Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-09-14 / 207. szám
Ära 2 korona. Eger, 1921. szeptember 14. szerda. SXV11L év?. 207. sz. BlS&setésl dijak postai szállítássá Igész és íálésrí slöSaetést nem fogadunk el Sfstjged évre 110 .3. ~ Egg hóra 401 POLITIKAI NÄPILÄP. Felelős szerkesztő: B R E Z N ÄY IMRE. ^ Szerkesztőség 8 Eger, Licea»*. ^adóhivatali Lfcewai agarad* Telefes a szám 11. % Miért esik a pénzünk? Irta: Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselő. Egy angol pénzügyi szakember Hegedűs Lóránd pénzügyminiszternek mondotta, hogy az ő számítása szerint a magyar korona belső értéke 7 és 9 centim között van. Hegedűs ezen angol szakember véleményének nagyon megörült, mert az ő számítása is ennyire jött ki. A zürichi börzén pedig a magyar korona mégis 120 centim. Ennek politikai és gazdasági' okai vannak. És pedig nem egy, nem is kettő. Nálunk keresztény nemzeti kurzus van ma, a börzéken pedig zsidó kurzus van.. Tetszik most már érteni az összefüggést? »Rotschildnak egyízben az angol bank nem állott rendelkezésére. Rotschild az angol bankon azzal boszszúlta meg magát, hogy másnap az angol bank minden pénztárablakát elállatta egy-egy hivatalnokával, mindenik mellett egy kosár volt tele bankóval és a kezében egy kis mérleg. Rotschild emberei követelték, hogy a bankókat aranyra váltsák be. Az angol törvény ezt előírja. Folyt a váltás egész nap és pedig lassan, mert minden egyes aranyat külön mértek meg a mérlegen, hogy megvan e a kellő súlya. Másnap is megismétlődött a beváltás. Mivel a pénztáraknál más ügyet nem lehetett elintézni, a banknak ez óriási kárt okozott. így a nagy angol bank kénytelen volt már a második napon bocsánatot kérni Rotschildtól. Hány Rotschild érzi magát itt bent, meg kint sértve, mellőzve a keresztény kurzustól? A bosszú meg édes. Mesterségesen rontani a pénz árfolyamát és így rontani a gazdasági helyzetet, majd térdre kényszeríti ez a keresztény magyart. Még egy liberális pénzügyminiszternek sincs kegyelem ! A kommunisták ideje alatt semmi pénzügyi nyomást nem gyakoroltak, azoknak volt kegyelem! De a körülöttünk lévő kis antantnak, különösen a cseheknek nem egy alkalma van a pénzünket rontani. Sok iparcikket szerzünk be a csehektől, még több gazdag megy ki a felsőmagyarországi és cseh fürdőkben mulatni. Ez úton több milliárd magyar koronához jut a cseh, melyet akkor dob a börzére, mikor neki kedvező, hogy pénzünk essék. Németország is így tesz a lengyel márkával. Politikából nem hagyja megerősödni gazdaságilag. Minket sem hagynak megerősödni az ellenséges szomszédok. Ha Benes terve sikerülne, hogy nemzeti és irredenta törekvésünket megtagadnánk és újra magunk felé eresztenénk az októberi forradalom vívmányait: a népköztársaságot Jásziékkal és Kúnfiék- kal, nyugati demokráciával és szociáldemokráciával garnírozva, mindjárt enyhülne a pénzügyi és gazdasági krízis. Politikából történt az is, hogy az osztrákok, különösen az ott tartózkodó vörösek világgá kürtölték, hogy a jővá- tételi bizottság lefoglalja három évre termésünket. Erre a rémhírre mindazok, akiknek magyar koronájuk volt a külföldön, hogy azzal magyar lisztet vásárolnak majd, megijedtek és a magyar koronákat hirtelen mind a börzére dobták. Természetesen, hogy esik a pénzünk. Bosszút állanak a^ osztrák bankok azért is, mert a pénzügyminiszter nem cserélte be új pénzre a bankok által bemutatott hamis bőlyeg- zésű bankóikat, melyek milliókat tesznek ki. Esik a pénzünk gazdasági okokból is. A magyar néptói a pénzbecserélés alkalmával több mint 750 millió hamis bélyegzési! bankót váltott be az állam. Nem akarta a miniszter a népet sújtani de károsodott az állam, mert ennyivel több lett az adóssága. A szárazság miatt nincs kivitelünk. A kivitel pedig emelné pénzünk értékét. A pénzügyminiszter mondotta, hogy ezen a Csonka-Magyarországon egy rossz termés a jövőben is fölfordíthatja az állam háztartását. így függ a mi gazdasági helyzetünk az időjárás szeszélyétől, de függ egyes politikusok szeszélyes viselkedésétől is. Például Beniczky és társainak viselkedése külföldön azt a látszatot keltette, hogy itt megint készül valami fölfordulás, ezért megingott a külföld bizalma, mely hozzájárult pénzünk eséséhez. Németországnak a nyáron több milliárdos hadisarcot kellett fizetni. Kénytelen tehát ezen kötelesség teljesítéséin dollárt, aranyfrankot, aranymárkát vásárolni. Ez természetesen magával hozta ezeknek a pénzeknek az emelkedését és a mi pénzünknek meg az esésését, melyet csak súlyosbít az, hogy Németország is sok magyar pénzt dobott a piacra. Tessék ezt a rengeteg akadályt leküzdeni ! Még Hegedűsnek is nehezen ment, pedig az ország összes pénzügyi embereivel együtt dolgozik.*) Olyan a mi pénzügyi helyzetünk, mint a nagy betegé, aki mellett még a legkiválóbb orvosok is csak annyit mondhatnak, itt csak a természet, meg az idő segít, minden attól függ, milyen a beteg ellenállása, szervezete, mi csak segíthetünk a bajon. Hegedűs is csak enyhített, hisz’ háromszorta jobb a magyar korona, mint az osztrák korona. Gyorsabb és erősebb javulás csak akkor következhetik be, ha Közép-Európában valahogyan egységes gazdasági, pénzügyi helyzet alakul ki, míg az ide rajzolt erőszakos határok meg nem változnak, míg Csonka-Magyarország egész Magyarországgá nem lesz. Van-e elég erős szervezetünk és ellenállásunk, hogy ezt kivárjuk ? Nincs ? Akkor-le kell mondanunk nemzeti mivoltunkról, magyar szívünket sarkunk alá kell taposnunk, keresztény irányzattal fel kell hagynunk, egész magyar mivoltunkat megtagadni, a jövővel meg nem törődni, azonnal enyhülni fog a gazdasági nyomás. De lehetünk mi Ézsau? Eladnánk egy í tál lencséért jogunkat, nemzeti létünket? *) Ebből a keserű valóságból megértheti minden nagyhangú kritikus, hogy itt még hozzáértés sem igen segít, mert ellenséges gazdasági nyomás alatt állunk. Hiszünk a magyar feltámadásban. Hevesvármegye tiltakozik Nyugatmagyarország elszakitása ellen. A közigazgatási bizottság rendkívüli közgyűlése. Eger, 1921. szept. 12. Hevesvármegye közigazgatási bizottsága ma délelőtt 10 órakor tartotta rendkívüli közgyűlését. Bobory György dr. főispán közvetlen megnyitó szavai után Puchlin Lajos vármegyei főjegyző ismertette az egyes pontoknál az állandó választmány határozati javaslatát. Kecskemét város átírt Hevesmegyéhez a nemzeti hadsereget és a nemzetgyűlésben az ország kormányzóját ért támadásokról. Kecskemét város törhetetlen hűséggel viseltetik a kormányzó s bizalommal a kormány iránt. Beniczky eljárását rosszalja. S a nemzeti hadsereget szivővel- lelkével szeretetébe zárja. A közigazgatási bizottság ezt hazafiúi lelkesedéssel vette tudomásúl. A vármegyei kezelőszemélyzet státus-rendezése szerint az eddigi 6 irodatiszti állás helyett lesz 15, a segédtiszti állást 15-ről fölemelték 19-re. A díj- nokok számát 24-ről redukálták ll-re. A szervezési szabályrendeletet ilyenféleképpen módosítani fogják. Az alispán jelentése szerint, mivel a vármegyeház tiizkárbiztosítása lejárt, a Fonciere-biztosító társaságot bízta meg a további biztosítással. A biztosítási összeg 600 korona. Heringh Kálmán főszolgabírót 37 évi hű és odaadó szolgálat után fizetésének 97°/#-ával nyugdíjazta a vármegye. Morandi Antal bükkszenterzsébeti körjegyzőt 12 év után 44°/o-al nyugdíjazták. Kisebb szócsaták és zúgolódó közbe-
