Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-07-14 / 157. szám
4 A műit hét a belpolitikában. (julius 6—12.) A nemzetgyűlés julius 6.-ki ülésében Windischgraetz Lajos herceg megdöbbentő adatokat hozott nyilvánosságra arról a gálád hazaárulásról, amelyet Károlyi Mi. hály és cinkostársai elkövettek. Már 1917. őszén megkezdődött az aknamunka, mikor Károlyi Mihály Svájczba utazott és felajánlotta szolgálatait a franciáknak Magyarország forradahnositására. Tekintélyes pénzösszeget is kapott az ellenségtől akciójának keresztülvitelére. Cinkosai utján híreket juttatott a francia követségre a monarchia és Németország katonai helyzetére vonatkozólag. Károlyival azonban az ántánt nem mint komoly politikussal tárgyalt, s a franciák soha se gondoltak arra, hogy vele és társaival, mint kormánynyal szóbaálljanak, hiszen tudták, hogy Károlyi akkor már a szovjetkormánnyal is tartott fenn összeköttetést, s onnan is erősen pénzelték az ő «hazafias» akcióját. Egyszerűen mint kémet használták fel őt és társait. A Diaz- féle fegyverszüneti szerződéssel szemben, amelyben az ántánt Magyarország területi épségét elismerte volna, Károlyi Mihály maga ajánlotta fel az ország megcsonkítását. Ugyanis kormányralépte előtt és közvetlenül azután három emlékirattal fordult a franciákhoz,melyek egyikében azt mondja: A régi rendszer romboló politikája halálos ellenségekké tette a Magyarország határain belül lakó összes nemzetiségeket. Nem állhat a magyar nép érdekében megtartani azokat a határqkat, amelyek ép oly igazságtalanok, mint amennyire 'ellenkeznek a magyar faj fejlődésének érdekeivel. — Nem holmi ártatlan kijelentés volt tehát a képviselőház egyik októbervégi ülésében Károlyi bizalmasainak ‘az a közbeszólása : «Mi ántántbarátok vagyunk!» A hiba csak ott csúszott be a számitásaikba, hogy ők az ántánt barátainak gondolták magukat, az ántánt pedig - kémeinek tartott, s igy használta fel őket. Windischgraetz herczeg a kormány rendelkezésére bocsátotta adatait, s ezek alapján nagyszabású pör indul meg a hazaárulók ellen. Nehogy a gonosztevők meg- ugorhassanak, a főbűnösök letartóztatása küszöbön áll. Windisgraetz herceg bejelentése főkép a kisgazdapártban keltett izgalmat, mert mint Berky Gyula mondotta, az októberi összeomlással kapcsolatos felelősségre- vonás, ha nincs is egyenesen a vezérnek adressálva, mégis kétségtelen, hogy a nagyatádi Szabó István régi és elkeseredett politikai ellenfelei róla se fognak megfeledkezni. — Nem értjük ezt az izgalmaimért aki nem felelős az októberi eseményekért, azt nem kell félteni a felelősségre vonástól. A felvidéki lakosság körében egyre fokozódik a csehek elleni gyűlölet. Juriga Nándor, aki a pánszláv agitátorok egyik legtüzesebbike volt, a tót néppárt zohori gyűlésén így beszélt: A magyarok a nyelvkérdésben zsarnokok voltak ugyan, de egyébként szerették a tótot és minden tekintetben egyenjogusították a magyar lakossággal. Máskép van azonban- mostan. Ma nemcsak nem respektálják nyelvünket, de minden kép elnyomnak minket . . . Hibát követtünk el, mikor annak idején oly őszinte testvéri szeretettel keblünkre öleltük a cseheket. Most sírhatunk és kesereghetünk, most talán már szívesen ug■ k ' ■ ranánk vissza oda, ahonnan kiugrottunk. Reynald szenátor a francia szenátusban a trianoni békeszerződés előadója beterjesztette jelentését, amelyben elismeri Magyarország néprajzi és történelmi egységét, de szemére veti a magyarságnak, hogy tiz századon át nem szüntette meg, vagy legalább nem csökkentette partikula- rizmusát és igy Magyarország szétesése még a háború befejezése előtt történt meg. Már most kiváncsiak lehetünk arra, hogy voltaképpen mi is hát a mi bününk, amelyért nemzetünket halálra Ítélték; az e, .amivel az országcsonkitást indokolták, hogy mi ezer éven át elnyomtuk nemzetiségeinket, vagy pedig az, hogy olyan szabadságot biztosítottunk nekik, amelynek révén ezer éven At fentarthassák partiku- larizmusukat! ?• Azt is mondja Reynald ebben a jelentésében, hogy Magyarországnak nincsen elég jövedelmi forrása, tehát a felelősség következményeit redukálni- kell. A jőváté- teli bizottságnak Magyarország fizetési képességéhez kell szabni határozatait. Lehetetlen az összes magyar adósságokat a megkisebbített Magyarországra hárítani, Magyarország csak az 1914 júliusa után felvett adósságokért felelhet. Az ingatlanváltság és a sajtójavaslat dolgában még mindig nincs megállapodás. (m. k.) A katonáskodás haszna. Régebben a dicséret egyik fajtája volt az, ha a 20 éven felüli magyar emberre azt mondták: — Meglátszik, hogy katona volt! Igen, mert ott megtanúlta az illendőségnek azokat a legegyszerűbb tudnivalóit, amiket a pásztori, parlagi foglalkozások között legtöbbször nincs kitől eltanulnia. Azt, hogy ha embertársával beszél, különösen, ha korosabbakkal, föllebbvalókkal van dolga, tartsa meg az illendő távolságot, nézzen a szemébe, beszéljen értelmesen. Épen olyan szüksége van az iskolázatlan fiatalságnak ezekre az ismeretekre, mint a leányoknak a háztartásiakra. Régebben a leányokat az okos szülök nem annyira a bérért, mint a háztartási ismeretekért küldötték faluról a városba. Persze, ma már erről alig beszélhetünk ! Tanulni vágyók vannak ugyan ma is még, falun is, hej! de sokkal többen «kitanultak,» akiknek: «ha már munka: ne kom- mendálják!» Az iskolák háborús elhanyagolása a fiatalság értelmi elmaradásával járt. Ennek kell tulajdonítanunk azt, hogy mig régebben a gyerek volt az írástudó, szülő az írástudatlan a családban, addig ma gyakoribb ennek az ellenkezője. így a sorkötelesek között is igen sok van. Vármegyénk szabadoktatási bizottságának ügyvezető elnöke: Rusztek Károly kir. tanfelügyelő, úgy Egerben, mint Gyöngyösön szorgalmazta az analfabéta-tanfolyamokat. Kevés katonánk van, (hiszen ennyitől is reszketnek már, nem tarthatunk többet). Kétségbeejtő, hogy e kevés katona között is milyen sok az írástudatlan. Simon Gyula egri áll. tanító kemény igyekezettel tanította meg a legényeket. 42 résztvevője volt a tanfolyamnak. Ilyen sok ember csak ideig-óráig tanúit együtt, minthogy sokfelé voltak elfoglalva, mégis sok megtanulta az életben ma már nélkülözhetetlen írást, olvasást egy kevés számolást. Most volt a beszámoló vizsga Illés Ödön ezredes, Ghyezy Ferencz és Weichtier Miksa alezredesek Rolossváry László őrnagy, Rusztek Károly kir. tanfelügyelő és Simon Gyula áll. tanító előtt. Eredményes vizsgát tettek azok, akik ez idő szerint szabadságon nincsenek, azon<94<M Nyomatott az érseki líceumi nyomdáDan. ban valamennyien megtanúlták a betűvetést. Jutalműl több népszerű és jól megválasztott könyvet kaptak. A nemzeti hadseregben töltött idő semmiképen sem vált azoknak kárára, akik a sastollat kitűzték. Csak örvendhetünk rajta, mennyire igyekszik a magyar legény ott is, ahol tanúlni kell. — RAB _ A virágos kertben. A kis lányom mondta az ebédnél, hogy Szabó tanár űr ma megtartja a tornavizsgát, mert már sokan elmentek nyaralni... No, ezt nem szabad elmulasztani. Az öregek vigasztalása a jó Istentől a fiatalok kacagása és ezt az édességet miért tagadnék meg magunktól éppen a mai savanyú világban ? Öt órakor ott voltunk Szabó tanár űr termében. Éppen kis műhelyében alkotott olaszfogsága emlékei között soha nem látott fa és fém intarziás műtárgyakat és így önkéntelenül is meg kellett ismernünk a mestert másik előnyös oldaláról is. A tanár űr azok közé a kivételes egyéniségek közé tartozik akik minden percüket az d-' kotásnak áldozzák és ezen alkotó munkájukban nemesednek kiválókká. Közben megérkeztek a csöppségek, akik magukkal hozták áz érdeklődőket is nagy számban. Láttunk ott duzzadó egészségtől virűló apróságokat 5 évestől 10-ig, közöttük egy-egy ideges, gyenge gyermeket, akinek szülei szerencsés pillanatban jöttek arra az ötletre, hogy sarlatán gyógy- eszközök helyett a svéd torna áldásában részesítsék gyermeküket. Csattog a vezénylő és a picikék sorakoznak, felosztás után felállanak, szabad- gyakorlatokat csinálnak, amiket így végigszemlélve — (jól ismerem őket a Szurmay rendezte testnevelő-tanfolyamokon bonc- tani alapon foglalkoztunk velők) a virág- bimbőcskák plasztikus állásából látom, mennyire megfelelnek a svéd torna követelményeinek : még a hátgerince középső csigolyájának megmozgatására is megfelelők. És ebből lesz a magyar erő! Ez ad önbizalmat, bátorságot, ügyességet! Egészséget! Utána játékok. A kicsikék elemükben vannak. Éjfélig elmókáznának, de a nevelő öntudatos itt is és felébreszt álmodozásunkból, mibe a kis angyalok kacagása ringatott. A zsebóra parancsol. Séták. Légzési gyakorlatok, köszönés. «Egészségükre!» A szülők hálálkodnak és körülveszik Szabó tanárt, aki megmutogatja még kedves készítményeit. A csöppségek között kitűntek Encsy Judit és Kollmann Eci, Rusztek Palkó, a «magyar fiú» kitartásukkal, a nagyobbacskák közül Kálnoky Laci Rusztek Bandi igyekezetükkel, valamennyien pedig tneg- ennivalók voltak. -r- arab —. Hírek a vármegyéből. Hammel Árpád, vármegyénk szabadoktatási titkára, akit a vall. és közoktatás- ügyi miniszter a kiskúnfélegyházai népművelődési tanfolyamra kirendelt, ma visz- szaérkezett Egerbe és hivatalát elfoglalta. Vármegyénk tanférfiai a népművelődési tanfolyamokon. Közöltük, hogy húszán pályáztak vármegyénkből a tanfolyamokra. Az országból 876-an. Az ország teherbírása azonban tőlünk csak háromnak felvételét tette lehetővé. Ezek Erdős Tivadar gyöngyösi főgimn. igazgató, Sík- laky István tiszafüredi polg. isk. tanár, Petróczy József csányi rk. tanító. Ilyen tanfolyam jövő évben Egerben is lesz. A hatvani el. népiskolák záróvizsgájára 5000,-Knyi jutalmat adtak össze a nép művelődésének barátai. Hatvani műkedvelők a csecsemő- védő egyesület javára a «Csárdáskirálynő» operettet adják elő 21-én.
