezések 1881. (125 1.), A bölcselés előtana. 1887. (175 1.), A bölcselet rövid előtana 1892. (1231.), Népszerű felolvasások a magyar iro- dalom köréből 1894. (115. 1.), A pusztában kiáltó szava. Egyh. beszédek 1909. (282 1.), Szántottam.. . Vetettem 1911. (382 1.), Ezeken kívül mintegy 10 kisebb nagyobb füzete jelent meg különböző korhőseinek tiszteletet parancsoló példáját tudja ifjúsága elé állítani. Az értekezlet a szervezkedési munkálatokkal dr. Polánkay László tart. főhadnagyot bízta meg, s kimondotta, hogy legközelebbi bajtársi összejövetelét 1922. január '6-án, Vízkereszt napján fogja megtartani. Meg vagyunk győződve, hogy az Egri Népújság nagyon szép kötelességet teljesít, midőn Eger város minden egyes polgárának legmelegebb rokonszenvét fejezi ki a népszerű és sokat szenvedett 60-as ezred minden 'tagjának és készséges lelkesedéssel teszi magáévá a 60-as tisztek elhatározásait. Az aradi vértanúk napján (ünnepet fog tartani Eger város, a 60-asok dicsőségének emlékezetére, hiszen olyan nagyon sok rokon vonás van a két ünnep között: minda- kettő a hazafiul áldozat ünnepe lesz. A politikai helyzet nem változott. Ma a pénzügyek döntő fontosságúak Budapest. Az ellenzék teljes felkészültséggel várja a parlamenti harcot. Az ellenzéki képviselők egyelőre a mentelmi ügyekre nézve állapították meg taktikájukat. Apponyi Albert gróf, Szterónyi József báró, Szilágyi Lajos fognak e kérdésben felszólalni. A kormány köreiben arra számítanak, hogy a ház a mentelmi ügyekkel 2 nap alatt végez. Nagy ellentétek alakúinak ki az indemnitási vita körűi. Friedrich István most tért haza délvidéki útjáról és a következőket mondotta a Magyar Hírlap munkatársának: — Az új kabinet nem más, mint a réginek a megfejelése. A politikai helyzet nem változott. Szterényi József báró következőkben nyilatkozott; — Különösebb érdeklődésre az új minisztérium tagjai közül Kállay Tibor pénzügyminiszter számíthat. Rajta fordul meg tulajdonképen az egész kérdés. A politika teljesen alárendelt szerepet visz, ma a pénzügyek a döntő jellegűek. A politikai kurzust ismerjük, a pénzügyi kurzust várjuk. Budapest. A forgalmi adó életbeléptetése után kiderült, hogy a törvénynek számtalan hiányossága van és a gyakorlati életben súlyos árdrágítást idézne elő. Egy cikket ugyanis háromszor is kell forgalmiadóztatni addig, amíg a fogyasztó kezébe kerül. A kormány komolyan foglalkozik a forgalmi adó revíziójával, me’y szerint minden cikket csak egyszer adóztatnak meg. szerű és tudományos kérdésről s kéziratban maradt egy nagyobb munkája: A regény elmélete, mely mintegy 15 nyomtatott ívet adna ki. Programm értekezései: Bölcselet és élet, Leibnitz és a keleti kérdés, A regény dialektikája, Adalékok a magyar irodalomtörténet elméletéhez, Pedagógiai casuistica. Hirlapi cikkei: Dolgozott ezenkívül a következő lapokba és folyóiratokba, melyek mindig örömmel nyitották meg hasábjaikat a tudós professzor cikkeinek : Egyetemes Phi- lologiai Közlöny, Magyar Nyelvőr, Közoktatás, Magyar Philosophiai Szemle, Eger, Eger és Vidéke, Hevesvármegyei Hírlap, Egri Híradó, Zenelap, Zeneirodalmi Szemle stb. stb. És munkássága nem csökken a hajló korral. Nyugalma nem nyugalom, mert folyton olvas, tanul, jegyezget, ír, dolgozik. Betegsége alatt is sarkallja, űzi a vágy, „Emléke nem oszlik el itt — lent a fáklya-füsttel.“ Maczky Valér dr. temetése Eger, 1921. dec. «. Gárdonyi Géza író Maczky Valér dr. Halála alkalmával a következő sorokat írta az egri ciszterci rendháznak: A főtisztelendő szerzet gyászában megilletődött szívvel osztozom. Valér bátyánk és barátunk immár az Ur előtt módja alázatos beszámolóképpen: Szántottam, vetettem... Az ő emléke nem oszlik el itt a fáklyafüsttel. Gárdonyi Géza. Dr. Maczky Valért ma délelőtt 10 órakor temették a ciszterciek templomából. Temetésén megjelentek a vármegye és a város és az ál- lamrendörseg képviselői, a jogakadémia tanári kara, a középponti papság, a szerzetesrendek, a Koszorús I’Fkör és a gimnázium ifjúsága. Werner Adolf őr. c. tankerületi főigazgató gyászmisét pontifikáit, amely alatt a Koszorús Dalkör énekelt Mise után beszentelték a koporsót. A temetési menetet a főgimnázium ifjúsága nyitotta meg. Utána haladt az Egri önkéntes Tűzoltó Egyesület dísz-szakasza, melyet a Koszorús Dalkör követett. Az élénk színű zászlókat gyászfátyollal vonták be. A Dalkör után lépdeltek a komoly, sáippadt szerzetesek és a kispapok. Közöttük lobogtak a minisztránsok gyertyái, amelyeket a szótlan, komor diákok követtek. Nyomukban dübörgött a gyászkocsi, mely után a megboldogult testvére, a papsag és a jogakadémia tanári kara és a jgyászoló közönség haladt. A Hatvani-temetőben újra beszentelték a halottat. A temető kopár fád között felsírt a Libera, az élők könyörgése a halottak országában. S örök nyugalomra helyezték Maczky Valért. A Koszorús Dalkör gyászdala mondott neki utolsó Istenhozzádot. ...S a sír már Maczky Valér hamvai fölött pihen a temetőben. Állítsatok neki emlékkötet és véssétek rá: :«Exegi monumentum sere pereunnius.» Állítsatok magatoknak is emlétet és ne féljetek az örök haláltól. A törvényhatósági bizottság közgyűlése Amint már megírtuk, Hevesmegye törvényhatósági bizottsága december hó IS án délelőtt 10 órakor tartja a vármegyeház nagytermében rendes téli közgyűlését A közgyűlést megelőzően az állandó vá lasztmány a . tárgyak előkészítése végett december hó 12 én, hétfőn, d. u. 4 órakor a kisteremben ülést tart. hogy méltó legyen Rendjének hagyományaihoz ; hogy szolgáljon a magyarságnak; hogy szóval és tollal hirdesse az igazat és szépet, a jót és nemest. Halála előtt pár nappal is tervezget. Kéziratban maradt munkájának (A regény elmélete) egy fejezetét kell még áldolgoznia. Azonfelül nem akarja, hogy elkallódjanak a Szvorényi Józseftől hallott magyar irodalomtörténeti adalékok, melyeket «Forgácsok« cím alatt vet papírosra. * ... És látva a nagy változást, látva az elsatnvúlt kort, a megtévelyedett irodalmi ízlést, a veszendőbe menő művészi érzéket, joggal kérdi el elgondolkozva: — Szántottam ... Vetettem! . . de hol a termés ? S a csöndesség válaszol: »Körülötted, mindenütt, ahol tanítványaid lélegzenek. A te lelked tüze és világossága negyven év negyven ember- rajának a lelkében él tovább«. ügy legyen, (in).
