Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-11-20 / 264. szám
EGEI NÉPÚJSÁG Égy szfádgő fülszcntett papai; adta Ki magát. Szerencsére fölismerték benne a szélhámost Eger, 1921. nov. 19. Érdekes eset foglalkoztatja most a rendőrséget. Egy szédelgőt köröznek, aki a szélhámosságnak egészen új, vagy legalább is nem mindennapi fajtáját eszelte ki; fölszentelt papnak, menekült káplánnak adta ki magát. Biztosan szegény és tapasztalatlan éhenkórászról van szó, aki a papi köntöst egy kis jóélősre akarta magának kisajátítani. Mert éppen a papi ruha az, amelyben nagyobb stílű szélhámosságokat elkövetni nem lehet, mert a reverenda tisztességével még a szélhámosnak is számolnia kell, ha nem akar mindjárt horogra kerülni. Horogra került, ha nem is szószerint véve á dolgot. Leleplezték ... A szélhámos rövid és dicsősőgtelen karrierjéről a következőkben számol be az Egri Népújság munkatársa: A följelentés. F. hó 15 én a rendőrség bűnügyi osztályánál megjelent ...s ...z rk. plébános. Elmondotta, hogy november hő 4-én egy lerongyolódott, sovány, borotvált képű férfi állított be hozzá. S káplánnak ajánlkozott. Semmiféle okirattal nem tudta magát igazolni. Az állítólagos menekült segédlelkész a kétely eloszlatására a következő rövid életrajzot irta meg számára önmagáról: «Szerbellenes érzésem miatt menekülnöm kellett». Alúlirctt Ozick Ignác róm. kát. s. lelkész, születtem Hajóson, 1884. júl. hő 18-án, mint Czick József és Goll Teréz déronyai lakosok fia; gimnáziumi és theologiai ía- núlmányaimat Kalocsán végeztem. 1908. évben pappá szenteltettem s mint káplán Bácsban 2 évig, Apatinban 3 évig, Szépligeten rövid ideig mint kisegítő s 1914 tői Hódságon működtem folyó év október hő 24-éig, honnan egy kiszólásomban napfényre került szerbellenes érzésem miatt menekülnöm kellett; Magyarországra érve egyenest jó ismerős intim barátomhoz mentem Miskolczra azon célból, hogy valahogyan tűrhető felsőruhával lásson el, ahol az Egyházi Lapok hirdetési rovatából megtudtam, hogy ... s ... z. ... i plébános űr menekült, vagy munkabíró papot keres, amiért is november 3-án személyesen megjelentem Bátorban, hogy megkérjem plébános urat, kegyeskednék engem a hirdetett kisegítői állásra alkalmaztatni és ekkor azon megállapodásra jutottunk, hogy ha úgy az egri, mint a kalocsai egyház- megyei hatóságnak beleegyezésével találGömöri erdőkben. . . Gömöri erdőkben Sír rí az őszi szól, Sír rí az őszi szél; Nagy Magyarországról Sírva ríva beszél, Sírva-ríva beszél: Murány vára alját, Sajó, Rima völgyét Idegen nép járja; A szegény magyarnak, Az árva magyarnak Nincsen már hazája. Krasznahorka tornyán Nem hallik most messze Tárogató hangja, Beborult az ég is, Gyász ült a vidékre, Gyász ült a magyarra. Hajnal pirkadását Magyarország felől Hajh’ de régen várjuk ! Szegény magyaroknak, Árva magyaroknak Nincsen már hazájuk. Gfyőry Ferenc. kozunk, úgy én minimum V* évig terjedő időtartamra kötelezem magam ... ban, mint káplán működni. (. . .) 1921. nov. 3 án. Czick Ignác s. lelkész, A följelentő plébános ezután elmondotta, hogy a férfi bár gyanús volt előtte, papi dolgokban annyira járatos volt, hogy utasította az álsegédlelkészt: utazzon fel Budapestre s lépjen érintkezésbe a kalocsai egyházi hivatallal okiratai megszerzése végett. Adott neki eleséget, 200 koronát és elbocsátotta. Czick István menekült hódosi káplánt nem ismerem. Gyanús volt előtte a menekült káplán ős levelet írt Miskolczra a segédlelkész állítólagos jóismerősének, egy törvényszéki bírónak: Mélyen Tisztelt Uram! A mai napon megjelent nálam magát Czick Ignác menekült hódosi káplánnak mondott férfiú; okmányai nem lóvén, a bíró úrra hivatkozott, mint jó ismerősére, intim barátjára, akihez azért menekült, hogy esetleg tűrhető felső ruhával látná el«. Ezután a levél felsorolja az adatokat, majd így folytatja: «Mivel nálam kisegítő papnak ajánlkozott, kegyeskedjék értesíteni, hogy a nevezett adatai megfelelnek-e a valóságnak? Maradtam kiváló tisztelettel: .... s . .. z. A levélre a következő válasz érkezett Miskolczról: Főtisztelendő Uram! B. sorainak visszacsatolása mellett van szerencsém értesíteni, hogy «Czick Ignác nevű hódosi menekült káplánt nem ösmerem, — ilyen nevű egyén nálam nem járt, ruhával nem láttam el, — részemről még ismeretségre sem hivatkozhatik. Maradtam kiváló tisztelettel: Miskolcz, 1921. XI./8. ... k ... c kir. törv. bíró. A plébános persze erre a válaszra följelentette a rendőrségen a szédelgőt hogy elejét vegye további, esetleg nagyobb sikerrel kecsegtető üzelmeinek. Az álsegédlelkész személyieirása. Czick Ignác ellen körözőlevelet adtak ki. Személyleírása a következő: Ügyetlenül mozog. Alacsony termetű félszeg megjelenésű egyéniség. Ideges kiejtéssel beszól. Hegyes orrú, sovány, horÜnneplem Tárkányit. . . AzEgriNőpujságnak egyik száma adja ajkaimra a szót. Ázt olvasom benne, hogy Eger előkelő közönsége válogatott műsor keretében ünnepli Tárkányi Bélát, a költőt, az írót, születése századik évfordulója alkalmából. A vallásos és hazafias eszmének nyújtott hódolatot látván ebben: — legyen szabad egy vidékinek is érzéseit tolmácsolni, egyéni formában kifejezni az ünneplés hangulatát, célját, vezéreszméjét. Ünneplem Tárkányit. Emlékezem róla. . . Ünneplem benne az írót, a költőt, a műfordítót, a papot. Ünneplem az írót. Munkáit, igaz, nem mind ismerem. De egyet ismerni is elég, hogy hirdessük: igaz író volt. Az írás volt legfőbb szenvedélye. Irt lélekkel leiekért. Ez nagyon elég, hogy emlékezést kapjon. Ha a világ ünnepli, aki a «test» kultuszát szolgálja tollával, miért ne ünnepelhetnénk a «lélek» íróját? Lélekből fakadt néhány sornak többet kell jelentenie, mint a «pénzért» összeírt könyvek sokasága. Ünneplem a költőt. A költői léleknek a prózai világban is elismerést kell kapnia. Mit jelent, hogy költő volt? Mit mást, mint azt, hogy nem elégedett meg hétközpadt arcú, barna férfi. Homloka felől a haja kopaszodó, arca borotvált. Fekete pantalló nadrágot visel, melynek jobb szárán cérnával varrott szakadás van. Amikor utóljára látták, rövid, szürke, kopott tólikabát volt rajta. Elegáns sétálpálcával járt, alsó kabátot (kis kabát) nem viselt. S ormótlan, rongyos bakkancsok voltak a lábán. A kalapja — ügy látszik, a fejére fordítja a legnagyobb gondot — teljesen új, csinos zöld kalap. A hatósági közegek széleskörű nyomozást indítottak az áltisztelendő űr után. Irodalom. Művészet. Szivárvány. A múlt hónapban szépirodalmi, művészeti és tudományos folyóirat indult meg Hangay Sándor szerkesztésében. Hangay Sándort, mint jő nevű költőt ismerjük. Izmos versei a háború idején a Pesti Hirlapban jelentek meg. Sok oldalú embernek látszik s amint újabb dolgaiból kivehető, mestere a prózának is. Új irodalmi vállalkozása az eszményi kultúra szolgálatában áll. Munkatársai a hazai tudomány és művészet elitgárdájából kerültek ki, Minden kérdéssel foglalkozik, izzó ambiciő fűti ezt az új folyóiratot. Nagyon komoly és nívós irodalmi újság ez a Szivárvány, de nem tarthatja szem elől az ügy gazdasági oldalát sem. Járjon a magyar nők kedvébe... így tán megvan annak a reménye, hogy gazdaságilag is megbírja azt a harcot, amelyet a művészeti ideálokért folytat. A 2. számban Hangay Sándor írt megszívlelósre mó tióirodaíompolitikai vezércikket. Pa- kots József, Miklós tllona, Molnár Jenő novellái, Nyíl versei, Kiss Ernő dr. esztétikai éríeKezése, Porzsolt Kálmán cikke, Peterdy Sándor folytatásos regénye tarkítják a Szivárványt, amely ezenkívül egy egész sereg kérdést tárgyal. Megjelenik minden hónap 15-én. Egy szám ára 30 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, V. Bánk ú. 7. Ismeretterjesztő előadás. Az Egri Keresztény Szociális Egyesület helyiségében f. hő 20 án (vasárnap) d. e. y3ll órakor Dr. Petró Kálmán ügyvéd, ismeretterjesztő előadást tart: A keresztény kereskedelmi életről, melyre a tagok figyelmét felhívjuk. napi, prózai gondolatokkal, hanem lelke magasan szárnyalt. A vallásos és hazafias eszmék nemcsak értelmét töltötték el, hanem megillették szívót, érzelmeit is és kinyílt az ajk. Tollat fogott és létrejött a költemény, mely ma is meg tudja ihletni a szivet, mely a nemesért lángol. Ünneplem a műfordítói. Nem any- nyira a nyelv költőiessége, alakzatai, formai szépsége miatt, mint inkább a tartalomért. Ő nem azoknak táborába tartozott, kik szóvirágokat írnak le, érthetetlen kifejezéseket, mindennek, csak magyarosnak nem mondható szavakat. Arra törekedett, hogy igazán magyar alkotás legyen, amit fordít. Táplálja a lelket. így született meg Klopstock: Messiás fordítása. így az egész országban elterjedt, mondhatni ma is egyedül álló teljes «magyar» Szentírás. Ünneplem a papot, a rángj a mellett is egyszerű, de tüzes lelkű papot, — kinek barátságát nagy írók keresték. Nem könyvből olvasom, de olyanoktól hallom, kik beszéltek vele, hogy igazi, «talpig» pap volt, az Úrnak hű szolgája, kitartó hű fia. Eszméinek szóval, éltével megvaliója. És te, Tárkányi szelleme, ihlesd meg a lelkeket, hogy ne csak ünnepeljenek, hanem kövessenek is Téged. H. Gy.
