Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-09-25 / 217. szám

2

EGRI NÉPÚJSÁG

Merényletet követtek el Rakovszky ellen.

Egy volt főhadnagy négyszer lőtt Rakovszkyra — «Akasszatok fel!«

és a városi gazdálkodás ellen, de nem felelt rája ekhő.

Trak Géza h. polgármestert nagyon kínosan érintette a képviselő járatlansága. Elmondotta, hogy a vigalmi adó, színház adó, pezsgő adó, ingatlan-átruházási adó nagy mértékben tehermentesíti a városi polgárságot, tehát panaszra ok nincsen.

A tárgysorozat fontosabb pontja volt a tisztviselők beszerzési segélyének megszavazása.

Kálnoky István dr., h. főjegyző megható szavakkal ecsetelte a tisztviselői kar helyzetét. S a választmány határozatát, amely a beszerzési segélyt megadni javasolta, a közgyűlés elé terjesztette.

Dutkay Pál apátkanonok ekkor szó lásra emelkedett:

— Szűkmarkú ember vagyok, amikor a más pénzéről van szó, de most úgy érzem, hogy a segélyt meg kell adnunk. A városi tisztviselőkar a legsúlyosabb időkben lelkiismeretesen és pontosan teljesítette a kötelességét. Adjanak hálát az Istennek a földművesek, iparosok és kereskedők, hogy ők nem függenek annyira a korona árzuhanásától, mert lépést tarthatnak a drágasággal.

Megteheti-e ezt a tisztviselő?

A javaslatot elfogadásra ajánlja. Jcicso Mihály képviselő, aki eddig nagy ellensége volt a tisztviselői segélyeknek, most meleg szavakkal foglalt állást a javaslat elfogadása mellett.

A javaslatot egyhangúan fogadták el,

A Diamant-féle köztérvétel ügyében dr. Lipcsey Péter kir. közjegyző szólalt föl. Olcsónak találta az 500 koronás eladási árat.

Javasolta, hogy 1000 koronáért számítsanak minden négyszögölet. Tekintsék azt, hogy Diamant nem egri és itt a város bőrén, vagyont szerzett. A névszerinti szavazás 2 szótöbbséggel az 500 k-ás ár mellett döntött.

Ezután az apró ügyek kerültek sorra. A képviselőtestület belejött a svungba s a kis csipp-csupp ügyeket úgy felfújta, hogy vérfagyasztó szélmalom-harcok következtek.

«Hiszek egv Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban,

Hiszek Magyarország feltámadásában ! Ámen.»

lépte után rögtön követet küld Magyar- országra és felszólítja Endrét, hogy hagyjon fel a háborúval és vezessen a Szentföldre hadat, különben trőnöröklési jogát elveszti. Közbenjárására megegyezés jött létre a két testvér között. III. Ince egész uralkodása alatt a legnagyobb szeretettel viseltetett Magyarország iráni. Ismeretes a mondása : »A világ minden népei között a Szentszék mindig Magyarországot szerette legjobban».

Endre gyönge uralma alatt a zavarok a tetőpontra hágtak és e zavaruk megszüntetése végett Endre kiadja az Aranybullát. III. Homrius pápa többször figyelmezteti a királyt az aranybulla megtartására, sőt egyházi átokkal is sújtja. Mikor pedig IV. Béla alatt a tatárok végveszedelemmel fenyegetik az országot, IX. Ger gely pápa keresztes hadat hirdet a tatárok ellen. IV. László idejében a hatalmas főurak és az országban kóborló kunok sok zavart okoztak, azért a pápa Fülöp fermói püspököt küldi be az országba, aki meg- igértette a királlyal, hogy az országban rendet teremt és a kunokat megtéríti. De Ígérete csak ígéret maradt. Az Árpád családból származó utolsó királlyal szemben a trónkövetelők között ott voltak a nápolyi Anjouk, akiknek trónigényét csak III. Endre halála után pártfogolta különösebben VIII. Bonifác.

Az Arpád-ház kihalása után trónvi- szályok emésztették a nemzet erejét és ennek megszüntetésére V. Kelemen pápa beküldi Gentilis bíborost, kinek tanácsára a nemzet Károly Róbertot megválasztja

Eger, 1921. szept. 24.

A nemzetgyűlés mai ülését 10 órakor nyitotta meg Gaál Gaszton házelnök. Elnöki bejelentése után az interpellációs könyvet olvasták föl és elhatározták, hogy a bejelentett 20 interpellációra félegykor térnek át.

Csizmadia Sándor személyes megtá- madtatás címén kér szót. Azután harmadszori olvasásban elfogadták a tisztviselők segélyezéséről szóló javaslatot.

Hadházy Zsigmond mentelmi előadó a budapesti törvényszék és kir. ügyészség átirata folytán Gaál Endre nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában tett előterjesztést. Miután a főügyész megvesztegetés bűntette és ebben való bűnrészességgel vádolja Gaál Endrét, továbbá arra való tekintettel, hogy a képviselő maga kérte mentelmi jogának a felfüggesztését : javasolja a nemzetgyűlésnek, hogy Gaál Endre mentelmi jogát függesszék föl avval a föltétellel, hogy a nevezett képviselő személyes szabadságának korlátozása tárgyában a bíróság újabb megkereséssel fordűljon a Házhoz.

Somogyi István : Miuián a képviselő úr bűncselekményt követett el, mely egyenlő a hazaárulással s minthogy a nemzet- gyűlésnek épen olyan érdeke, mint a képviselő úrnak, hogy mentelmi joga felfüg- gesztessék, kérem a Házat, hogy Gaál Endrét korlátozás nélkül adja ki.

Dömötör Mihály válaszol Somogyi kijelentésére. Szerinte a mentelmi bizottság az igazság megkeresésének alapján áll. Kéri a nemzetgyűlést, fogadja el Had- j házy Zsigmond előadó javaslatát.

Weisz Konrád képviselő szerint a nemzetgyűlési képviselő akár a Házban, akár a Házon kívül egyformán kell, hogy megitéltessék. Csatlakozik Somogyi indítványához.

Rubinek István elfogadja a mentelmi bizottság javaslatát.

Somogyi István félreértett szavai címén válaszol Dömötör felszólalónak. Hangsúlyozza, hogy ő azt mondotta, hogy a mentelmi jognak ilyen fölfüggosztése a vidéken azt a gyanút kelti, mintha itt valami eltitkolás történt volna.

Hornyánszky Zoltán csodálkozását

fejezi ki, hogy ebben az esetben a személyes szabadság megsértését veszik alapul. Mert ez a körülmény rossz vért szül a közvéleményben. Kéri a házat, hogy Gaál Endre mentelmi jogát korlátozás nélkül függesszék föl. Aztán Rassay emelkedik szólásra, kéri a nemzetgyűlést, hogy a Gaál Endre mentelmi jogát függesszék föl. Az ő becsülete éppen olyan drága, mint Rakovszky ártatlansága és nyugodtan alá veti magát a független bíróság ítéletének.

Ezután Rakovszky szólal föl, sajnálkozva fejezi ki mondanivalóját, csodálkozik azon, hogy Gaál képviselő és társai elmulasztották kérni mentelmi joguk felfüggesztését, nem lehet külömbsóget tenni első és másodrendű panamisták között. Kéri a négy képviselőnek korlátozás nélküli felfüggesztését. Gaál Endre megjegyzéseire kijelenti, hogy az ő becsülete sokkal olcsóbb, mert ő azt sohasem fizettette meg.

Az elnök kéri a házat, hogy a nemzetgyűlés járuljon hozzá, hogy a délvidéken fölszabadult területeken a belügymi niszteri rendelet értelmében a választást kiírhassák. Rassay nem járul hozzá, hogy a fölszabadult területek október 30. előtt képviselőket válasszanak. Nincsen olyan rendelet, mely úgy intézkedne, hogy a nemzetgyűlés segítségével a le nem telt 30 nap előtt uj választásokat lehessen tartani. Indítványozza, hogy a nemzetgyűlés* egyenlőre ne adjon fölhatalmazást a választások megejtésére.

Szilágyi Lajos csodálkozását fejezi ki e meglepetésszerü rendelet ellen ős azon, hogy a fölszabadult területeken csak a kormány kedves lapjai jelenhetnek meg. (Nagy zaj). A gyülekezés és sajtószabadság nélkül választásokat kiírni nem lehet és nem is érdeke a nemzetgyűlésnek, hogy olyan elemekkel szaporodjék, kik ilyen választás utján jutnak be a parlamentbe.

Az elnök ezután napirendi indítványt tesz, hogy a nemzetgyűlés üléseit egyenlőre függesszék fel, és hatalmazza fel az elnököt” hogy a kormánnyal egyetértőleg döntsön abban, hogy mikor tartsák a legközelebbi ülést. A iiáz az indítványt elfogadja, mire az elnök szünetet rendel el.

j királynak, mely választást a pápa is meg- ! erősíti.

Károly és Nagy Lajos uralkodása hazánk történelmének legdicsősőgesebb korát alkotja. A három tenger által határolt magyar birodalom vezető hatalom lett Európában. Mindkét hatalmas uralkodó barátságos viszonyban van a pápai udvarral, követeik gyakran megfordulnak Rómában. Midőn Lajos öccsét, Endrét, Nápolyban meggyilkolják, a gyilkosok megbüntetését a pápára bízza Lajos.

A XIV. században a folyton erősödő török hatalom veszedelemmel fenyegette a keresztény Nyugateurópát, különösen annak védőbástyáját, Magyarországot. A pápák ismerték föl először a veszélyt, mely a nyugateurópai kultúrát fenyegette, azért többször felszólították Európa népeit, hogy fogjanak össze a török ellen. Nagy Lajos király harcol is velük, fényes diadalt is arat felettük, melynek emlékére építtette a máriacelli templomot.

Zsigmond alatt a törökök már a Sze- rémséget pusztítják, sőt Galambócz és Szendrő is a birtokukba jut; az ellenük vonuló királyt Nikápolynál megverik. Zsigmond után veje, Albert, csak két évig uralkodik ős halála után két pártra szakad az ország. A kisebbség Erzsébet özvegy királynőt akarja, a többség pedig Hunyadi János vezetésével az ifjú lengyel királyt, Ulászlót, választja meg. IV. Jenő pápa, az ellentétek elsimítására Gae- sarini Juliánt küldi az országba, aki a Szentszék diplomatái között a legönzetlenebb, leglelkesebb, de a legszerencsétlenebb is. A törökŐK. már hazánkban pusztítanak, de a nagy Hunyadi János, az elő hit, a lángoló hazaszeretet, a rettenthetetlen bátorság megtestesülése, véres, diadalmas harcokban űzi ki őket Magyar- I országból.

A pápa segíti Hunyadit. Megparancsolja, hogy az összes magyar, javadalma főpapok jövedelmük 10 ed részét a hadsereg fenntartására adják. Ö maga pedig jövedelme ötöd részét adja oda. V. Miklós jubileumi búcsút hirdet és annak jövedelmét Hunyadinak küldi. Hunyadi mellett buzgólkodik Gaesarini Julián is, aki a magyar hazáért, a kereszténységért küzdve Várnánál esik el.

III. Callixtus pápa Hunyadit a «hit védője» címmel tünteti ki, segítségére küldi Kapisztrán Jánost, kivel együtt felszabadítják Nándorfehérvárt, mely diadalok emlőkére minden délben az egész világon megkondulnak a harangok ős a buzgó keresztények elimádkozzák az Urangyalát.

Mátyás uralkodása alatt II. Plus pápa lovas és gyalogezredet szervezett, me lyet saját költségén tartott fönn és azt a magyarság rendelkezésére bocsátotta; ezenkívül 40.000 aranyat küldött Mátyásnak. II. Pál pedig 200.000 aranyat ad a hadi- költségek fedezésére. IX. Sixtus 250.00# aranyat küldött, hogy a török elleni harc lehetséges legyen. Óriási összegek abban az időben.

Az utolsó Jagellók alatt a fő ős köznemesség küzdelme teljesen elgyengíti az országot, A pápai trónra ekkor egy kiváló főpap kerül, VI. Hadrian, aki V. Károly