Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-09-14 / 207. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG kiáltások a kevésbbé fontos ügyeknél is előfordultak, de a legépületesebb pour- parlet a 41 ik pontot tűntette ki. Heves község azzal a kérelemmel fordúlt a köz- igazgatási bizottsághoz, hogy az adófel- szólamlási bizottságba beválasztott Árvái Nagy Kálmánt tisztsége alól mentsék fel. Hiába volt ilyen jámbor ravaszsággal megfogalmazva a kérelem, az állandó vá­lasztmány elutasította, mert a szabályszerű, jogerős választást nem áll módjában a közigazgatási bizottságnak sem megvál­toztatnia. A jó hevesiek szörnyen tiltakoztak: — Kérem alássan, ez egy gyött ment ember, verekedős, miegymás. A mi tudtunk nélkül választották meg. A lóláb végül kicsüngött a heveske­dés alól: megvan sértve a hevesi önérzet, mert nem bennszülöttet választottak. Csepela Lajos dr. és Lipcsey Péter dr. kir. közjegyző jogi érvelései után a heve­siek lehiggadtak. Ejnye, ilyen abszolutisz­tikus eljárást nem szabad még csak meg sem kísérelni! így van az, ha a közigaz­gatási bizottsági tagok a legelemibb jogi tudással sem rendelkeznek. Erről az intő- jelűi szolgáló precedensről a kisgazda­politika ne feledkezzen meg soha! Az ügyek letárgyalása után Puch!in Lajos vármegyei főjegyző felolvasta azt a táviratot, amelyet Heves vármegye kö­zönségének nevében a rendkívüli közgyű­lés intéz a magyar királyi kormányhoz. A távirat hazafias felháborodással tiltakozik Nyugatmagyarország elsza- kítása ellen. S kifejezi a gyászt, a mély fájdalmat és elkeseredést, ame­lyet hazája széttépése fölött érez a magyar. A vármegye mint egy ember áll a kormány mögött és mindenkor intenciói szerint fog cselekedni. Csepela Lajos dr. a távirat szövegé­nek felolvasása után nemzeti megújhodá­sunkba vetett büszke reménységgel be­szélt. A beszéd elhangzása után Bobory György dr. főispán felállt: — Azt hiszem, hogy a közgyűlés akkor fejezi ki méltósággal hozzájárulását, ha elmondjuk a magyar imádságot. S a főispán imára kulcsolta a kezét. Mindenki felállott és elmondották a ma­gyar fohászt. A hun ivadékok leikéből sohasem lehet kitörűlni a feltámadásba vetett hitet. «Hiszünk Magyarország fel­támadásában, hiszünk a megaláztatások­ban, százados szenvedések újra születésé­ben, legyilkoltatásunkban, földönfutásunk­ban, lerongyolódott nyomorunkban és éh­ségünkben is hiszünk a magyar kikelet dicsőséges bosszúállásában. Amen.» Maga kárán tanúi a magyar. Őszre meglesz a fúzió. Budapest szeptember 12. A kiviteli engedélyek körüli panama egyre nagyobb vihart támaszt a politikai életben. Nagy­atádi Szabó földmívelésügyi miniszter kör­nyezetének egyik számottevő tagja a kö­vetkező nyilatkozatot tette: Igen nevetsé­ges Nagyatádi Szabó földmívelésügyi mi­niszter felelősségre vonása. Esküdt Lajos bűncselekménye nyílt titok volt a pártban. A magáról megfeledkezett hivatalnok fix összegből képtelen volt megélni. Nagyatádi Szabó már rég óta figyelte Esküdt Lajost, ki sohasem foglalkozott újságírással. In­korrekt viselkedésével becsapta jóltevőjót, Nagyatádi Szabó Istvánt és most, hozzá még meg is akarta rágalmazni. így járnak azok, akik nem bíznak a kipróbált magyar tisztviselői karban s egy hízelgő szédelgő hálójába kerülnek. A kisgazdapárt eddig is kétes fajsúlyú elemekkel bástyázta körűi magát. Jó lesz már ébredni! Nagyatádi Szabó különben is levonja a konzekvenciákat. Vagy ellen­zékbe megy át, vagy hozzájárúl a fúzió­hoz s így föladja politikáját. Az egyesülés még az ősszel meglesz. Maga kárán tanúi a magyar. Néha a miniszterek is elvetik a sulykot. A kisgazdapárt végrevalahára észreveszi, hogy rövidlátását iparlovagok aknázták ki. A közigazgatási bizottság ulese. A jelentések. — Reformálni kell a falusi oktatást. A rendkívüli közgyűlés után követ­kezett a közigazgatási bizottság ülése. Az alispáni jelentés mély részvéttel emlékezik meg Okolicsányi Lajos törvény­hatósági bizottsági tag elhunytéról, Juhász Kálmán egri, Antal Imre és Czeglédi Péter füzesabonyi, Ördög Gábor komlói lakosok vitézi avatásáról. Heringh Kálmán főszolgabíró, ifj. Eötvös József dr. aljegyző nyugdíjaztatá­sával és Lipovniczky Gábor távozásával 3 állás üresedett meg a vármegyén. A bel­ügyminiszter a közgyűlések idejéről és számáról alkotott szabályrendeletet jóvá­hagyta. Ezentúl a törvényhatósági bizott­ság ismét 4 rendes közgyűlést tart évenként. Szilassy István gazdasági felügyelő jelentőse megnyugtató. A termés közepes. A répának, rétnek, legelőnek használt az eső, de a kerti vetemónyeken már nem javított. A szilvatermős jő. Az alma, körte nagyon férges. Kéri a bizottsági tagokat, hogy támogassák és esetenként értesítsék a birtokpolitikai mozgalmakról. Dr. Kassa Endre vm. tiszti főorvos jelentésében Hevesvármegye közegészség­ügyét kedvezőtlennek mondja. A vörheny, vérhas, hasi hagymáz, difteritisz erősen pusztított. A szárazság következtében a kutak sekélyebbek lettek s az alacsony vízállás miatt könnyen bomló fertőző anyagokkal érintkeztek. Ennek tudható be a sok tifuszos megbetegedés. Ossinger Nándor állatorvos havi je­lentése szerint az állategészségügyi viszo­nyok nem rosszabbodtak. Az állatforgalmi adó szeptember 1-én lépett életbe. Füzes­abonyban az országos vásáron tapasztalta, hogy az új rendelet nagyon meglassította a vásárt, mert az új marhalevelek még nem voltak forgalomban. A füzesabonyi országos vásáron 1200 tulajdonjogi átru­házás volt s a forgalmi adó 200,000 koronát jövedelmezett. A marhajogi űrlapok már megérkeztek. A tanügyi viszonyok nem kielégítőek. Rusztek Károly tanfelügyelő jelenti, hogy sok községben még csak most meszelik az iskolákat. Lipovniczky István dr. kir. pénzügyigaz- gatő, min. tanácsos az adózás eredményét ismertette. Ebben a hónapban több adó folyt be, mint az előzőben. Kóczián Gyula dr. kir. vezető-ügyész a fogház állapotáról tett jelentőst. A fog­ház állományában a szaporulat: 66, fo­gyaték: 51. Jelenleg 166 férfi és 46 nő. van a fogházban. Szökés csak egy fordúlt elő; de a megszökött rab nem volt kom­munista. Ezután Rusztek Károly kir. tanfel­ügyelő számolt be a tanügyi viszonyokról. Ismertette a kultuszminiszter rendeletét, amely a gazdasági iskoláknak államsegélyt utal ki, ha felszerelésükben hiányok mu­tatkoznának. Több község kérvényt 'adott be, amelyben kéri, hogy a nagyobb gyerme­keket a gazdasági munkák idején mente­sítsék az iskolába járás kötelezettsége alól. Török Kálmán kanonok, v. országgyűlési képviselő megjegyezte, hogy számot kell vetni a gazdasági viszonyokkal és akcep­tálni kell a kérelmet. Akkor látogassák a tanulók az iskolát, amikor nincsen elfog­laltságuk. Ez gazdasági érdek. Többet hasz­nál a közoktatásügynek, ha egy meghatá­rozott időben tanúinak a gyermekek ős drákói szigorral lehet fogni őket, mintha egész esztendőben — az iskola mellé járnak. A tanfelügyelő megjegyezte, hogy az ő felterjesztése szerint a tanév 8 hónapig tart, októbertől — május 1-ig. S terve sze­rint a felnőtt gyermekek oktatását gazda­sági munkák idején esti őrabeosztással (6—8-ig, vagy 7-től 9-ig) lehetne megoldani. A közigazgatási bizottság ezután kie­sebb fontosságú ügyeket tárgyalt. A legközelebbi közigazgatási bizott- | sági ülés október 11-én lesz. A. úrék elégedetlenek. Eger, 1921. szept. 13. A megyei virilis bizottsági tagok név­jegyzéknek alapjául szolgáló adókimuta­tások most voltak a vármegyeházán köz­szemlére kitéve. A kimutatások jegyzet­rovatában föl van tüntetve, hogy az adózó ellen forognak-e fenn kizárási okok, igen, vagy nem. A. úr neve mellett a «nem» szó volt bejegyezve, vagyis, hogy nem forog fenn ellene kizárási ők, amely miatt nem lehet megyei bizottsági tag. A fogas fiská­lis azonban félreértette a megjegyzést ős azt hitte, hogy arra vonatkozik, hogy ő nem lehet bizottsági tag és sietett még több adót kimutatni, egyben nem átallotta a megyeházán nyilvánosan megjegyezni, hogy a *mai igazság» mellett még őt is kihagyhatják a névjegyzékből. A. űrök tehát nincsenek megelégedve a mai állapotokkal és még mindig jog­rendért kiabálnak. Pedig ugyan hánynak görbült meg közülök a hajaszála Egerben az átkos keresztény kurzus alatt és volt-e valamikor a bugyellárisuk úgy megtelve, mint most. Persze nekik sokkal jobban tetszett az őszirózsás, hazaáruló, nemzet­csonkító forradalom, ámikor a félbolond Károlyi gróf uszályhordozói, Vas Jankó kőzcsókolói és a kis Módly udvarának tag­jai lehettek. Akkor jobb volt az igazság nekik, mint most. Sehogy se akarják el­ismerni, hogy ?. keresztény uralom ha­zánkban egyedül jogos, mert hiszen bár­milyen sokan is vannak ők, a fölényes keresztény többség mégis megvan. Csodálatos, hogy különösen az expo­nens Károlyi-pártiak még ma se tudnak beilleszkedni a keresztény uralom jogrend­jébe. Pedig jobban tennék. +4,4,++#’+^,I^H+H++ Tőzsde. Zürich (Budapest) 120. Budapest. M. T. I. Ezüst koronás 20‘/2 K

Next

/
Thumbnails
Contents