Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-11-09 / 254. szám
Ura 2 korona. £ggr, 1921. november 9. szerda. XXIFHI. évi. 254. s*. SiSflsetést dllak posts? »záJJiláss« s és léiévi elöüsetést ekje iogadank el. Msgged évrs- 150 K. — ?5?f? Mrs SOK. — S8S33 feg&SSggSl POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: B R E Z N ÄY IMRE. Smkéfót^iégi Eg«r, Licenm. Ilsdáhkttal t Licenrai oijonid* Tel»?®« mfim li. A belső politika. Az antant ellenőrző-bizottsága Debreczenben. — Felosztlatják a nemzetgyűlést ? — Nincs remény az egységes párt megalakulására, — Ereky Károly nyilatkozata a királykérdésröl. Eger, 1921. nov. 8. Debrecsenböl jelentik: Mai nap folyamán Debreczenbe érkezett az antant ellenőrző-bizottsága, melynek tagjai Camponi olasz ezredes, Robertson angol őrnagy ős Labourain francia őrnagy. Ugyancsak megérkezett egy japán misszió is, amely azonban csak néhány napig fog Debreczenben tartózkodni. Az antant ellenőrző bizottságának itteni tartózkodása bizonytalan idejű. Budapest. M. T. I. A királykérdés újabb és újabb felszínre hozatala a kisgazdapártban mindig nagyobb és nagyobb hullámokat ver fel. Az ellentétek újból kiélesednek, úgy, hogy most semmi remény sincs az egységes többségi párt megalakulására. A politikai körökben az a vélemény fejlődött ki, hogy ezt az örökös huzavonát és széthúzást végre meg kell szüntetni. Minden jel arra mutat, hogy a bekövetkezendő események késztetni fogják a kormányt arra, hogy a nemzetgyűlést feloszlassa. Budapest. M. T.I. Megkérdeztük Ercky Károlyt, hogy miért nem tartotta meg azt a rendkívül érdekes beszédjét a nemzetgyűlésen, amelyre feliratkozott. Ereky j ezen kórdezősködésünkre a következő fel- i világosítást adta: Tisztázni akartam gróf | Apponyinak, gróf Andrássynak és Vázso- nyi Vilmosnak a Habsburg-kérdésben elfoglalt álláspontját. Már a kommunizmus megszűnte után, egyik beszédemben tárgyaltam arról, hogy mi igaz gróf Apponyinak és gróf Andrássynak a király kérdés körül elfoglalt szerepéről. Már annak idején sző volt arról, hogy a nemzetgyűlésen felvetünk egy olyan törvényjavaslatot, amely alkotmányos utón törvénybe fogja iktatni a szabad királyválasztás jogát. A király személyére nézve a szabad választás elve lett volna az érvényesítendő a javaslat tartalmában. Azt hiszem, hogy úgy gróf Apponyi, mint gróf Andrássy már jó* eleve tudták, hogy a Habsburg kérdésben a külföld feltétlenül bele fog avatkozni. Bécs már régebben figyelmeztetett ezekre a következményekre s igy a külföldi politikai beleavatkozás egyáltalában nem volt meglepő. Szó volt arról is, hogy egy konferenciát hívunk össze, amelyen határozatilag kimondjuk a szabad királyválasztásban való döntést. Mindenesetre voltak okok arra, hogy beszédemet ez idő szerint még ne n gyem meg. A közigazgatási bizottság ülése. Kedvezőtlen a megye közegészségügye. — Satnya a korai vetés. — A kultuszminiszter 1400 koronára akarja az iskolafenntartókkal kiegészíttetni a tanítók alapfizetését.- Eger, 1921. nov. 8. ] Hevesvármegye közigazgatási bízott- j sága f. hó 8-án délelőtt 10 órakor tartotta a vármegyeház kistermében rendes havi j közgyűlését. Kassa Endre dr. tiszti főorvos jelen- ; tése őszintén feltárta a megye kedvezőtlen ! közegészségügyi helyzetét. Bármilyen sötét színben tűnjenek is föl j azonban a viszonyok, nem szabad pesszi- j mistának lennünk. A hatóság a szükséghez képest mindenütt intézkedett, hogy a jár- j vány izolálva legyen. A közigazgatási bizottság üléséről j alábbi tudósításunk számol be : Az ülést Bobory György dr. főispán i távolléte miatt Isaák Gyula alispán üd- j vözló szavai nyitják meg. Puchlin Lajos főjegyző felolvassa az alispáni jelentést, mely elparentálja Vaka Józsefet, Sirok község jegyzőjét, aki a körjegyzői kar egyik legképzettebb ős legértékesebb tagja volt. Holis Sándor dr. hatvani járási orvos tragikus haláláról az alispáni jelentős a következőket mondja: «Mély részvéttel emlékezem meg Holis Sándor dr. hatvani járási orvos tragikus halálesetéről. A fiatal, ambiciózus orvos csak a múlt évben neveztetett ki járási orvossá és a járás közegészségügyének fejlesztése érdekében nagy szakértelemmel, szorgalommal ős szép pi’ogrammal kezdte meg működését. A járás székhelyén most fellépett vörheny-járvány leküzdése érdekében működve, maga is megkapta a betegséget és három napi szenvedés után 32 éves korában hivatásának áldozata lett.» A vármegye közegészségügyi állapotáról tesz jelentést ezután Kassa Éjidre dr. megyei tiszti főorvos. A vármegye közegészségügye kedvezőtlenebb, mint az el- műit hónapban. A ragályos betegségek közül különösen a difteritisz, a vörheny, hasi hagymáz, kanyaró, vérhas pusztít. A vörheny eddig Hatvanban öltött komolyabb méreteket. Kilenc áldozatot követelt. Kálban eddig 61 megbetegedés történt és három halálozás. A szomszédos Kompolton már csak 7 vörhenyes eset fordult elő. Egerben november 1-ig 18 volt a vörhenyes betegek száma, a mai napig már újabb 14 megbetegedés történt. Az angolkisasszonyok intézetében eddig 8 vör- heny-eset fordúlt elő. Ma is két új vör- heny-beteg van az intézetben. A leány- gimnáziumot a hatósági tiszti főorvos bezáratta. Az egri egészségügyi viszonyokról Glósz Kálmán dr. városi tiszti főorvos nyilatkozik majd az Egri Népújság olvasóinak. Kóczián Gyula dr. kir. ügyészségi elnök tesz jelentést ezután a fogház múlt havi viszonyairól. Gyógykezelésben részesült 1 fogoly. A letartóztatottak száma volt 155, szaporúlat 123, fogyaték 65. A létszám eszerint 213, 155 férfi, 58 nő. Országos letartőztatási intézetbe szállítottak 4 rabot. Szabadulás a múlt hónapban nem volt. Munkakerülésért egy leányt tartóztattak le. Osinger Nándor főállatorvos jelentésében elmondja, hogy a száj- és körömfájás majdnem minden községben előfordult már, de elhullásról még nem érkezett a középpontba je'entós. Szilassy Ödön gazdasági főfelügyelő jelenti, hogy az időjárás a hó elején száraz volt, de később jelentős csapadék áztatta meg a földet. A korai vetés már kikelt, de satnya, sok helyen kiveszett. Rusztek Károly kir. tanfelügyelő, szóvá tette jelentésében a falusi népiskolák átszervezését. A hevesmegyei tanfelügyelői körzetben nagyon sok falu van olyan, amelyben egy tanerőre 180 tanítvány jut. A kultuszminiszter utasította az iskolafenntartókat, hogy a tanítók alapfizetését 1400 K-ra egészítsék ki. De ez a rendelkezés csak akadályt gördítene a szervezés elő, mert az 1400 koronás javadalmazást egyik iskolafenntartó sem tudja vállalni. Vélekedése szerint legjobb lemi8, ha megmaradnának a 100 koronás alap mellett, amelyet az állam egészítene ki. Ezzel szemben az iskolafenntartók vállalnák azokat a terheket (lakás, kert, föld, tűzifa), amelyek a tanító eltartásával járnak. Sajnosán konstatálja, hogy a tanítók hullámzása egyik helységből a másikba való helyezésük által még egyre tart, ami nagy kárára van a közoktatásügynek. A közigazgatási bizottságban Graefl Jenő és Babócsay Sándor v. országgyűlési képviselő felszólaltak a törvényhatósági bizottsági vonat beállítása érdekében Isaák Gyula alispán kijelentette, hogy ez ügyben már föiirtak a miniszternek, de válasz mindezideig nem érkezett. A tárgysorozat kisebb fontosságú pontjainak leiárgyalása után az ülés 7*12 órakor véget ért.
