Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-09-14 / 207. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG kiáltások a kevésbbé fontos ügyeknél is előfordultak, de a legépületesebb pour- parlet a 41 ik pontot tűntette ki. Heves község azzal a kérelemmel fordúlt a köz- igazgatási bizottsághoz, hogy az adófel- szólamlási bizottságba beválasztott Árvái Nagy Kálmánt tisztsége alól mentsék fel. Hiába volt ilyen jámbor ravaszsággal megfogalmazva a kérelem, az állandó választmány elutasította, mert a szabályszerű, jogerős választást nem áll módjában a közigazgatási bizottságnak sem megváltoztatnia. A jó hevesiek szörnyen tiltakoztak: — Kérem alássan, ez egy gyött ment ember, verekedős, miegymás. A mi tudtunk nélkül választották meg. A lóláb végül kicsüngött a heveskedés alól: megvan sértve a hevesi önérzet, mert nem bennszülöttet választottak. Csepela Lajos dr. és Lipcsey Péter dr. kir. közjegyző jogi érvelései után a hevesiek lehiggadtak. Ejnye, ilyen abszolutisztikus eljárást nem szabad még csak meg sem kísérelni! így van az, ha a közigazgatási bizottsági tagok a legelemibb jogi tudással sem rendelkeznek. Erről az intő- jelűi szolgáló precedensről a kisgazdapolitika ne feledkezzen meg soha! Az ügyek letárgyalása után Puch!in Lajos vármegyei főjegyző felolvasta azt a táviratot, amelyet Heves vármegye közönségének nevében a rendkívüli közgyűlés intéz a magyar királyi kormányhoz. A távirat hazafias felháborodással tiltakozik Nyugatmagyarország elsza- kítása ellen. S kifejezi a gyászt, a mély fájdalmat és elkeseredést, amelyet hazája széttépése fölött érez a magyar. A vármegye mint egy ember áll a kormány mögött és mindenkor intenciói szerint fog cselekedni. Csepela Lajos dr. a távirat szövegének felolvasása után nemzeti megújhodásunkba vetett büszke reménységgel beszélt. A beszéd elhangzása után Bobory György dr. főispán felállt: — Azt hiszem, hogy a közgyűlés akkor fejezi ki méltósággal hozzájárulását, ha elmondjuk a magyar imádságot. S a főispán imára kulcsolta a kezét. Mindenki felállott és elmondották a magyar fohászt. A hun ivadékok leikéből sohasem lehet kitörűlni a feltámadásba vetett hitet. «Hiszünk Magyarország feltámadásában, hiszünk a megaláztatásokban, százados szenvedések újra születésében, legyilkoltatásunkban, földönfutásunkban, lerongyolódott nyomorunkban és éhségünkben is hiszünk a magyar kikelet dicsőséges bosszúállásában. Amen.» Maga kárán tanúi a magyar. Őszre meglesz a fúzió. Budapest szeptember 12. A kiviteli engedélyek körüli panama egyre nagyobb vihart támaszt a politikai életben. Nagyatádi Szabó földmívelésügyi miniszter környezetének egyik számottevő tagja a következő nyilatkozatot tette: Igen nevetséges Nagyatádi Szabó földmívelésügyi miniszter felelősségre vonása. Esküdt Lajos bűncselekménye nyílt titok volt a pártban. A magáról megfeledkezett hivatalnok fix összegből képtelen volt megélni. Nagyatádi Szabó már rég óta figyelte Esküdt Lajost, ki sohasem foglalkozott újságírással. Inkorrekt viselkedésével becsapta jóltevőjót, Nagyatádi Szabó Istvánt és most, hozzá még meg is akarta rágalmazni. így járnak azok, akik nem bíznak a kipróbált magyar tisztviselői karban s egy hízelgő szédelgő hálójába kerülnek. A kisgazdapárt eddig is kétes fajsúlyú elemekkel bástyázta körűi magát. Jó lesz már ébredni! Nagyatádi Szabó különben is levonja a konzekvenciákat. Vagy ellenzékbe megy át, vagy hozzájárúl a fúzióhoz s így föladja politikáját. Az egyesülés még az ősszel meglesz. Maga kárán tanúi a magyar. Néha a miniszterek is elvetik a sulykot. A kisgazdapárt végrevalahára észreveszi, hogy rövidlátását iparlovagok aknázták ki. A közigazgatási bizottság ulese. A jelentések. — Reformálni kell a falusi oktatást. A rendkívüli közgyűlés után következett a közigazgatási bizottság ülése. Az alispáni jelentés mély részvéttel emlékezik meg Okolicsányi Lajos törvényhatósági bizottsági tag elhunytéról, Juhász Kálmán egri, Antal Imre és Czeglédi Péter füzesabonyi, Ördög Gábor komlói lakosok vitézi avatásáról. Heringh Kálmán főszolgabíró, ifj. Eötvös József dr. aljegyző nyugdíjaztatásával és Lipovniczky Gábor távozásával 3 állás üresedett meg a vármegyén. A belügyminiszter a közgyűlések idejéről és számáról alkotott szabályrendeletet jóváhagyta. Ezentúl a törvényhatósági bizottság ismét 4 rendes közgyűlést tart évenként. Szilassy István gazdasági felügyelő jelentőse megnyugtató. A termés közepes. A répának, rétnek, legelőnek használt az eső, de a kerti vetemónyeken már nem javított. A szilvatermős jő. Az alma, körte nagyon férges. Kéri a bizottsági tagokat, hogy támogassák és esetenként értesítsék a birtokpolitikai mozgalmakról. Dr. Kassa Endre vm. tiszti főorvos jelentésében Hevesvármegye közegészségügyét kedvezőtlennek mondja. A vörheny, vérhas, hasi hagymáz, difteritisz erősen pusztított. A szárazság következtében a kutak sekélyebbek lettek s az alacsony vízállás miatt könnyen bomló fertőző anyagokkal érintkeztek. Ennek tudható be a sok tifuszos megbetegedés. Ossinger Nándor állatorvos havi jelentése szerint az állategészségügyi viszonyok nem rosszabbodtak. Az állatforgalmi adó szeptember 1-én lépett életbe. Füzesabonyban az országos vásáron tapasztalta, hogy az új rendelet nagyon meglassította a vásárt, mert az új marhalevelek még nem voltak forgalomban. A füzesabonyi országos vásáron 1200 tulajdonjogi átruházás volt s a forgalmi adó 200,000 koronát jövedelmezett. A marhajogi űrlapok már megérkeztek. A tanügyi viszonyok nem kielégítőek. Rusztek Károly tanfelügyelő jelenti, hogy sok községben még csak most meszelik az iskolákat. Lipovniczky István dr. kir. pénzügyigaz- gatő, min. tanácsos az adózás eredményét ismertette. Ebben a hónapban több adó folyt be, mint az előzőben. Kóczián Gyula dr. kir. vezető-ügyész a fogház állapotáról tett jelentőst. A fogház állományában a szaporulat: 66, fogyaték: 51. Jelenleg 166 férfi és 46 nő. van a fogházban. Szökés csak egy fordúlt elő; de a megszökött rab nem volt kommunista. Ezután Rusztek Károly kir. tanfelügyelő számolt be a tanügyi viszonyokról. Ismertette a kultuszminiszter rendeletét, amely a gazdasági iskoláknak államsegélyt utal ki, ha felszerelésükben hiányok mutatkoznának. Több község kérvényt 'adott be, amelyben kéri, hogy a nagyobb gyermekeket a gazdasági munkák idején mentesítsék az iskolába járás kötelezettsége alól. Török Kálmán kanonok, v. országgyűlési képviselő megjegyezte, hogy számot kell vetni a gazdasági viszonyokkal és akceptálni kell a kérelmet. Akkor látogassák a tanulók az iskolát, amikor nincsen elfoglaltságuk. Ez gazdasági érdek. Többet használ a közoktatásügynek, ha egy meghatározott időben tanúinak a gyermekek ős drákói szigorral lehet fogni őket, mintha egész esztendőben — az iskola mellé járnak. A tanfelügyelő megjegyezte, hogy az ő felterjesztése szerint a tanév 8 hónapig tart, októbertől — május 1-ig. S terve szerint a felnőtt gyermekek oktatását gazdasági munkák idején esti őrabeosztással (6—8-ig, vagy 7-től 9-ig) lehetne megoldani. A közigazgatási bizottság ezután kiesebb fontosságú ügyeket tárgyalt. A legközelebbi közigazgatási bizott- | sági ülés október 11-én lesz. A. úrék elégedetlenek. Eger, 1921. szept. 13. A megyei virilis bizottsági tagok névjegyzéknek alapjául szolgáló adókimutatások most voltak a vármegyeházán közszemlére kitéve. A kimutatások jegyzetrovatában föl van tüntetve, hogy az adózó ellen forognak-e fenn kizárási okok, igen, vagy nem. A. úr neve mellett a «nem» szó volt bejegyezve, vagyis, hogy nem forog fenn ellene kizárási ők, amely miatt nem lehet megyei bizottsági tag. A fogas fiskális azonban félreértette a megjegyzést ős azt hitte, hogy arra vonatkozik, hogy ő nem lehet bizottsági tag és sietett még több adót kimutatni, egyben nem átallotta a megyeházán nyilvánosan megjegyezni, hogy a *mai igazság» mellett még őt is kihagyhatják a névjegyzékből. A. űrök tehát nincsenek megelégedve a mai állapotokkal és még mindig jogrendért kiabálnak. Pedig ugyan hánynak görbült meg közülök a hajaszála Egerben az átkos keresztény kurzus alatt és volt-e valamikor a bugyellárisuk úgy megtelve, mint most. Persze nekik sokkal jobban tetszett az őszirózsás, hazaáruló, nemzetcsonkító forradalom, ámikor a félbolond Károlyi gróf uszályhordozói, Vas Jankó kőzcsókolói és a kis Módly udvarának tagjai lehettek. Akkor jobb volt az igazság nekik, mint most. Sehogy se akarják elismerni, hogy ?. keresztény uralom hazánkban egyedül jogos, mert hiszen bármilyen sokan is vannak ők, a fölényes keresztény többség mégis megvan. Csodálatos, hogy különösen az exponens Károlyi-pártiak még ma se tudnak beilleszkedni a keresztény uralom jogrendjébe. Pedig jobban tennék. +4,4,++#’+^,I^H+H++ Tőzsde. Zürich (Budapest) 120. Budapest. M. T. I. Ezüst koronás 20‘/2 K