Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-07-15 / 158. szám
Ära 2 korona, Eger, 1921 julius 15. péntek. XXVili. éví. 158. sa. Előfizetési dijak postai szállítással s -i ;ész és félévi előfizetést neta fogadunk el. fenned évre 110 — . — Hgji hóra 40 K. — a POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE. _ Szerkesztőségs Eger, Lice-a®. Sl*d6hivatal i Liceami ttgomd^. Telefoss szám ti. Bécsi pirosító. Eger, 1921. julius 14. Máskép úgy hívja a jó magyar nép: bécsi rongy. Használták céda lányok, könnyelmű asszonyok, hogy arcukat kendőzzék vele az erkölcsi vásárban. Valamikor országszerte ismerték, használták, de a becsületesek megyetették, lenézték, utálták, undorodtak tőle. Most ismét árad Magyarország felé a bécsi pirosító. Át akarja festeni az ország ábrázatát pirosra veresre. Azt akarja, hogy könnyelműsége miatt ne tudjon pirulni, vagy. ha mégis elpirulna, ne lát- sződjék rajta a szégyen pirja. Azt akarják a bécsi «magyar» szökevények, — mert hiszen a megtisztelő «emigráns» szó nem illeti meg őket, — azt akarják, hogy a magyar népet ismét visszalökjék a kommün erkölcsi és szellemi posványába, ahonnét a keresztény és nemzeti gondolat fölemelő erejével ki tudott emelkedni. Erre törekszik az «Ember» és a «Bécsi Magyar Újság.* Erre törekszenek azok a «magyarok,» akiknek (bűneik fniatt) menekülniük kellett s akiknek Becs adott menedéket ellenünk való gyűlöletből. Lehangoló, elkeserítő, dühre fakasztó az a hang, amellyel ezek a neinzetrontók írnak a tisztességes magyarságról. Gyalázatos az a hazaárulás, amelyet naponkint és lapjuknak minden sorában elkövetnek a becsületes magyarság ellen. De beszéljen a *Bécsi Magyar Újság,* amely gályarab-bélyege azoknak, akik írják. És nem lesz olyan szenteltvíz, amely őket tisztára mossa. Nem lesz olyan pur- gatórium itt a földön, amely őket ártatlanná varázsolja a tüzekben. Nem lesz és nem lehet olyan Messiás, aki megbocsásson nekik. Mert megbocsátani csak annak lehet, aki megbánja és bevallja vétkét, de akkor, amikor feloldozást kér, bűntől fekete arcát nem mázolja fehérre . . . * A «Bécsi Magyar Újság» 1921. jún. 4 iki vezércikkének a címe: «Hullaszag.» «A beteg gyilkosok, a gyáva, tolvaj bűnsegédek odahaza megszerkesztették síriratukat. Kormánya, feje, mifenéje eddig is volt Magyarországnak. Amiben a kurzus túltett a forradalmon, az, hogy neki nemzetgyűlése is volt ... a nép_akaratát fitogtatván, azt, ami éppenséggel — nincsen. — De mit várunk ettől a nemzet- gyűléstől ? ... Amikor megszületett már nem az élet jegyében lépett rá a vérrel szentelt földre s ami élet volt a kurzus dögében, az a . . . nemzetgyűléstől . . . csak mérgezést kapott. — Az a bénító levegő, ami ott terjeszkedik a magyar föld felett, az a hullaszag.» A június 3-iki • számban Hercseg Ferencet vádolja meg. Azok közé tartozik ez a nagy írónk, «. . .akik a maradék magyar börtönt, Horthy főfoglár birodalmát, még nagyobb börtönné akarják átalakítani«. Ugyanennek a cikknek a során így ír a magyar irredentizmusról: «... volt már sok mindenféle irredenta a világon. Volt lelkes, volt mohó, volt el- vakúlt, volt rosszhiszemű ; csak olyan nem volt még, amilyen a magyar: bárgyú irredenta, gyáva irredenta, alattomos, minden nivón alól kúszó irredenta nem volt még.» * «Herczeg Ferenc, — írják ők — lélekhalász, aki nem horoggal, vagy hálóval fogja a halat. Maszlagot dob neki, hogy megdögöljön tőle. így szaporítják ezek az emberek nemzetünket!!« Ezekhez a sorokhoz, amelyek most következnek nem kell magyarázat: «Ez a magyar író, (t. i. Herczeg ^Ferenc) ez a morális mosoga’tórongy még mónarehista is. Ez az ocsmány kertész maróra erjesztett ganéj-levét, a nemzeti latrina pusztító mocskát öntözi az ember- palántákra«. * A keresztény kurzustól nem lehet el; vitatni, hogy a bolsevizmus után saját testét dobta oda a lavinának. Minden vád, gyűlölet és izgatás ellenére is a fejlődés útjára terelte a megcsonkított Magyarország zilált politikai és közgazdasági ügyeit. Ez tette az első lépést a-konszolidáció útján. Erről a keresztény kurzusról igy emlékezik meg a «-Bécsi Újság« : «A roppant hulla, amelynek kurzus a neve, berondítja a világ levegőjét, elefántfejjel, őriáskígyőkarokkal és patkánytesttel jött a világra«. * De talán elég is ennyi. Hü tükre ez j a pár szemelvény annak a világnézetnek, amely nemzeti lobogónkba burkolózva az emigráció megtisztelő neve alatt árulja, terjeszti a bécsi pirosítót, a bécsi rongyot. És ezek az emberek Thökölyhez, Rákóczihoz, Kossuthoz hasonlítják magukat. Nem bujdosók, emigránsok ezek, hanem szökevények, akik a megbocsátás és a visszatérés útját örökre bevágták, örökre elzárták maguk előtt. Az az Isten, akit megtagadtak s most kétszínű képpel emlegetnek, az az Isten nem fog nekik megbocsátani, mert undok bálványokat emeltek,, hogy azt imádják. A mezőgazdasági vagyonváltság az állam fenntartó erejét veszélyezteti. A Gazdasági Egyesület igazgató választmányának ülése. — Védekezés a javaslat terhei ellen. Eger. 1921. jűl. 14. Hevesvármegye Gazdasági Egyesületének igazgató választmánya július 12-én ülést tartott a vármegyeházán. A gyűlésről, amelynek legfontosabb ős az egész ország gazdasági életére is kiható jelentőségű tárgya a mezőgazdasági vagyon- váltságról szóló törvényjavaslat tarthatatlanságának a kimutatása volt, lapunk munkatársa az alábbiakban számol be: Bevezetésül Szalag Pál, az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatója, előadást tartott az Egyesületnek a szövetkezeti téren kifejtendő működéséről. Az értékes és közhasznú útmutatásért, amit az előadó nyújtott, Bobory György dr. főispán ős Graefl Jenő egyesületi elnök mondottak köszönetét. Ezután Páka József titkár ismertette a pénzügyminiszter vagyonváltság-javas- latának a mezőgazdasági vagyonokra vonatkozó intézkedéseit. A vármegye gazdaközönsége, úgymond, hazafias készséggel áldoz az ország tönkretett pénzügyi viszonyainak megjavításáért, de a törvénytervezetben reámért terheket nem vállalhatja. A földbirtok örök időkre a nemzet vagyonának alapját alkotja s az államnak fenntartó ereje a jövőben is csak ebből sarjadhat ki. Nem lehet tehát ezt az alapot olyan ! megterbeltetésnek kitenni, amelyet el nem | bir ! A Gazdasági Egyesület csatlakozik a június 22-én tartott Országos Gazdagyűlés határozatához, amely a javaslatról megállapította, hogy gazdaságaink a vagyonváltság terheit nem tudják elviselni. A javaslat végrehajtása megakasztja a termelés folytatását és a mezőgazdasági 15%-os vagyonváltságot a kereskedelmi és ipari vagyonváltsággal szemben nem az egyenlő teherbíró képesség alapján intézi el. — A kataszteri tiszta jövedelem alapján kivetett adókulcs nem igazságos ős nem helyes. Ezen a módon csak a kataszter alapos átdolgozása után lehet méltányos megoldást találni. A mai kataszter nem fedi a tényleges állapotokat, mert az utolsó évtized alatt magasabb kultúra alá vett területeket nem vezették keresztül a lisztá- ban s ez egyrészről veszteség az államnak, másrészt pedig a gazdaközönség kárára- igazságtalan megadóztatást eredményez. Egy hevesmegyei 800 holdas, külterjesen kezelt gazdaság a kataszteri tiszta jövedelem alapján kivetett kulcs szerint nagyobb vagyonváltságot fizet, mint egy
