Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-11-29 / 271. szám
Ära 2 korona Előfizetési dijak postai szállítással %é*x és félévi előfizetőst nem fogadunk el. a.«gged évre 150 K. — Egg hér* 50 K POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄYIMRE. Szerkesztőség i Eger, Licemm. Kiadóhivatal t Llcenmi agosjdx Telefon szám 11, Sv m A főgimnáziumi szabadliceum huszonegyedik évfolyamát nyitotta meg vasárnap Werner Adolf dr. ciszt. r. főigazgató, a szokásos és nagy közönség jelenlétében. Kegyeletes megemlékezés volt ez a megnyitó, egyrészt az ismeretterjesztő előadások fáradhatatlan munkásairól: az életben lévőkről (Kassuba Domokos, Maczky Valér dr., Mátray Rudolf, Kürti Menyhért dr. stb., stb.) és azokról, akik már csak voltak (Madarász Flórisdr., Nagy Béni dr.). És a hála szava volt másrészt a közönség iránt, amely húsz hosszú esztendőn át mindenkor hűségesen, állandó érdeklődéssel tartott ki e szép vállalkozás mellet^ Mi viszont, mint Egerváros hűséges krónikása, kegyelettel és hálával adózunk kétszáz és egynéhány esztendős főgimnáziumunk érdemes és tudós tanári karának a szívesen nyújtott élvezetért, a sok tudásért, amelyet mintegy másfélszáz előadásban átéltünk és megszereztünk. Mennyi tudomány, mily olvasottság, mily tömérdek gond és fáradság halmozódott föl ezekben az előadásokban: csak az tudja, aki már maga is állott az előadó-asztal mellett! S mennyi élvezet a tárgyak változatosságában; mennyi szépség egy-egy előadás fölépítésében, a közlés módjának megkapó voltában, vagy a nyelv, a stílus tökéletességében: csak az tudja méltányolni, aki végighallgatta ezeket az előadásokat! Kétségtelen, hogy ezek az ismeret- terjesztő előadások nem tűnhetnek el nyomtalanul. Ha a részletek talán elmosódnának; ha a közölt ismeretek elhomályosulnak is: az egésznek fölemelő, megtisztító, gyönyörködtető hatása lassankint állandósul és formálja a lelket. Nyomokat hágy benne, mint ahogy a csepp kivájja a követ. Mivel pedig a fölvett tárgyak többé- kevésbbé kapcsolatosak a jelen élettel: a napi kérdések helyes megvilágítása, összefoglaló, szakszerű, és minden fölöslegestől megtisztított ismertetése nagy mértékben hozzájárul a helyes közvélemény kialakulásához. Ez pedig — bár mindenkor szükség volt reá — manapság kiváltkóp nélkülözhetetlen. Sőt ha mindezeket el nem érte volna: elegendő siker már magában az is, hogy nemesen szórakoztatott s ha olykor — mint a főigazgatói megnyitó mondotta — egy- egy gondolattal termékenyítette a lelkek megmunkált szántóföldjét, vagy éppen ugarát. Ezért viszonozzuk mi az őszinte köszönet, a mélységes hála szavát teljes meggyőződéssel és — nem kételkedhetünk — egész Éger közönsége nevében. # A főgimnázium ismeretterjesztő előadásainak 21. évi sorozatát Werner Adolf dr. főigazgató nyitotta meg rövid, közvetetten s szivekhez férkőző beszéddel, mely után Tordai Ányos dr. tartotta meg előadását «Az egri vár költői» címmel. (148. előadás.) Poetikus bevezetés után részletesen szólt linódi Sebesténynek «Eger vár viadaljáról való historiás' enec» érői, majd Balassi Bálint szerelmi költeményeiről, melyeket Ungnád Kristőfné, Losonczi Annához írt; azután Vörösmarthy Eger c. époszát, végül Gárdonyi Géza regényét, Az egri csillagokat ismertette,—mindenütt pompás helyzetrajzzal, teljes hozzáértéssel és finoman megválasztott idézetekkel. Nemcsak a tárgy egri vonatkozása, hanem az előadás szépsége, a nyelv csillogó tökéletessége és hazafias hangja is hozzájárult ahhoz, hogy a jelenvoltak egy- értelemmel és bensőségesen ünnepelték dr. Tordai Ányost, aki — mint minden szereplésével — úgy most is rászolgált a tüntető elismerésre. ♦ A legközelebbi előadás jövő vasárnap délután 5 órakor lesz, amikor Bárdos József dr. arról értekezik, hogy «Mi maradt nekünk» (a trianoni béke után). „Fölébredt magyarságot“ akarunk látni. Az Érne középponti kiküldötteinek előadása. Eger, 1921. nov. 28. A «zsidőkérdésí-ről már annyian írtak, beszéltek, hogy szinte az unalomig elcsépelték. Mi sem természetesebb, mint az, hogy a zsidókérdés mindmáig nem tekinthető megoldottnak sem numerus clau- sussal, sem anélkül, sem frázisokkal, sem botokkal, sem szemita-izgatással, sőt intézményes törvényekkel sem. Mert ha igaz, hogy a zsidókérdés gazdasági kérdés, a melynek pénz az alfája és az ómegája, a zsidó üzleti szellem ott csinálja és úgy csinálja az üzletet, ahol lehet. Ez a vérében van. Nincsen más módja a zsidókérdés megoldásának, mint az örökös harc, amely azonban tisztességes eszközökkel dolgozik. A zsidókérdést akkor tudjuk megoldani, amikor nem akarjuk megoldani. S hogy ez így legyen7 ennek csak egy módja van: el kell nézni a fejük felett. A kereszténység az ország gerince s itt minden úgy történik, ahogyan, a kereszténység akarja! Szomorú az, hogy e- gyesületet kell fölállítani egy országban, hogy becsalogassák az embereket azért, hogy a hazát megmentsék. Az egyesület annyit jelent, hogy az nem ország, csak annak egy atomnyi része. Nemsokára odajutunk, hogy az országot is egyesület fogja képviselni. Szomorú az, hogy Ébredő Magyarok Egyesülete van akkor, amikor talpra kellene állania minden magyarnak. Jöjjön el az idő, amikor erre az egyesületre szükség nem lesz. S ne is legyen ! Magyar fajtánkat, keresztény táborunkat, fölóbredt országunkat ne akarjuk megszégyeníteni azzal, hogy egyesületbe tömöri tsük. Az oroszlán nem fér el gyujtóskatulyában. Ezt üzenjük mi az^Ébredőknek. Szégyen reánk, hogy agitálni, egyesületesdit teli játszani. Alakúljon meg az egységes ilront: támogassátok a keresztény ipart, a keresztény sajtót, keresztény kereskedelmet, irodalmat, művészetet. Ha erre képesek vagytok, megérdemlitek azt, hogy fölébredt magyaroknak hívjanak benneteket ; ha nem tudjátok megcsinálni, akkor meg hiába az egyesülés. Mi nem ébredő, hanem már fölébredt magyarságot akarunk látni. — Elég legyen a komolytalanságból. A Városháza nagytermében vasárnap délután 4 órakor Lenkey Lehel főreáliskolai igazgató és Csap Ferenc máv. főfelügyelő tartott előadást a zsidókérdésről. Török Kálmán kanonok üdvözlő bevezető szavai után Lenkey Lehel beszélt. Elmondotta, hogy az ország földjének 57°/o-a zsidókézen van, 12-3°/«-a tulajdon, 27°/o-a bérlet, 17%-a földhitel. A magyar tőke 87%-a ős a magyar értelmiség 67%-a zsidó. Mindaddig, míg egyetlen magyar hold zsidó kézen van, Magyarország újjászületéséről beszélni nem lehet. Beszélt az irodalomról, melyet a magyar kereszténység lángszellemei teremtettek: Petőfi, Arany, Jókai, Eötvös, Jósika, Tompa; a művészetről, amelyben Mun- kácsyé, Szinnyeié, Benczúré, Fadruszé, Stróbl Alajosé a pálma és nem Perlmutter Izsáké, Ligetié, vagy Rónaié. A zene-irodalom nagyságai közül megemlítette Liszt Ferencet és Zerkovitzot. Ki volt az egyik ős hogy ki a másik, tudjuk. Angliában, Németországban, Olaszországban, Franciaországban is szervezkedik a kereszténység, pedig Angliában 450.000, Franciaországban 190.000 zsidó van. Nálunk Lipótvárosban is akad 190.000. Ezután ismertette a kommün rémségeit ; a múltat, hogyan húzta ki a kisgazda alól a gyékényt a zsidó ? kötetlen kamatlábbal, a váltóval, a pálinkával. 52 év óta ül a nyakunkon az élősdi zsidóság. A múltak bűneit jóvá kell tennünk: élet ős halál között kell választani. Beszédét zúgó éljenzés fogadta. Gsa/) Ferenc máv. főfelügyelő emelkedett ezután szólásra. Józan mérsőkletű,
