Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-07-14 / 157. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG És ekkor jelent meg az osztrák vörös könyv. Ügy ez, mint más közlemények, bizo­nyították, hogy Tisza István 1914. júl. 14-én ellenezte a háborút és meg­maradt e magatartása mellett mindaddig, amíg a háború el­kerülhetetlenné vált. Más forrásból kitűnik, hogy Bűinszky volt osztrák magyar közös mi­niszter, aki később lengyel miniszter lett, lovallta fel az osztrákokat a háborúra. Ez a felvilágosítás későn jött. A tri­anoni békeszerződés alá volt írva, meg­változtatni nem lehetett, de még sok mindent lehet reprodu­kálni benne. Ezeket mondotta a szenátor úr. Nem tudjuk, mit ért reprodukálás alatt, de el­hisszük neki, hogy egy elérzékenyűlt pil­lanatában megfeledkezett arról, hogy ő Magyarországot tulajdonké­pen meg akarja büntetni. A beszéde végén már nem is gondolt arra, hogy a mi játékunk, amit a szenátor úr zöld asztal mellől kisért nagy figyelem­mel a hírlapok hasábjain, körűi belül két és fél millió ember elvesztése volt. Fizetnünk kell? Persze hogy fizetünk, de ne mondják ezt az ítéletet igazságszol­gáltatásnak. Mi az igazság? Azé, árui pál­cát tört felettünk és azt mondja, hogy, meg kell büntetni bennünket, vagy az-e, ami múlhatatlanul szükséges az európai béke érdekében A szenátor úr ne állítsa fejtetőre a dolgokat. A háború és a sérelmes béke sürgeti az őrlési- és a forgalmi-adók behajtását. Hegedűs pénzügyminiszter védi a javaslatát. Őrlési adó helyett élelmezési pótadó. Budapest, 1921. július 13. A tegnapi nemzetgyűlésen az őrlési és forgalmi údőjavaslat körül viharzottak az érzelmek. A feliratkozott képviselők a törvényjavaslattal szemben védték a kis­gazdák érdekeit, de Hegedűs pénzügymi­niszter hivatkozva a mindenki által ismert nehéz, országos helyzetre, igazolni tudta álláspontját. Tudósítónk a következőképen számol be a gyűlés lefolyásáról: Temesváry Imre helyteleníti, hogy a javaslatok terhe, az újabb adók ismét a kisgazdákat sújtják, holott a háború sú­lyát is főleg ők érezték. A pénzügyminisz­ter annak idején, amikor az őrlési adóról volt szó, kijelentette, hogy a vidéki mal­moknak í millió 200 ezer mázsa búzát kell beszolgáltatniok, mig a b'udapestiek- nek csak 300 ezret. Kérdi a pénzügyminisztert, hogy miért olyan csekély az egyik és mi­ért olyan sok a másik. Kény­szeríteni kell a budapesti nagy malmokat, hogy nagyobb mennyiséget szolgáltassanak és ugyancsak 600 K ás áron. Kéri a minisztert, hogy a malmokban a beszolgáltatás ellenőrzésére, a Í5% vám behajtására állandó felügyelőket alkal­mazzon. A javaslatot elfogadja. • Kerekes Mihály igazságtalannak tart­ja a javaslatot. Nem forgalmi és őrlési adót kellene kivetni, hanem közélelmezési pótadót. Ennek a behajtása révén az ál­lam a szükséges kontingenst összehozhat­ná, sőt elér-né azt, hogy a tisztviselőt ter­mészetben láthatná el és a tisztviselők liszt helyett nem kapnának korpát. Nem fogadja el a javaslatot. Hegedűs pénzügyminiszter szólásra emelkedett és emlékeztette rá a Házat, hogy április 8-iki, sőt a tavaly decemberi beszédjét ugyanezen a helyen tapsvihar közepette mondotta el. Akkori beszédeiben kifejtette, hogy ha a kötött forgalomról a szabadforgalomra akarunk áttérni, akkor kénytelen lesz az őrlési, a forgalmi adót behozni és a vagyonváltságot keresztül vinni. A szabadforgalom mellett a kötött forgalomnak egy minimális részét tovább­ra is fenn kell tartani, mert értsük meg, hogy az őrlési adóra szükség van az el­látatlanok biztosítása miatt. Ennek nem ő az oka, hanem a háború és a ránk nézve sérelmes béke. Ez a két ok az, ami sür­geti ez adóknak a behajtását. Elhiszi, hogy gondokat okoz a javaslat a gazdatársa­dalomnak, de nem mindenkinek jut az a keserves dicsőség, hogy pénzügyminiszter lehessen. Állja a helyét és vállalja a fe­lelősséget. Utal arra, hogy az összes kör­nyező államokban, még Franciaországban külön intézkedésekkel gondoskodnak az ellátatlanokról. (Az ülés tart). A kormány helyzete megrendült. Budapest. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A politikai élet homlokterében előre­láthatóan nagy változások lesznek, miután a kormányt minden oldalról támadják. Az ellenzék kirohanásai napról-napra erősöd­nek, amelyek különböző nézeteltérések­ben nyilvánulnak meg. Az egyik verzió szerint a kisgazdák nem értenek egyet a kormány politikai felfogásával, amelyet rendkívül sérelmes­nek tartanak. Nagyatádi Szabó a következőképpen nyilatkozott: — A kisgazdapárt és én csak azért vállaltuk a kormányban a felelősséget, mert biztosítani akartuk a földreform vég­rehajtását. A kisgazdapárt nagyon elke­seredett, mert az egyes közigazgatási he­lyeken maguk a közigazgatási hatóságok állják útját a földbirtok-reform végrehaj- lásának. Politikai körökben úgy tartják, hogy a kormány helyzete — megrendült. Internátusi kedvezmény az egri közigazgatási tanfolyamon. A belügyminisztérium jelenti, hogy az egri és szombathelyi közigazgatási tan­folyamon létesítendő internátusi kedvez­mény állami kiutalása megkezdődött. A kedvezményes ellátás évi 3000 korona. Ez az összeg három részletben fizetendő. Az elsőt a beiratkozáskor, a másodikat 1922. január első felében, a harmadikat 1922. április 1-én kell lefize'tni. A spanyol és görög király elutasította IV. Károly letelepülési kérését, Budapestről jelenti a M. T. Iroda: Az utóbbi napokban egybe hír a másikat kergette IV. Károly jövő tartóz­kodási helyével kapcsolatban. Egyik hir szerint Károly Spanyol- országban szeretett volna letelepedni. Evégből a spanyol udvarral a tárgyalások már meg is indúltak. Az angol irányítás miatt azonban ez a törekvés meghiúsult. Másik hír szerint IV. Károly Konstan­tin görög király beleegyezését kérte, hogy Korfuban letelepedhessék. Az angolok itt is közbeléptek és Károlynak Franciaor­szágba kellett fordúlnia letelepülési enge­délyért. Bár a royalista franciák4 erősen foglalkoztak ennek a letelepülésnek a le­hetőségével, semmi jel sem mutat arra, hogy ez a lépés eredményessé válik. IV. Károly svájezi - tartózkodásának nincs semmi akadálya. Footballisták! Ma délután 6 óra­kor football-training az Érsek-kertben. Tomcsányi beadta lemoodását? Utódául Bartha Richardot, a kabinet- iroda főnökét emlegetik. Budapest. A M. T. I. jelenti: Néhány nap óta politikai körök re­besgetik, hogy 'fomesányi Vilmos igazság­ügyi miniszter helyzete'a Friedrich István ellen gyakorolt vád miatt úgyszólván tart­hatatlanná lett. A hétfői ülés a legéleseb­ben szembehelyezkedett Tomcsányival és szinte kihívóan állt vele szemben. Híre jár, hogy az igazságügyminisz­ter állítólag beadta a lemondását, sőt egyesek már utódját is megnevezték. Vett értesülések szerint az új igazságügymi­niszterül Bariha Richardot, a kabinetiroda főnökét hozzák kombinációba, aki hosszú ideig az igazságügyi minisztériumban mű­ködött, mint miniszteri titkár. Hír van arról is, hogy Bartha he­lyébe dr. Nádassy Imre rendőrfőkapitány lép. A főkapitány utóda -pedig Szekér Endre belügyminiszteri tanácsos lenne. Jogosúlatlanúl „gyűjtők.“ Eger. 1921. júl. 13. Az utóbbi időben a könnyű Kereset vágya és a munkakerűlés még a jobb körökben is felütötte a fejét. Intelligens emberek vállalkoznak kétes üzletek, gyűj­tések eszközlésére. Van eset, hogy ártat- lanúl keverednek bajba, jóhiszeműségük révén, de legtöbbször bizony tudatosan vállalkoznak a közönség kizsarolására. Bátor föllépésük, eleganciájuk, könnyen sérthető önérzetük a legjobb biztosíték a leleplezés eden. Egerben a napokban az állami rendőr­ség letartóztatta Andrási Gyulát és Fi as Istvánt, akik a nemzeti hadsereg részére gyűjtöttek. Felelősségre vonásuk~alkal- mával az összeharácsolt 60,150 koronából csak 2747 koroná­val tudfak elszámolni. A fővárosi rendőrkapitányság az egri államrendőrség megkeresésére azt telefo­nozta, hogy az illetők szédelgők, jogosúlatlanid gyűjtöttek. A két letartóztatott embert erre át- kisérték az ügyészség fogházába. Figyelmeztetjük a közönséget, hogy ne üljön fel mindjárt minden önhitt fel­lépésű vigécnek. A magyar kormány tu­domásunk szerint . minden gyűjtést — betiltott. HÍREK. Eger, 1921. julius 14. Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Geőcze Elemér nyíregyházai kir. törvény- széki bírót, saját kérelmére, az egri Kir. törvényszékhez helyezte át. Geőcze Elemér Egerben végezte a jogot s hivatalos szol­gálatát is itt kezdette, így tehát nem isme­retlen városunkban. Jól esik tehát ezt olvasnunk róla a Nyírvidékben: «... vár­megyénk igazságszolgáltatása kipróbált, tevékeny és széles látókörű, mély judiciumu biráját veszti el benne ...» * A statárium korlátozása. Mint a M. T. I. jelenti, az igazságügyminiszter az egri kir. törvényszék területere kihirdetett rögtönítélő bíráskodást megszüntette, illet­ve a lázadásra'és hűtlenségre korlátpzta. Képkiállítás Parád-fürdőn. Meilinger Dezső festőművész Parád-fürdőn a kúr- szalonban saját műveiből képkiállítást rendez, amely holnap d. u. 5 órakor nyí­lik meg. A művész egy hónapig tartózko­dik Parádfürdőn, hogy környékének fes­tői részleteit megörökítse. Szeptember 1-én kezdődik az új iskolaév. A közigazgatási bizottság ülésén Rusztek Károly kir. tanfelügyelő bejelen­tette, hogy az új iskolaév szeptember l én' kezdődik. A javítóvizsgálatokat augusztus 26—27—28-án tartják meg, valamint a be-

Next

/
Thumbnails
Contents