Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-07-14 / 157. szám
Ära 2 korona. XXVIII. éri 157. sz. Eger, 2921 julius 14. csütörtök. Előfizetési dijak postai szállítással i a ;ész és félévi előfizetést nem fogadunk el. v »gged évre 110 K. — Égj hóra 40 K. — Szerkesztőség i Eger, Licenm. Kiadóhivatal s Licenm! ngomda Telefon szám 11. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE. A földbirtok helyesebb megosztása, Äz 1920. évi XXXVI. törvéngcikk. Szép szándékú törvény. Engedje a Teremtő és magunk is legyünk rajta, hogy ne viperafészekké, hanem áldást, a társadalom gyógyulását előmozdító kútfővé legyen ! Ki ad földbirtokot? Az állam és magánosok. Kiknek ? Akik erre érdemesek és kivált akik a föld gondos és szorgalmas mivelésére képesek és hajlandók, de még .nincs földbirtokuk. Honnan ád az állam ?' Az eladótól megveszi és szétosztja; vagy ahol közérdekből van reá szükség, megváltja, azaz régi néven, teljes értékben kisajátítja és saját árban, néha ezen alul is szétosztja. Mi ez a közérdek ? Közérdek, hogy akik a köznek kitűnő vagy hasznos szolgálatokat tettek, vagy közérdekből váltak munkaképtelenekké, a köz által földbirtokhoz, házhelyhez, otthonhoz jussanak és igy nyerjenek jutalmat, kárpótlást. Ilyenek az arany- és ezüst vitézségi éremmel kitüntetett földmivelők, földműves hadirokkantak, földmives hadiözvegyek, felnőtt hadiárvák, mezőgazda- sági munkások, cselédek, közszolgálati alkalmazottak, becsülettel szolgált katonák, érdemes gazdatisztek. Közérdek: a mun- kásházak emelése, közoktatási célok, közlegelők, a törpe ős kisbirtokok között létesített, minta-középbirtokok. Csak azért, mert valaki földesgazda, vagy földesúr akar lenni, tőkéjét földbirtokba akarja fektetni: az állam senkinek nem juttat földet. Vehet épen, ha közérdek megengedi, de az állam ad rá engedélyt ; ezt pedig csak akkor nyeri meg, ha az államnak közérdekből nincs szüksége az ingatlanra. Kik kapnak első sorban földet az államtól és milyet ? Házhelyet a hadirokkantak, hadiözvegyek, felnőtt hadiárvák, ha se házuk, se beltelkük nincs. Ez 600 Q-öinél nem lehet nagyobb,.hanem inkább kisebb. Törpebirtokot is ugyanezek kaphatnak, ha meg tudják mivelni, de 4800 □-ölnél nagyobbat nem. A mezőgazdasági munkások is ilyenre számíthatnak csal^donkint. Tizenöt holdnál, azaz 24.000 □-ölnél nem nagyobb kisbirtokot kaphatnak a kisgazdák ; ezt a törvény kis családi birtoknak mondja és amint a későbbi közleményekből látni fogjuk, valóságos, kis majorátusok. Ugyanennyire kiegészíti az állam azoknak a meglévő kis vagy törpebirtokát, akik még 24.000 □-öl felett nem rendelkeznek. Egy holdat, (1600 □ ölet) kaphatnak a földnélküli közszolgálati alkalmazottak és iparosok, ipari munkások családonként. Törpe vagy kisbirtokra van jogcímük a végkielégített, nyugdíjazott közalkalmazottaknak is, számfelettiség miatt bocsáttattak el a szolgálatból, vagy általán önhibájukon kiviil addig a mérvig, ameddig végkielégítésük összegét, vagy a nyugdíjuknak megfelelő tőkét földbirtokra akarják becserélni. Közös legelőket is az állam létesít, vagy bővít ki. A többtermelés és a mezőgazdaság- fejlesztése érdekében mintagazdaságokat és középbirtokokat létesítenek. Ezek terjedelme 100—1000 hold körül van, de nem a törvény, hanem a mai közfelfogás értelmében. Ezeken kívül az állam, ha telik az elsoroltak kielégítése után, nagyobb birtokot is juttathat érdemes kisbirtokosoknak, okleveles gazdáknak, gazdatiszteknek, a gazdasági célszerűséghez képest. Kimondottan előnyben kell részesí-, teni az arany- és ezüst vitézségi érmek tulajdonosait, a többgyermekes családokat, akik hadiszolgálatuknak becsülettel eleget tettek. Kik vannak kizárva a földhöz jutásból ? Röviden: akiket a közfelfogás is érdemetleneknek tart reá. Ilyenek: a nem magyar állampolgárok, elme- kórosak (de ha hadirokkantak, akkor nem!), kiskorúak, gondnokoltak, akik politikai jogaiktól meg vannak fosztva, akik csődben voltak vagy vannak vagy kényszer- egyességet kötöttek; akik a nemzeti hadseregbe behívó parancsnak önhibájokból nem tettek eleget; akik bűntettet, állam ellen irányúló vétséget követtek el, csaltak, forradalomban veszélyes magatartást tanúsítottak; rendbontók, izgágák, tékozlók, részegesek, erkölcstelenek, dologkerűlők s általában azok, akiktől nem várható, hogy becsületes földmivelőkké lesznek; akik a törvényt kijátszani törekedtek; akiket íöldhözjutási kérelmükkel egyszer már jogosan visszautasítottak ; akik önkényesen foglaltak földet. Különösen a lakóhely szerinti, járási, mezőgazdasági bizottság határoz titkos szavazással az érdemtelenség fölött. Látható ezekből, hogy a törvény célja szép és jó. Bár a megvalósítás is az lenne! Végh Kálmán, Mátyás. Az Orsz. Dalosszovetség Egerben. — Országos munka a magyar dal érdekében. — Nem kell bővebben fejtegetni, hogy milyen szivképző ereje Van a dalnak; milyen tényezője az a nemesebb érzelmeknek, különösen pedig a hazafiságnak és milyen szociális hatása a dalosköröknek. A társadalmi együttérzést, az osztályok közötti választófalak lerombolását, a barátságos érintkezést semmi nem érheti el olyan hatásosan és határozottan, mint a közművelődési, a közjótékonysági stb. alakúlás. Egy alapszabály intézkedése szerint, egységes vezetés mellett, közösen megállapított cé'okért dolgozni és küzdeni csak barátságos érintkezés mellett lehetséges. Egymás mellett, kezet kézbe fogva, vállat vállhoz vetve fáradoznak az ilyen egyesületek tagjai. S e munka közben ledőlnek a társadalmi korlátok s meg kell szűnniök az osztály-ellentéteknek, t Ha pedig meggondoljuk, hogy a falvak mily kevéssé tudják kielégíteni a művelődés után vágyó lelkek kívánságait és maga a falu mily kevés alkalmat tud nyújtani a művelődésre, tisztában lehetünk avval is, hogy mily roppant jelentősége van a falusi dalköröknek. A tagok estén- kint, különösen a téli hónapokban, itt jönnek össze. Hasznosan töltik az időt; elszoknak a korcsmától. Ezenfelül az erkölcsi irányítás mintegy észrevétlenül megy át azoknak kezébe, akik a falu vezetésére hivatottak: a papnak, a jegyzőnek, a tanítónak. Ezt*a gondolatot akarja terjeszteni az Orsz. Dalosszövetség nálunk is. Ezért jön Egerbe augusztus‘közepe táján, amikor nemcsak hangversenyt rendez, hanem propaganda-előadásokat is tart, melyekre különösen szeretné behívni a papokat, tanítókat, jegyzőket. Nem lehet kétségünk, hogy a népművelésnek ezt a kínálkozó hathatós módját készséggel használják ki az illetékesek. . . . Ugyanez alkalommal testületileg jön Egerbe a Budapesti Polgári Dalkör is, hogy a helybeli két dalkörrel együttesen szerepeljen egy nagyobbszabásű hangverseny műsorán. Az Egri Koszorús Dalkör és a Polgári Dalkör vezetősége már most azon fáradozik, hogy ügy a vendégek fogadtatása és ellátása meleg és barátságos, mint az Orsz. Dalosszövetsóg propaganda-munkája sikeres legyen. Gróf Tisza ellenezte a háborút. Bilinszky lovalta fel az osztrákokat — Az osztrák vörös könyv. — Rousier szenátor fejtetőre állított beszéde. Páris. A M. T. I. jelenti: Rougher szenátor a trianoni békeszerződés ratifikálása alkalmával a Szenátusban mondott beszédében kijelentette : meg van győződve arról, hogy a ratifikálás józan ésszel és lelkiismeretességgel történt. Az a föltevés, mintha Franciaország gyűlölné Magyarországot, lehetetlen, bár Magyarország Németországgal együtt — ellenünk harcolt és elvesztették a játékot, tehát — fizetniük kell. Ez az igazság ! És ez műlhatatlanűl szükséges az európai béke céljából. Magyarország nem volt annyira ellenünk — mondotta később — mint Bulgária, amely most minden jóindulatunkat élvezi. — Mi azt hittük, hogy gróf Tisza volt a háború fő értelmi szerzője. S hogy meggyőztük a többi államot, ennek következményeként Tiszát meggyilkolták. Magyarországot — megbüntettük.
