Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-11-20 / 264. szám
Ara 2 korona, Eger, 1921. november 20, vasárnap. XXVílí. évi. 264. s*. Sserkesatöség i Eger, Licemm. Xlsdóhhratal i Líceumi ngomda. Telefon tzúm 11. a.AíLsetésl dijak postai szállítása xí figész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Segged évre 150 fiú — Egg hórs SOK. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: B R E Z N ÄY IMRE. Osztály-öntudat. Eger, 192. nov. 19. Olyan ez, mint a méreg. Kis mértékben gyógyít, nagyban öl. Minden társadalmi osztálynak szüksége van öntudatra, hogy saját osztály- érdekét előbbre vigye, hogy saját boldogulását munkálhassa. De az osztály-öntudat mellett még nagyobb szüksége van bizonyos bölcs belátásra, hogy az az osztály-öntudat a közérdeket is szolgálja; hogy a gyűlölet, az osztály-önzés azt az öntudatot túl ne fűtse, hogy azt az osztály-öntudatot lelkiismeretlenek hízelgésükkel hamis ösvényekre ne tereljék, a maguk önző céljaikra fel ne használják. Szomorú példája a bölcs mérséklet hiányának a proletár-öntudat. Az öntudatos munkás mindenesetre az emberi fejlődésnek felsőbb foka. Oda kell törekednünk, hogy minden munkás emberi méltóságának és a munka becsületének tudatára ébredjen. De ebből az öntudatból akkor fejük társadalmi haladás és munkásjólét, ha a közérdeket szolgálja; ha lelki- ismeretes mérséklet útján halad. Máskülönben romlását okozza a társadalomnak és magának a munkásnak is. Ezt hozta magával a proletár-öntudat, melyet demagógiával túlfűtöttek, lelkiismeretlen vezetők holt sínpárra vittek. Egyszerűen osztályönzés: diktatúra lett belőle, mely az egész politikai, társadalmi és gazdasági életet a munkás osztály szűk keretébe akarta szorítani. Osztályhatalom ellen küzdött és osz- tálydiktaturát csinált. Az osztályönzésnek iszonyatos eltévelyedése az a megjegyzés, amit az ember öntudatos magyar proletár ajkakról hall az orosz rómsőges nyomorról szőlő újsághírekre: de a munkásnak legalább jó dolga van. Belepusztulhat az egész társadalom, csak az tosztálv» boldoguljon ! Ez a rablógyilkosok bölcsessége az erdők sűrűjében. Szomorúan láttuk, milyen ravaszúl használták ki ezt a túlfűtött proletár-öntudatot lelkiismeretlenek a maguk céljaira, sőt az ellenség céljaira. Öntudatlanul lettek az öntudatos proletárok az antant eszközei, a megszálló szomszédok segítői, a magyar és munkás nyomornak munkásai. Nem lehet becsületes magyar, aki be nem látná, hogy a nemzet érdeke, ha a magyar gazda, a magyar föld népe öntudatra ébred. Egyszerűen a nemzeti ől- niakarás jele az, ha gazdasági, társadalmi, politikai szerepet követel a föld népe most, mikor vezető társadalmi rétegeink Összeomlottak. Örülnünk kell, hogy a magyar kisgazda, a magyar paraszt öntudatra ébredt. 1)9 vigyázzanak először is a kisgazdák, hogy saját osztáiyérdekíiket össze ne tévesszék a nemzet érdekével, mert ebből minden öntudatuk ellenére s öntudatlanul iá diktatúra lesz. Akármilyen nagy azonban a számuk, de osztályuk szűk és egyoldalú a nemzet érdekével szemben. A bölcs mérséklet ezt az osztályöntudatot hajtsa a nemzeti önérdek szolgálatába, különben az lesz a sorsuk, mint a túlfűtött proletár-öntudatnak: tönkre teszi az országot, meg magát is. De arra is kell vigyázni, hogy lelki- ismeretlenek ki ne használják, vak sínpárra ne vigyék, mint a proletár-öntudatot. Beteges osztályöntudat mindenkor jó korteseszköz a felültetésre és becsapásra számítók kezében. Eger, 1921. nov. 19. Bensőséges és megható kegyelettel áldozott tegnap délután Eger város társadalma Tárkányi Béla emlékének, a Városi Színházban. A nagyszerű irodalmi ünnepet a Katolikus Kör rendezte, amelynek ez volt az idén első téli ismeretterjesztő előadása. A Városi Színház teljesen megtelt ez alkalomra előkelő közönséggel. Megjelent SzmrecsányiLajos dr. érsek főpásztor is, Kriston Endre apát-kanonok kíséretében. Ott láttuk Dr. Bobory György főispánt, Gárdonyi Gézát a Magyar Tudományos Akadémia, Négyessy Lászlót a Kis faludy-Társaság, Túri Bélát a Szent-Ist- ván-Társulat képviseletében. Megjelentek a főkáptalan tagjai is csaknem teljes számA túlfűtött öntudat vakon fogad mindenkit, aki legyezgeti, simogatja, aki jól tudja neki húzni a talp alá valót. így jutott be annyi álkisgazda és pártugrató az országházba kisgazda cégér alatt. Bölcs mérséklet, tehát lelkiismeretes vezetés és a nemzeti érdek mindenek előtt: akkor nem kell félni semmiféle osztály- öntudattól. n. ban, azonkívül a középponti papság és a vidéki papok közül is többen; resztvettek az ünnepen Tárkányi rokonai, a vármegye, a város, a tanintézetek, a nemzeti hadsereg képviselői. A megjelentek között többen voltak olyanok, kik személyesen ismerték a nagy egyházi írót és költőt, így ezeknek kétszeresen érdekesnek ígérkezett a gazdag műsor, amelyet Tárkányi születésének száz éves fordulója alkalmával nyújtott az irodalmi ünnep rendezősége. És elmondhatjuk, hogy a figyelmes közönség mindvégig emelkedett, hazafias hangulatban élvezte ős hallgatta végig, — bizonyára nem csekély erkölcsi haszonnal is — a szebbnől-szebb, értékesebbnél-őrtő- kesebb számokat. Az ünnep műsora: Dutkay Pál apátkanonok megnyitó beszédet mond. — Breznay Imre Tárkányi életrajzáról beszél. Vucskits Jenő előadást tart Tárkányiról. — Veszprémi Dezső alkalmi ódáját szavalja. — Torday Ányos fölolvas. És ennek az emelkedett, hazafias hangulatnak a megteremtésében nem csekély része volt az Egri Dalkör nek, amely Gró- nay Andor karnagy vezetése mellett Papp- váry-Szabados Hiszekegy ét és Egressy Szózat-át adta elő művészi betanúlásban. Dutkay Pál apát-kanonok megnyitó beszédében meleg szavakban üdvözölte a tudományos egyesületek megjelent képviselőit s a hálás közönséget, amely pegér- tette egy lelkes magyar pap-költő emléke zetének megszentelését. Majd a 129. zsoltárt adta elé Frank Margit gyönyörű szoprán hangján, Meisz- ner Imre harmőnium kísérete mellett. A zsoltár szövegét Tárkányi írta, dallama pedig Meiszner Imre mesterműve. Breznay Imre, Tárkányinak Egerhez való viszonyáról tartott a tőle megszokott nagyszerű retorikai készséggel fölépített beszédet. Tulajdonképen Tárkányi életrajzát foglalta össze a rendelkezésére álló igen rövid idő alatt. Rossini Stabat Materének Pro pecca- tis részletét Pataky István dr. énekelte ! Meiszner Imre művészi ős diszkrét zongo- rakiséretővel. Pataky István dr. hangját, őnekművészetét nem kell külön dicsérnünk. A közönség szinte szívta magába a gyönyörű, áhítatkeltő bariton-szőlőt. Tárkányinak Uram hová mégy? című költeményét Vratarics Klárika szavalta el minden tekintetben kifogástalan előadással, Vucskits Jenő főreáliskolai tanár Tár kányi helye az irodalomban címmel tar tott rendkívül érdekes előadást. Előadásá ban meggyőzően fejtette ki, bogy Tárká nyinak tiszteletreméltó helye van a ma gyár irodalomban, úgy vallásos, mint hazafias költeményei, valamint bibliafordítása folytán. Majd az érseki tanítónő- ős tanítóképző intézetek egyesített énekkara adott elő egy részletet (Ima a hazáért.) Mehul «Joseph» című operájából, Meiszner Imre zenetanárr vezényletével. A kettős kar összevágó, hatásos éneke igen tetszett az előkelő ízlésű közönségnek, csak az a kár, hogy az ilyen vegyes karok énekében csak igen ritkán gyönyörködhetünk. A kedves énekszám után Farkas Ödön: Szerenádját (a) Moderato Pastorale, b) Romance, c) Allegro) adta elő az Egri Ének- ős Zeneegylet zenekara, mely ez alkalommal is nivós játékot produkált, melyben nem csekély része van Huszthy Zoltán karnagynak, ki nagy szuggesztiv hatással és finoman vezényelte a zenekart. Külön meg kell említenünk Kaufmann Emmy hegedümflvésznő kristálytiszta hegedű szólóját, amellyel úgy mint mindig, most is elbájolta hálás közönségét. Ezután Voszpréiny Dezső leánygimnáziumi és felsőkereskedelmi iskolai igazgató szavalta el saját szerzeményű, hatásos, gondolatokban gazdag ódáját, amely után ismét a vegyes-kar éneke következett; Tárkányi On életünk reménye. . . Uram Jézus légy velünk című egyházi énekét adta elü szintén precíz betanulással a tanító- és tanítőnőképző énekkara. Torday Ányos dr. ciszt. rendű főgimnáziumi h. igazgató Tárkányi és a vallásos irodalom címmel tartott ezután fölolvasást. Tárkányi Béla ünneplése.
