Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-09-25 / 217. szám
EGRI NÉPÚJSÁG r Négy lövés. — Éljen a köztársaság. Szünet után elsőnek Szilágyi Lajos szólalt föl. Beszéde közben a második számú karzatról 4 revolver lövés dördült el. A lövések Rakovszky felé voltak irányítva, azonban egyik sem talált. Az első lövés eldördülte után a következő kijelentés hallatszott: éljen a köztársaság. A karzaton tartózkodó Márton Károly nevű detektív széket kapott fel s avval úgy ütötte főbe a merénylőt, hogy az megtántorodott. Leírhatatlan izgalom keletkezett. A karzat közönsége az első lövés eldördülte után felugrált helyéről és a kijárat felé tolult. A lövések oly gyorsan következtek, hogy a képviselők el sem hagyhatták helyeiket. Kenéz Béla a lövések alatt a nagy zajban erősen csöngetett. A merénylőt, elfogása után, bekísérték a parlamenti őrség szobájába. Nevét megállapítva konstatálták, hogy 42 éves volt főhadnagy és tettét azért követte el, mert a köztársasági párt agitáciőját nem engedélyezték. Vallomása szerint szocialista meggyőződésű volt s a lövéseket Rakov- szky-felé irányította. Magát Kövér Ibrahim névvel illette. Kihallgatása során elmondotta, hogy tagja a köztársasági pártnak s tettét azérc követte el, mert egyrészt újabb háborúba akarják beleugrasz- tani a nemzetet, másrészt pedig a köztársasági pártot úgyis feloszlatták. Rakovsz- kyt anarta lelőni, mert őt tartja a háborús párt vezérének. Rakovszky István az esetre vonatkozólag a következőket mondotta: Pár héttel ezelőtt egy levelet kaptam, melynek Írója igyekezett terrorizálni amiatt, hogy legitimista álláspontot foglal el, a név aláíró valami Ibrahim vagy Szolimán lehetett. Miután a levélnek nem tulajdonítottam semmi nagyobb fontosságot, a papírkosárba dobtam. Ha hazamegyek, talán még most is meg tudnám találni. A merénylő állítólag egy most leszerelt tényleges főhadnagy, ki köztársasági vagy tanácsköztársasági érzelmű. A lövés dacára én helyemen ültem s csak később kényszerültem távozni s amikor felállottam valami horzsolta lábamat s mire egy lépést tettem, megbotoltam, azt hittem, hogy megsebesültem. Hála Istennek, nem történt semmi bajom. Kövér még a következőket mondotta : Akasszatok fel és fel is akaszthattok, de vannak több ezren testvéreim, kik ezt újra meg fogják csinálni. Az ülést újból megnyitották. Szilágyi folytatta intorpellációját ős kérdezte, hogy hajlandóé a kormány a közszolgálati alkalmazottak előléptetésénél figyelembe venni a katonai szolgálat idejét. Bethlen miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy az előléptetéseknél a front szolgálati időt hajlandó minden tekintetben figyelembe venni. Az arany ember. Aki az aranyak gyűjtését már kiskorától kezdve űzi. — Följelentették a kistályai jegyzőt. — Bódy Béla jegyző «Arankái«. — A legdrágább aranyak. Eger, 1921. szept.23. Bódy Béla kistályai jegyző a hőse ennek a kis regénynek. Jókai «Aranyember «-e jut az eszünkbe, amikor erről a vígjátékba illő, kacagtató dologról írunk. Mert e kis történetnek két oldala van. Az egyik a komoly, tiszta, felhőtlen öröm : az aranyember boldogsága, az aranyember gazdagsága. A másik a furcsa komikum, amely egy stereotip alakot mutat be, a följelentőt. Ebben a kis megtörtént esetben ennek az örök elégedetlenkedőnek a neve ifjú Blanár Imre. A neve is azt mutatja, hogy még nagyon ifjú és minden esetre császár nevelője volt, majd mint minisztere jól ismerte Magyarország helyzetét. Hadrián a török ellen indítandó háború előkészítésére De Vio Tamás bibornokot küldi az országba, aki mellé egy világi diplomatát is küld, báró Burgio Antalt. Mindketten sokat fáradoznak Magyarország megmentése érdekében. Sajnos azonban sem nekik, sem VII. Kelemen pápának, aki 90.000 aranyon kívül 12.000 zsoldos katonát is küld az országba, nem sikerűit a szegény országot a pusztulástól megmenteni. 1526. aug. 29 ón megtörténik a mohácsi csatavesztés. A mohácsi csatavesztés után, midőn a Habsburgok kerülnek Magyarország trónjára, összeköttetésünk a Szentszékkel már nem olyan élénk. III. Pál pápa az ellenkirályok kibékítésén fáradozik. Frater György is érintkezésben áll a Szentszékkel, de ez az érintkezés diplomáciák kérdések körül forog. A pápák azonban sohasem hagytak föl avval a tervükkel, hogy Európa népeit szövetségbe vonvct, Magyarországot felszabadítsák a török járom alól. Azért, amint elsimúlt a vallásháborúk vihara,ÁT. Ince közbenjárására XIV. Lajos és I. Lipőt fegyverszünetre, Lipót és Szobieszky János lengyel király pedig szövetségre léptek egymással, melynek eredménye 1683 ban Bécs felmentése, majd az ezt követő 16 év alatt Magyar- ország felszabadulása lett. A következő időkben az érintkezés a Szentszékkel a bécsi nunciatura útján történt. A pápai szék mindig a legnagyobb «blanárta« (ad formám: blamálta) magát. De hogy az érdeklődést ennyire felcsigáztuk, igyekezünk is azt kielégíteni. Ifj. Blanár Imre hazafias tisztelettel megírt följelentést adott be a budapesti m. kir. államrendőrség kapitányságához. A följelentés, mely a mondabeli aranyember dúsgazdagságát varázsolja elénk, így szól: «Szives figyelmüket akarom felhívni az Eger melletti Iíistálya és Andornak községek főjegyzőjének kihallgatott megjegyzésére, amely szerint neki egy mázsányi figyelmet tanúsította Magyarország iránt és mindenkor, bár néha nehézségek között, megtalálta a módot, hogy közte és hazánk között a jó viszony fel ne bon- tassék. * 1914. aug. 20-án a galambszelid X. Pius lelke felszállott Teremtőjéhez. Az örök béke honába költözött akkor, mikor a háború, a pusztúlás réme fölkelt kripta-odújából és végigszáguidott az egész világon. Szeptember 3-án lépett a pápai trónra Della Chiesa Jakab, Bologna bíboros érseké, XV. Benedek néven. Midőn a tiarát a fejére tették, megszűnt olasz ember lenni és mint az egész katholikus világ feje arra törekedett, hogy egymást gyilkoló fiai között a békét helyreállítsa, a pusztulás, a bomlás nyomait eltüntesse. Hányszor hangzott békét hirdető szava az ágyúk dörgésébe! Hány ezer és ezer özvegynek és árvának szomorú napjait vigasztalta meg adományával! Hány ezer és ezer hadifogoly neki köszönheti a szabadulás örömét! Most pedig, mikor Magyarország ege újra beborult; midőn ott fekszünk lerongyolódva a győzetlen győzők országútján: az ő követe volt az első az európai hatalmak követei között, aki szerencsétlen országunkba jött az igaz béke igaz olajágával. Adja Isten, hogy a Róma felől jövő biztató fénysugár, mint oly sokszor, most is eloszlassa az igazságtalanság vigasztalan éjjelét Magyarország fölött. Bartók Egyed dr. _____ 3 aranya van ÍO és 20 koronás címletekben. Egy előttem ismeretlen egyénnel való beszélgetés közben említette, hogy ő az aranyak gyűjtését már kis korától kezdve űzi. Nem lehetne azt az urat valamiképpen rábírni, hogy aranykészletét szolgáltassa be az állampénztárba ? Vagy ha ezt nem lehetne, azt merészelem tanácsolni, hogy az ő figyelemmel való tartásával az esetleges külföldre való csempészést meg lehetne akadályozni??« Hazafias tisztelettel: Ifj. Blanár Imre s. k. így szól a följelentés, ami — hangja után ítélve — roppant komoly és az állam érdekeit tartja szem előtt, továbbá a maga kis járandóságát. Annál komikusabban hatnak a fejlemények. A följelentés hivatalos úton a mezőkövesdi főszolgabíróhoz került, aki felszólította a kistályai arany nagybirtokost, hogy vétkes szenvedélyének gyümölcsei illetve aranyai felől adjon felvilágosítást. Bódy Béla kistályai jegyző erre a következőkép válaszolt: Tek. Főszolgabíró Úr! Az 5059/921. sz. rendelettel kiadott feljelentés elolvasása után bizonyos érzés fogott el s nem tudtam bosszantson e az én meggondolatlanságom vagy az esetleg más által történt naiv fölültetés, vagy pedig nevessek ifj. Blanár Imre hiszékenységén, vagy esetleg kapzsiságán. Ma még nem tudom: ón voltam-e meggondolatlan, akkor, amikor mázsányi aranyaimról beszéltem, vagy esetleg az, akitől a mélyen tisztelt feljelentő hallotta, vagy hallhatta. Lehet hogy meggondolatlan én voltam, mert könnyelműen beszéltem a 120 kgr. Aranyaimról, mely név előttem éppen azért, mert nagyon szeretem, nem is «Arany* hanem «Aranka.» A feljelentő azonban nagyon téved akkor, amikor azt állítja, hogy az én aranyaim 10 és 20 koronás címletekben vannak. Bár ilyenekben is lennének! Nem ilyen aprók azok, hanem folyton növekedő és gyarapodó Arankák. Ma már az egyik 63, a másik pedig 57 kgram. Vájjon ha ezen 120 kgr. Arany 10 és 20 K ás címletekben volna — mint a feljelentő állítja'— mit érne ez most? Ezt leghamarabb a Magyar Általános Hitelbank deviza osztályánál levő feljelentőm tudná kiszámítani, aki talán már tudja azt is, hogy neki a feljelentésért mi jár. Az sem felel meg a valóságnak, mintha én az aranyok gyűjtését kiskoromtól kezdtem volna, mert csak 27 éves koromban szántam magam erre. Ekkor minden erőmet összegyűjtve szereztem az egyik «Aranyat» Csáka Róbert egri órás és zálogházas űrtől. Ez akkor még csak 52 kgr. volt. Ebben volt minden gyönyörűségem és minden boldogságom. Az volt egyedüli vágyam, hogy gyarapítsam és Isten segítségével növeljem. Ezt a célt el is értem. 1907. nov. 11-én már nem egy, hanem kettő «Aranyam» volt. Most már erre a kis «Arankára» fordítottam figyelmemet a nagy «Arankával* egyetemben. S úgy látszik, nem is hiába, mert a második Aranyat 5 kgről eddig már 57 kgra sikerült gyarapitanom, s így jelenleg már nem egy métermázsa, hanem 120 kgram súlyú aranyaim, illetve Arankáim vannak. Én éppen úgy nem érzem magam bűnösnek, mint ahogy nem tehetek arról, hogy más nem volt előrelátó úgy mint én, hogy most, midőn az aranynak ilyen nagy értéke van, ilyen súlyú Arankákkal rendelkezhessen. A kir. Kincstárnak beszolgáltatni nem fogom, mert magán-kincstáramban tartom. Nekem szerzett és elvitázhatatlan jogom van. De biztos tudatában vagyok annak, az állampénztár az általam szerzett Arankákat nem is fogadná el, mert ezekre a Kir. Kincstár nagyon rá-
