Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-11-29 / 271. szám
EGRI NÉPÚJSÁG 15» Eger, 1921. nov. 28. Vasárnap, f. hó 27 én, népes szülői értekezlet volt az egri állami főreáliskolában. A minden tekintetben értékes szülői értekezleten nemcsak sok szülő, hanem számos a tanításügy iránt érdeklődő is meg jelent, ami minden esetre följegyzésre érdemes dolog. Habán Miháiy dr. igazgató bejelentette a szülőknek, hogy az elmúlt csütörtökön tartotta meg a tanári kar ez évben az első ellenőrző tanácskozást. Fájdalommal tudatja, hogy a tanulók tanulmányi eredménye nem kielégítő, sőt kétségbeej- tően rossz. A tanulók 50%-át meg kellett róni különböző tárgyakból; ha pedig osz- tályonkint vesszük őket: van osztály, hol a megrovottak a létszám 70®/» át teszik ki. Pedig ebben nincsenek benne azok, akik csupán gyengítve, intve vannak az egyes tárgyakból. A tanári testület értekezletén kutatták azokat az okokat, amelyek ezt a rossz tanulmányi eredményt előidézték. A lelkiis meretes mérlegelés után arra az eredményre jutottak, hogy í. a háborús esztendőkben való hiányos tanulmányi előkészítés az oka annak, hogy a tanulók nem haladnak úgy, amint kellene. Különösen az I. osztályra nézve állítja ezt a tanári kar. Vannak itt ugyanis olyan tanulók, akik nem ismerik biztosan még a betűket sem. Innen van, hogy dolgozataikban akárhányszor fölcserélik a betűket. 2. Ide kapcsolódik az az ok is, mely közismert a társadalom körében. A legtehetségesebb gyermekeket a gimnáziumba adják, pedig tanterve szeririt a gyakorlati életre jobban nevel a reáliskola, mint a gimnázium. 3. Oka lehet a mostoha tanulmányi eredménynek az is, hogy egyes tanulók bár szorgalmasak és tehetségesek, de nem tudnak tanulni. 4. Majd vannak olyanok, akik gyenge tehetségűek, de igen szorgalmasak. 5. Végül olyanok, akik tehetségesek, de teljesen hiányzik náluk a szorgalom. Mindegyik kategóriára van orvosság: ösztönzés, ellenőrzés, vezetés, oktatás. Az osztályfőnökök hivatottak arra, hogy egyé- nenkint véleményt mondjanak a tanulókról és lelkiismeretes jó tanáccsal lássák el a szülőket, hogy így a tanári kar és szülői ház egymást támogatva vezessék a jövendő reményeit a haladás útjára. Mindezeken kívül, még két dolognak tulajdonítja a szomorú statisztikát. Az egyik a football-járvány, a másik a bélyeg- gyűjtés mániája. Ma minden diák, kezdve az öklöm- nyitől a legnagyobbig, footballozik. Mihelyt csak egy kis idejük kínálkozik, már rúgják a lapdát. . . Ezt annyira megszokták már, hogy szinte rúgva járnak. És lapdá- nak néznek mindent, mi a lábuk alá akad: elkezdve a cipőkrémes skatulyától a kődarabig. .. A tanári kar, mivel a felügyeletnélküli footballozás az előforduló rendetlenségek folytán nem lehet üdítő és az egészségre mindenkor hasznos: komolyan korlátozni fogja a tanulók játékszenvedélyét. A footballozást csak részben . a tornaórákon és játékdélutánokon fogja megengedni. E tekintetben jó, hogy a tanári karnak ebben a törekvésében egy természetes segítőtársa is akadt: a szigorú tél. A másik dolog, mely bénítóan hatott a tanulók szorgalmára a hely eg gyűjtés mániája. Nem is bélyeggyüjtés már az, ami itt divat, hanem bélyogkereskedés. Volt rá eset, hogy egy tanuló 100 koronát is adott egy bélyegért. Ezentúl bélyeget nem szabad hozni az iskolába és a szülőket is kéri, hogy csak csere útján engedjék meg a gyermekeiknek bélyeggyüjte- ményeik kiegészítését. Evvel kapcsolatban még azt kéri, hogy a szülők ne igen adjanak pénzt gyermekeiknek. Ez nevelési szempontból is káros, mert irigységet és más kellemetlen érzést vált ki a szegényebb gyermekekből. Habán Mihály dr. értékes és tanulságos előadása után a szülők közül is többen felszólaltak, így közvetlenné, áldást hozóvá tették az értekezletet. A megbeszélés után Király István tanár, a hazai cserkészet fanatikus apostola, tartott rendkívül érdekes előadást a cserkészet tiszteletreméltó, becses, jellemképző céljairól. Buzdította a szülőket, hogy tőlük telhetőén támogassák ezt a mozgalmat, mint a szug- gesztiv nevelés legmegbecsülhetetlenebb eszközét. Az értekezlet után a tanári terembe vonultak a szülők, hol az osztályfőnökök egyénenkint mondtak véleményt az érdeklődőknek gyermekeik előhaladásáról. Bl. A Jogakadémiai Kör tea-délutánja. Eger, 1921. nov. 28. A Jogakadémiai Kör tea-délutánja f. hó 26-án volt a Kaszinó termeiben. Ezelőtt a jogászkor évról-évre Katalin-bált rendezett, de a záró óra miatt sokkal célszerűbbnek mutatkozott a tea-délután, amely öt órakor kezdődött s így az éjféli záró-óráig hét jórán keresztül mulatott a haute volée. Víg hangulatban ünnepelték az egri jogászok hagyományos mulatságát, amely most tea-délután formájában köszöntött be s mint bál folytatódott kivilágos . . . záró-óráig. A mulatság fővédnökségét Bobory György dr. főispán vállalta el. Védnökök voltak Isaák Gyula alispán, Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselő, Ambrus István kanonok, a jogakadémia rektora és Babócsay Sándor v. országgyűlési képviselő. Az ötórai teán jelen voltak : Bottka Árpádné, Czenczy Istvánné, özv. dr. Czikó Ferencné, Dingha Sándor- nő, Elekes Károlyné, Fogassy Ödönné, Fuggert Frigyesné, Halászy Lajosné, Hell Aquilánó, Hallay Györgyné, Hevesi Gusz- távnő, Hoffmann Józsefnó, Illykovicsné Berzeviczy Szerafin, Isaák Gyuláné, szend- rői Kovách Kálmánná, Lábos Elekné, Ludányi Antalné, Lukács Gyuláné, özv. Maczky Gózáné, Marosy Mihályné, Marsső Lászlőné, özv. Martinovics Lászlóné, Ma- tuska Mihályné, Márkus Béláné, Mednyánsz- ky Sándorné, Mészöly Gézáné, Mogyoróssy Béláné, özv. Nagy Ferencné, Nagy Lászlóné, Polák Pálné, Puchlin Lajosné, özv. Radios Miklősné, Rapcsák Józsefné, Res- kovits Béláné, Schobert Károlyné, Szabó Kálmánná, Takács Gyuláné, Timon Béláné, Trak Gézáné, Vermessy Frigyesné és lovag Weitstem Jenőné úrasszonyok. Bedross Lilly, Bolgár Manyi, Borosa Babsy, Czikó Blancsi, Czikó Katica, Darányi Anci, Darányi Irmuska, Elekes Bözsi, Frenyó írónké, Frenyó Margitka, Fug- gert Erzsiké, Hallay Anikó, Halászy Lon- cika, Hell Magda, Illykovics Magda, Jászberényi Irma, Kálnoky Etuska, Kálnoky Nóra. Krajnák Sári, Lábos Bella, Lábos Ili, Malátha I^Eártuska, Marosy Bözsike, Marsső Irike, Matuska Gizella, Matuska Tériké, Mednyánszky Mártha, Mondok Iluska, óriás Ilonka, Premusich Annuska, Radics Aranka, Reskovits Irmuska, Res- kovits Jolánka, Szabó Olga, Takács Ber- tuska ős Wettstein Nusi úrleányok. A belső politika hirei. A kisgazdákra támaszkodik az új párt Keresztény-Kisgazda-Földmives és Polgári Párt az új párt cime. — A virillzmus eltörlését kérik a kisgazdák, Eger, 1921. nov. 26. Budapest. Bethlen István gróf akciója azokat az órákat éli, amelyek eldöntik annak sikerét, vagy bukását. A kisgazdapárt 15 ös bizottsága beható vitatkozás utáu megállapította, hogy a helyzetből egyetlen kivezető út az egységes párt. Ehhez azonban a kisgazdapárt csak akkor csatlakozik, ha nem kell feladnia a párt egyéni demokratikus jellegét ős programmját. A kisgazdapárt követeléseit 8 pontban foglalta össze. Ezek a következők: a köz- igazgatás reformja, a kivételes állapotok fokozatos, de sürgős megszűntetése, a mun- káskérdés rendezése, a földreform sürgős végrehajtása, a vagyonváltság beszedése, a drágaság letörése, a választói jog reformjának megalkotása, a női választójog lényeges korlátozása, a sajtószabadság helyreállítása és a cenzúra megszüntetése. A miniszterelnök megígérte ős megállapodtak abban, hogy az új pártot keresztény kisgazda földmíves és polgári párt-nak fogja elnevezni. Az új párt centrumának a mai kisgazdapártot fogják tekinteni. Körülbelül elintézettnek tartják, hogy Ráday Gedeon nem lesz tagja az új kormánynak. A párt semmi áron sem akar beleegyezni abba, hogy nagyatádi Szabó tárcanőlküli miniszter legyen és erősen hangoztatják Gaál Gaszton belügyminiszterségét. Szülői értekezlet a főreáliskolában. a lehiggadt világnézete boncolgatta a zsidóság szerepét a társadalomban. Magyarország területi integritásából kiindulva, a keresztény magyar lelkek integritását fejtegette. Amig ezt a lelki integritást meg nem szerezzük, Nagy-Magyarország integritásáról nem is beszélhetünk. Egy alkalommal Budapesten járt a a methodista egyház püspöke. Azt mondotta, hogy szép Magyarország, van sok földje, természeti kincse, gazdag, csak egy nagy baja van, hogy az emberek nem szeretik egymást. Ez a részvétlenség volt az öka annak, hogy a keresztény Magyarország a zsidóság kezébe került. S ha nem térünk észre, úgy járunk, mint a megvakított Sámson, aki céltalanúl ténfereg,* erejét és hatalmát vesztve a kárörvendő röhej között. Minden keresztény embernek be kell kapcsolódnia a kereszténység irányvonalába. A megértő hallgatóság hálás figyelemmel hallgatta a szónokot és többször megtapsolta. Török Kálmán kanonok ezután köszönetét mondott a kiküldötteknek és biztosította őket arról, hogy szavuk nem volt pusztában kiáltó szó és igéik termékeny talajra húllottak. ______________
