Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-11-05 / 251. szám
Ära 2 korona Eger, 1921. november 5. szombat. XXYIIL évf. 251. sí. Síőflzstés! díjas postai szállítás*;5 £gé*z é* félévi előfizetést nem fogadunk el. Segged évre 150 K. — Egg hóra 50 K, — Történelmi dátum. Dr. Molnár Kálmán jogtanár a tegnapi napon a köretkező megemlékezéssel kezdte meg alkotmánytörténeti és közjogi előadását : Tisztelt Uraim! A sok megpróbáltatáson átment magyar nemzet ma éli egyik legszomorúbb gyásznapját. A magyar állam önállósága és függetlensége a mai napon úgy jogilag, mint tényleg megszűnt. Mi a magyar alkotmány tanulmányozásával foglalkozunk s lehetetlen, hogy ne figyelmeztessem Önöket arra, hogy a magyar alkotmány fejlődésében ma történelmi dátumot élünk át, amely dátumot emlegetni és tanulni fogják késő unokáink is. A magyar alkotmány ma súlyos, — reménykedjünk, hogy nem halálos — sebet kapott ellenségeink kezéből. A belügyminiszter ez okból országos gyászt rendelt el. Illő, hogy a gyász okáról mély megindultsággal mi is megemlékezzünk. Elmondok egy történetet, amely 1793. szeptember 22-ről 23-ra virradó éjjel játszódott le. * Grodnőban együtt ült a lengyel országgyűlés, hogy ratifikálja azt a szerződést, amelyben kapzsi nagyhatalmak az egykor hatalmas — de •pártviszályokban tönkrement — Lengyelországot fei- I osztották és eltörölték. Orosz katonaság vette körül a lengyel országgyűlés épületét. Orosz táborPOLITIKAI NÄPILÄP. Felelős szerkesztő: B R E Z N ÄY IMRE. Szerkesztőség s Eger, Licecm, Híadébivatal t Líceumi sgomris, Tele?®« szám 11, © nők ült a királyi trón oldalán. 12 orosz tiszt a tanácsteremben, a képviselők padjain foglalt helyét. Az országgyűlés némán hallgatta végig Sievers orosz követ üzenetét. Azután . . . csend következett. Senki sem jelentkezett szólásra. A király mellett ülő orosz tábornok ide gesen nézett széjjel, egészen megzavarta őt a néma ellenállás. Majd a királyhoz fordult, felszólítva öt, hogy vessen véget az országgyűlés megmagyarázhatatlan viselkedésének. A király azt felelte, hogy nem áll hatalmában a képviselőket szólásra kényszeríteni. A tábornok erre az orosz követhez sietett ős panaszt emelt a király és az országgyűlés ellen. Sievers újabb üzenetet küldött az országgyűlésnek, mely szerint a király nem hagyhatja el trónját ős a képviselők a tanácsteremben szalmán fognak aludni, míg követeléseit nem teljesítik. Az üzenet azomban abból sem csinált titkot, hogy a követ fel van hatalmazva szigorúbb eszközök alkalmazására is. Ez a fenyegetés sem használt. Senki se szólalt meg. Kísérteties csend. Az óra éjféli tizenkettőt ütött; majd egyet, kettőt, hármat . . . Az orosz tábornok felállott, hogy katonáit a terembe parancsolja. Ebben a rettenetes pillanatban a krakői követ törte meg a csendet, mondván: «Hallgatás a beleegyezés jele.» Az országgyűlés elnöke feltette a kérdést: «Felhatalmazza-e az országgyűlés a bizottságot a szerződős feltétlen aláírására?» — Semmi felelet. Háromszor ismételte meg a kérdést. — Hiába ! Végre az elnök kijelentette: «A határozat egyhangúlag létrejött: az országgyűlés felhatalmazza a küldöttséget, hogy a szerződést aláírja.» * Ugyanez a szomorú jelenet ismétlődik ma a magyar nemzettel szemben. Idegen hatalmak határidős parancsban meghagyták a magyar nemzetgyűlésnek, hogy mit iktasson törvénybe. S mialatt a nemzetgyűlés tanácskozik, kinn a Dunán, az országház pompás palotája alatt, készenlétben állanak a diktálő külföldi hatalmak monitorai. Nem az a fontos Uraim! hogy mit iktat ma törvénybe a nemzetgyűlés. Az a fontos, hogy a magyar nemzetgyűlés, fizikai erőszakkal való fenyegetésnek erkölcsi nyomása alatt, idegen hatalmak parancsa szerint alkot magyar törvényt, Ne feledkezzenek meg Önök a mai napról! De ne felejtsék el azt sem, hogy a sírba tett Lengyelország is feltámadott! Konferencia-beszéd férfiak számára. A Katolikus Férfiak Ligájának tagjai számára beszédet mond ma d. u. 6 órakor Hetényi Gyula dr. a Ferenciek templomában. A beszédre a Ligán kívül álló katolikus férfiak megjelenését is kéri a Kát. Férfiak Ligája. Vasárnap reggel Vs8 órakor közös áldozás ugyancsak a Ferenciek templomában. ' Az egri csizmadia-céh múltjából. Irta Breznay Imre. 2. (Folytatás) A csizmadia céh rendszerint november 5 én tartotta a tisztíijítást is. Ettől a dátumtól csak kivételes esetben tértek el és csak később. Eleinte minden évben ezen a napon ejtették meg részint közakarattal, részint a «votumok többségével». Gyakran megtörtént, hogy a főcéh- mestert több egymásutáni évre is megválasztották. így például 1836 ban nov. 5-őn: «... az Restauratio votum szerint meg tétetvén Fő Czóh Mesternek Betsü- letes Stészel Ferentz, * A N. Czéh Mesternek Betsületes Urbancsik András Urak, Czéh Notariussának pedig Betsületes Madarász Imre ur Ns Cseptsányi Antal Helyettes Commissárus Ur jelen létébe el választattak. . .» 1837-ben nov. 5-őn aztán «... az egész betsületes Czéh eggyes akarattal volt fő Czóhmester betsületes Stészel Ferentz urat tovább is Fő Czéhmester- nek el választotta.» 1838-ban, 1839-ben is Stészel Ferenc a főcéhmester; 1843-ban ismét «votum szedés által Stészel Ferentz 86 votummal Fő Czőhmesternek el választatott.» 1844* Nagyatyja volt Stészel Sándor irgalmas- rendi perjelnek s rendi kormánytanácsosnak. ben szintén. 1845-ben is ő viseli ezt a kitüntető tisztséget. 56 szavazattal választják meg 78 beadott szavazat közül. 1846-ban szintén Stészel Ferencre esik a közbizalom. 1871-ben Barna István volt a fő-, Zeleznik János az alcéhmester s Lajcsák János a céh jegyzője. A legutolsó céh tisztikar (mert az 1872-diki ipartörvőny már megszüntette a céheket,) 1872-ben a következő volt: fő céhmester Zeleznik János, alcéhmester Pasztercsik Mihály és cőhjegyző Hamza József. A Céh tagjainak száma egy-két helyen feltüntetett szavazatok mennyiségéből következtetve Legfeljebb 80—90 lehetett. 1846-ban például a kandidáltak közül: «.. . Urbantsik Györgynek votumja 8 volt, Nemes Rudy Mihálynak 37-, Já- szay Ignátznak 0, Ns Szentgyörgyi Fe- rentznek 33-, Szentpőtery Ignácnak 0, mellyek szerőnt fő czéh mesternek Nemes Rudy Mihály 37, mint legtöbb vo- tummal biró el választatott.» A szavazatok száma tehát 78, éppen úgy, mint az előző évben, de föltehető, egy pár céhtag nem volt jelen. * A céheknek, igy a csizmadia céhnek is, büntető joga volt a saját tagjai körében. Érdekesek ebből a szempontból a múlt század ötvenes és hatvanas éveiből való följegyzések. Ezek lapidáris stilus- | ban foglalják össze az Ítéletet, utána Írván mindenütt a büntetéspénzt, mely az : akkori pénzértékhez képest meglehetős i nagy volt. Lássunk egy-két ilyen ítéletet: 1856. 8 óra előtt árúltak Krivusz József és özv. Medvéné..................1—1 frt. Özv. Medvéné (harcias asszony lehetett!) hevesi vásáron goromba volt Galtsik János cőhmester úrral ... 2 frt. 1857. Kramacz Antal rendet nem tartott 40 kr. 1858. Sipos Imre káromkodott . . 1 frt. Javornyik Márton a cőhmestert megsértette ................................................2 frt. 1861. Kováts Berta a cóhmester meghívására meg nem jelent .....................2 frt. 1 859. Muth Jánost a céhmesíer hivatta és kiléptették, vétke felett tárgyalni akarván, midőn hír nélkül, mint makacs, hazament...........................................2 frt. 1 855. Stuber Alojzi*) egy legényt idegen városból, könyv nélkül, mint szökevényt, fel ültette műhelyébe......................8 frt. •) Ez a Stuber Alajos később naqy-bűnt követett el.- megyyilkolta a feleségét s ezért életfogytiglani fegyházra ítélték. Mivel jól viselkedett, talán 15 év múlva kibocsátották s a fegyhézban szerzett pénzen megvette a Kertész-utca 6. sz. házat, hol csöndes békességben dolgozgatott több legénnyel. Meg is nősült. Valami 20 évvel ezelőtt halt meg.
