Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-11-05 / 251. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG *ELES2^íaS££*3E EmmBSBSsmmssMm^BB&sssBSaaBaaxa A trónfosztó jaVa$lat a uctnzetgyűUs előtt. A kormány tudatában van annak, hogy illegitim az eljárása. Eger, 1921. nov. 4. Budapest. M. T. I. A nemzetgyűlés mai ülését Gaál Gaszton elnök 10 órakor nyitotta meg. Jelenti, hogy a honvédelmi minisztériumtól átirat érkezett az orosz- országi hadifoglyok elszállítása ügyében. Ezután a nemzetgyűlés áttért IV. Károly Ófelsége uralkodói jogának és a Habsburg ház trónörökösödési jogának megszüntetéséről szóló törvényjavaslat tárgya’ására. Dr. Rubinek István, mint a közjogi bizottság előadója, ismerteti a javaslatot. A nemzetgyűlés mindjárt első összeülésénél megállapította, hogy a trón betöltésének kérdését a békekötés utáni időkre tartja fenn, addig is az állami főhatalom ideiglenes gyakorlásával a kormányzót bízta meg. A legutóbbi események, amikor egyes tényezők a nemzetgyűlés megkérdezése nélkül ebben az irányban intézkedtek, szük- ségesséjtették a trón kérdésének rendezését. A közjogi bizottság a miniszterelnök részéről a nemzetgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatot változatlanul elfogadta s egyben a nemzetgyűlésnek is elfogadásra ajánlja. Bethlen gróf miniszterelnök ezután szólásra emelkedett: Mielőtt a törvényjavaslat tárgyalására rá tértem volna, legyen szabad még ebben a pillanatban néhány érvet felhozni, hogy miért is vált szükségessé ez a törvényjavaslat. Ez a törvényjavaslat nem a formális alkotmányos élet következménye. (Fölkiáltások. A forradalomé.) Ezt elkerülhetetlenné tették a két utőlsó hét eseményei. Pécsi beszédemben kijelentettem, hogy a kormány nem enged minden egyoldalú fölfogásnak és nem nyugszik bele a trónfosztásba, illetőleg a detronizálásba. Két körülmény volt az, mely rövid idő alatt megérlelte a helyzetet: Egyrész1861. Kováts Bertalan amér Joó Istvánt, mint segédet, hír nélkül műhelybe ültette ..................................................2 írt. J oó István amér ezen hibát cselekedte 2 frt. 1863. Kondás György, amér a piacon mindenek hallatára Baranyi Pált lekissebbít- vén és káromkodván, gyalázatossan illette..................................................5 frt. A legelőször említett Krivusz József nagyon bakafántos ember lehetett, mert neve igen gyakran előfordul a büntetési lajstromban. így: 1856. Krivusz József Koleszár Jánost bottal meg akarta ütni .....................2 frt. 1 856. Krivusz József Sipos Györgyöt a céh asztalánál megsértette .... 1 frt. 1857. Krivusz József legényt hír nélkül fogadott....................................1 frt. 18 58. Krivusz József Hamza Mihálynak helyet nem adott a piacon ... 40 kr. S úgy látszik, hogy evvel csak kezdődött az ellenségeskedés, mert hamarosan jön ez az ítélet: 1858. Krivusz József Hamza Mihályt meghuncutolta . .......................................40 kr. M ég 1868. június 10-ről is van egy Ítélet valóságos «bűnhalmazatra,» mert Krivusz József «amér Spák Istvánt, Kelemen Antalt, Zeleznyik Istvánt és Kováts Jánost a piacon illetlenül huncutolta» 2 frt. (Befejező közlemény következik.) Apponyi Albert gróf: — Szükségesnek tartom, hogy a miniszterelnök beszédét néhány vonással kiegészítsem. Az ország bajainak főforrása a trianoni békeszerződősben rejlik ős Közép-Eurőpa betegségét a helyzetnek föl nem ismerése okozza. A békeszerződés életbelépésének napján, mind azon jogok birtokába léptünk, amelyeket az államok részére biztosítottak. Az államok belügyeibe való beavatkozás nem más, mint a békeszerződős megszegése. Ennél a kérdésnél azt kell mondanom, hogy ez humbug, vagy igazság, vagy csalás. (Fölkiáltások: csalás). Apponyi kijelenti, hogy nem igaz, hogy a cseh csapatok hozták be a királyt. Ezt a legilletékesebb helyről cáfolták meg. (Nagy zaj). Az elnök alig tudja helyreállítani a csendet. Apponyi: Ellenségeink újabb és újabb követelésekkel állottak elő. Az első követelés a király lemondása volt. Később a trónfosztást követelték törvénybe iktatni, majd az egész dinasztia tróntól való megfosztását követelték. Ennek a követelésnek eredményeképen lett aktuálissá a jelen törvényjavaslat. Remélem, hogy ez végleg a további követelések biztosítéka lesz. ügy látszik, szomszédaink örökjog címén gyámságot akarnak gyakorolni felettünk és lábbal tiporják a békeszerződést. Magával a javaslattal nem kívánok hosszasabban foglalkozni, mert ez ellenkezik fölfogásommal és az egyetlen, amit teszek, hogy nem hátráltatom törvénybe iktatását. Ez a törvényjavaslat nem egyéb, mint ezer éves alkotmányunk folytonosságára mért csapás s ezek után bátorkodom a következő nyilatkozatot felolvasni. (Óriási nagy zaj, a zajban Apponyi nyilatkozatát nem lehet hallani.) Bethlen miniszterelnök: Az előbbi nagy zajban nem hallottam gróf Apponyi nyilatkozatát, de azt ki kell jelentenem, hogy ez a törvényjavaslat az 1920. I. t.- cikken alapszik, melyben a nemzet szuverenitását a nemzetgyűlés képviseli, tehát 1 azt fejezi ki, hogy nem vonható kétségbe mint olyanok, kik fegyverkezünk ős más államok belügyeibe akarunk beavatkozni. Most láthatja egész Európa, hogy Közőp- Európa békéjét mi mentettük meg. Hogy ennek ellenőre a kis államok a cselekvés terére azért akartak lépni, mert országukat veszélyektől féltették s ez mutatja legjobban azt, hogy ma sem szűnt meg Magyarország a Kárpátok medencéjére vonzó erőt gyakorolni, ép úgy, mint mikor felölelte egész Magyarország területét. Beteg Közép-Eurőpa azért, mert visszaadták Magyarország függetlenségét. De függetlensége mellett odaállították a népszövetséget, amely a döntő pillanatokban szavát sem hallatta. Először beteggé akartak tenni s inficiálni akartak bennünket, de ezzel szemben mi felébredtünk. Most pedig ellenségeink a beavatkozás terére próbáltak lépni. Mi pedig megköveteljük azt, hogy szilárdan ragaszkodunk a békeszerződés minden egyes pontjához. Ezentúl is a nagyhatalmak -jóindulatú pártfogásába ajánljuk magunkat. (Éljenzés és taps). egy általa hozott törvénynek törvényessége. (Élénk helyeslés a kisgazdapártban.) Koszo István : Nagyon meglepett gróf Apponyinak beszéde. Ilyet nem vártunk Apponyitől, ki minden erejét latba vetette, hogy a nemzetet megmentse. Ezzel a nyilatkozattal megtagadta a múltját. A Habsburgok visszaállítása nem volna e- győb, mint a régi állapot biztosítéka. Nekünk elég volt a Habsburgok 400 éves uralmából. Indítványozom, hogy a nemzetgyűlés óvást emeljen a nemzet belügyeibe való beavatkozás ellen. A javaslatot a magam részéről elfogadom a részletes vita alapjául. Haller István teljes egészében csat lakozott Apponyi állásfoglalásához. Kovács J. István kijelenti, hogy a felségjogok szuverónjogok, tehát nem tagozódhatnak, de nem elválaszthatatlanok. Visszautasítja azt a vádat, mintha a kisgazdapárt köztársasági volna, mert a magyar nép lelkében gyökerezik a királyság eszméje. Rupert felszólalása után az ülés 4 órakor véget ért. Szünet alatt a folyosókon valósággal nyüzsögtek a külföldi újságírók. Holnap lesz az akasztás. Eger, 1921. nov. 4. Ne tessék megijedni ettől a bitófaizű címtől. Ez művésznyelven annyit jelent, hogy : . . Különben legjobb lesz élőiről kezdeni. Ma délután a Városháza tanácskozó termében jártam, ahol az egri képzőművészek az őszi tárlatra készülnek. A hatalmas képállványok még üresek voltak. Bajzáth Lajos fogadott a teremben. — Hurcolkodunk — magyarázta mosolyogva. — Mindenki a maga képét hozza. Holnap lesz az akasztás. Még most semmit se láthat. De azért megmutatott egypárat Hand- mann Adolf káprázatos színezésű képeiből. Közben megérkezett a férjével Hor- váthné Timon Iza. — Sietve jöttem — szólt hozzánk kedvesen. — Tudja, mama vagyok. A kislányom szerencsére alszik. Most kevés új dolgot állítok ki. No, azt hiszem lesznek új dolgai ről az a könnyelmű kísérlet, melynek áldozata lett a király. (Fölkiáltások a keresztény pártban: Éljen a király. Nagy zaj. A kisgazdapárt kiabálja : Éljen a nemzetgyűlés), valamint a nemzet nyugalma, másrészről az a mohó törekvés, amely a szomszéd államok részéről a belügyeinkbe való beavatkozással fenyegetett. Még igen közeliek az események, amelyek lezajlottak úgy, hogy engemet bárhol odaállíthatnak a bíróság elő. Ezen események fölött az ítéletet a történelem fogja meghozni. Lelkiismeretem és meggyőződésem szerint úgy érzem, hogy hazára iránti kötelességemet teljesítem, amikor a magyar nemzet nevében óvást emelek minden külföldi beavatkozás ellen. A magyar kormány amit eddig tett, azt őszintén tette. Eddig úgy állottunk a világ előtt, Apponyi beszéde. «A javaslattal nem kívánok hosszasabban foglalkozni. . .»
